KÜLFÖLD
Ukrajna: korrupcióval vádolják a korrupcióellenes hivatal vezetőit
Létrehozva2025. 07. 25. 17:15
Frissítve2025. 07. 25. 17:23
Az ügynökség szerint politikai leszámolás zajlik ellenük.
Az ukrán titkosszolgálat ügynökei - korrupciós- és kémvádakra hivatkozva - hétfőn őrizetbe vették a korrupcióellenes hivatal több csúcsvezetőjét - jelentette a Reuters hírügynökség. A portál beszámolója szerint az akció éles kritikát váltott a nyugati országok részéről, ugyanis felmerült a gyanú, hogy a razziát politikai indíttatású megtorlás motiválta.
Ukrán sajtóbeszámolók szerint Állambiztonsági Szolgálat (SZBU) legalább 70 házkutatást hajtott végre az Országos Korrupcióellenes Hivatal (NABU) vezetőinél, miközben az ügynökség 15 vezetőjét őrizetbe vették. A NABU munkatársait hazaárulással, Oroszországgal folytatott illegális kereskedelemmel és oligarchák érdekében elkövetett „korrupciós cselekményekkel” vádolják. A razzia hírét először az ukrán média közölte, később pedig a NABU és az SZBU is megerősítette.
A korrupciós botrány középpontjában Ruszlan Magamedraszulov, a NABU dnyiprói vezetője áll. Őt azzal vádolják, hogy illegális kereskedelmet folytatott Oroszországgal, miközben aktívan kapcsolatban állt a betiltott és Oroszországba menekült „Ellenzéki Platform – Az Életért” párt több tagjával.
A razziára reagálva a NABU közölte: a titkosszolgálat akciója egyértelműen túlkapás volt, mivel az túlmutat az állambiztonsági kérdéseken. Az ügynökség szerint a házkutatásokat olyan egymástól független vádakra hivatkozva hajtották végre, mint például évekkel ezelőtti közlekedési szabálysértések.
"Az orosz kémek releváns kockázatot jelentenek minden kormányzati szerv számára. Ez azonban nem indokolhatja egy teljes ügynökség munkájának megbénítását”
– áll a NABU közleményébe, hozzátéve, hogy a hivatal vegzálása nem újdonság, július elején ugyanis Vitalij Shabunyint, a korrupcióellenes küzdelem egyik vezető aktivistáját csalással és katonai szolgálat alóli kibújással vádolták meg. Shabunyin és társai ezeket a vádakat politikai megtorlásnak tekintették Volodimir Zelenszkij elnök hivatalának részéről, amiért leleplezték a korrupt tisztviselőket.
Az ukrán titkosszolgálat és a korrupcióellenes hivatal egymásnak feszülése komoly kritikákat váltott ki a nyugati támogatók körében. A G7-országok kijevi nagykövetei közös nyilatkozatban kötelezték el magukat az átláthatóság és a független intézmények fenntartása mellett, és ezt várják Ukrajnától is. A nagykövetek ugyanakkor arról is beszámoltak, hogy találkoztak a NABU tisztviselőivel, komoly aggodalmaik vannak, és szándékukban áll megvitatni ezeket a fejleményeket a kormány vezetőivel.
Ukrajnai civil szerveztek szerint a házkutatásokat bírósági végzés nélküli folytatták le, a szervezet szerint ez azt mutatja, hogy az SZBU és a főügyészség milyen masszív nyomást gyakorol a korrupcióellenes bűnüldöző szervekre.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök beterjesztette csütörtökön azt a törvényjavaslatot, amely ígérete szerint visszaállítja a korrupcióellenes intézmények, a korrupcióellenes nyomozóhivatal és a korrupcióellenes ügyészség függetlenségét.
Az előterjesztés megjelent az ukrán parlament honlapján. Zelenszkij néhány órával korábban közölte, hogy már jóváhagyta az új törvényjavaslat szövegét, amelynek a korrupcióellenes szervek függetlenségének megerősítése a célja.
A közzétett dokumentumban szerepel, hogy a törvényjavaslat célja a korrupcióellenes nyomozóhivatal és a korrupcióellenes ügyészség intézményi függetlenségének szavatolása. A törvényjavaslat szerint a főügyész és helyettesei nem adhatnak utasításokat a korrupcióellenes ügyészségnek (SZAP), és nem tehetnek olyan lépéseket, amelyek közvetlenül érintik a SZAP ügyészeinek hatáskörgyakorlását. A SZAP működésével kapcsolatos adminisztratív írásos utasításokat kizárólag a SZAP vezetőjének jóváhagyásával lehet kiadni.
A korrupcióellenes nyomozóhivatal azon munkatársainak, akik államtitkokhoz férnek hozzá, hat hónapon belül kötelező átesniük egy poligráfos hazugságvizsgálaton, amelyet az ukrán biztonsági szolgálat szervez.
A korrupcióellenes nyomozóhivatal (NABU) átvehet más hatóságoktól ügyeket, ha azok a hatáskörébe tartoznak. Ehhez a NABU igazgatójának döntése és a SZAP ügyészének jóváhagyása szükséges. A SZAP vezetője más hatóságokhoz utalhat át ügyeket, ha objektív okok miatt a NABU nem képes az előzetes nyomozás lefolytatására. A SZAP ügyészei írásos utasításokat adhatnak a NABU nyomozóinak. Ha egy nyomozó megtagadja az utasítás végrehajtását, felelősségre vonható.
