
Oroszország teljesen nyíltan megfenyegette Ausztriát
Ez történne, ha Bécs csatlakozna a NATO-hoz.
Dmitrij Medvegyev, Oroszország volt elnöke, és a Biztonsági Tanács jelenlegi alelnöke kemény hangvételű figyelmeztetést intézett Ausztriához a NATO-tagság lehetősége miatt. Nyilatkozatában az orosz politikus egyértelműen jelezte: ha Bécs feladná az 1955 óta fennálló semlegességét és csatlakozna az észak-atlanti szövetséghez, azzal Ausztria „célponttá” válna Oroszország számára - jelentette a Kurier osztrák napilap online kiadása.

A szókimondó stílusáról ismert Medvegyev nemcsak katonai fenyegetést helyezett kilátásba, hanem jogi érveket is felhozott az ország NATO-tagsága ellen. A politikus arra emlékezetetett hogy Oroszország az 1955-ös Osztrák Államszerződés egyik aláírója és jogutódja, amelynek értelmében Ausztria örökös semlegességet vállalt. Medvegyev állítása szerint Moszkvának joga lenne fellépni az ország NATO-csatlakozása ellen, és akár a bécsi székhelyű ENSZ-intézmények elköltöztetését is napirendre lehetne tűzni.
"A semlegesség elve az osztrák államiság alapja, amelyet az 1955-ös kulcsfontosságú szerződések rögzítettek. Ezek a dokumentumok alkotják az ország jogi alapját, és ha ezeket semmibe veszik, az egész osztrák állam összeomlik. (...) Mit tegyen Moszkva, ha Ausztria megszegi ezt az egyezséget? Először is, jól pofon vágja a nemzetközi jogi síkon a katonai hisztéria elbizakodott szerelmeseit"
- fogalmazott Medvegyev, hozzátéve, hogyha Bécs kopogtat a NATO ajtaján, az osztrák fegyveres erők „bekerülhetnek” az orosz fegyveres erők hosszú távú célpontjai közé.
Az orosz politikus nyilatkozata heves reakciókat váltott ki Bécsben. Douglas Hoyos , a NEOS kisebbik kormánypárt biztonsági szóvivője rendkívül „riasztónak” és "teljesen elfogadhatatlannak" nevezte Medvegyev szavait.
"Ezek a fenyegetések szégyentelen kísérletek a demokráciánk aláásására, és a céljuk Ausztria megfélemlítése"
- fogalmazott a Kuriernek nyilatkozva Hoyos.
A második világháború után Ausztriát a szövetséges hatalmak megszállták, és a függetlenség visszanyerésének feltétele volt a katonai blokkoktól való tartózkodás. 1955. október 26-án az osztrák parlament egyhangúlag elfogadta a semlegességi törvényt, amely kimondta, hogy Ausztria soha nem csatlakozik katonai szövetséghez és nem enged idegen katonai bázisokat a területére.
Ennek ellenére az osztrák belpolitikában egyre többször merül fel a kérdés, hogy az ország csatlakozzon-e a NATO-hoz. Beate Meinl-Reisinger külügyminiszter júliusban például megfontolóadónak nevezte a tervet, mondván, "a semlegesség önmagában nem fogja megvédeni Ausztriát".