A NABU munkatársainak megtiltják a külföldre utazást a hadiállapot ideje alatt, kivéve, ha hivatalos kiküldetésről van szó.
A főügyész átadhatja a gazdasági biztonsági hivatal ügyeit más hatóságoknak – ismertette a törvényjavaslat részleteit az Ukrajinszka Pravda hírportál. A NABU a Facebookon közölte, hogy a SZAP-pal együtt részt vett a törvényjavaslat szövegének kidolgozásában. Az intézmény szerint a sürgősségi jelzéssel beterjesztett elnöki javaslat helyreállítja a NABU és a SZAP minden hatáskörét és szavatolja függetlenségüket. „A NABU és a SZAP felszólítják az ukrán parlamentet, hogy mielőbb fogadja el az elnök indítványát. Ez lehetővé teszi, hogy megelőzzük azokat a fenyegetéseket, amelyek a NABU és a SZAP által folytatott büntetőeljárásokat veszélyeztetik” – írta a NABU közleményében.
Megszüntette Ukrajna korrupcióellenes intézményeit Zelenszkij. Az intézkedés után kormányellenes tüntetések törtek ki Kijevben. Az ukrán elnökhöz és köréhez kapcsolódó korrupciós ügyekről is beszélt a Kossuth Rádió Nap kérdése című műsorában ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Századvég tudományos igazgatója.
Az ukrán parlament második olvasatban, azaz végleges formában szavazta meg kedden azt a törvényjavaslatot, amely a főügyészség irányítása alá helyezi a mostanáig független intézményként működő nemzeti korrupcióellenes nyomozóhivatalt (NABU) és a korrupció elleni küzdelemre specializálódott különleges ügyészséget (SZAP).
Az intézkedés után kormányellenes tüntetések törtek ki Ukrajna-szerte.
Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Századvég tudományos igazgatója így kommentálta a történteket: „Már a nyugati fősodratú média is azt hangsúlyozza, hogy
Zelenszkij a saját hatalmát, a gazdasági érdekeltségeit védi akkor, amikor ezt a szervezeti egységet megszünteti.
Számos, az elnökhöz, az elnök környezetéhez köthető gazdasági szereplő és politikus először is egy olyan gazdagodást realizált, amely nem összeegyeztethető semmilyen legális folyamattal. A francia Riviérán, Monte-Carlóban elkezdtek ezek a személyek ingatlanokat vásárolni. Ezek a faktorok ezek egymás után összeadódnak, és kiderül, hogy egy rendkívüli indokolatlan és semmilyen módon nem igazolható korrupciós hálózat alakult ki Zelenszkij köreiben.”
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke magyarázatot követelt Volodimir Zelenszkij ukrán elnöktől a korrupcióellenes nyomozóhivatal és a korrupció elleni küzdelemre specializálódott különleges ügyészség függetlenségét felszámoló törvény kihirdetése miatt – közölte az Európai Bizottság illetékes szóvivője szerdán.
Az ukrán parlament második olvasatban, azaz végleges formában szavazta meg kedden azt a törvényjavaslatot, amely a főügyészség irányítása alá helyezi a mostanáig független intézményként működő nemzeti korrupcióellenes nyomozóhivatalt (NABU) és a korrupció elleni küzdelemre specializálódott különleges ügyészséget (SZAP).
Ursula von der Leyen komoly aggodalmát fejezte ki a korrupcióellenes szervek függetlenségének elvesztésével járó törvény következményeivel kapcsolatban, és magyarázatot követelt az ukrán kormánytól – közölte a szóvivő.
Hangsúlyozta, a jogállamiság tiszteletben tartása és a korrupció elleni küzdelem az európai projekt középpontjában áll. „Tagjelölt országként Ukrajnától az EU elvárja, hogy teljes mértékben tiszteletben tartsa ezeket a normákat. Ezeket érintően nem lehet kompromisszum”
– tette hozzá.
Marta Kos bővítésért felelős uniós biztos kedden komoly visszalépésnek nevezte a törvény elfogadását és kijelentette: az olyan független testületek, mint a NABU és a SZAP, elengedhetetlenek Ukrajna EU-hoz vezető útjához.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál keddi ismertetése szerint a törvényjavaslat gyakorlatilag megsemmisíti a két intézmény függetlenségét.
A Financial Times szerint a háború kezdete óta Kijev nagyjából 770 millió dollárt fizetett olyan fegyverekért, amelyeket soha nem szállítottak le. A megrendeléseket kétes cégeknek adták, köztük olyanoknak is, amelyeknek kapcsolatai vannak az orosz Wagner-csoporthoz. Több ukrajnai tisztviselő keveredett korrupciós ügybe, nem először -írja a Magyar Nemzet.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Fotó: AFP Fotó: LEON NEAL
A Financial Times oknyomozó riportjában megállapította, hogy 2022 óta Ukrajna 770 millió dollárt fizetett előlegekben olyan fegyverekért, amelyeket a külföldi beszállítók soha nem szállítottak le, miközben az ország összesen hat-nyolcmilliárd dollárt költött saját költségvetéséből fegyverekre.
A lap vizsgálatának alapja azok a kiszivárgott ukrán kormányzati dokumentumok, bírósági iratok és több tucat interjú volt, amelyeket beszerzési tisztviselőkkel, fegyverkereskedőkkel és gyártókkal, valamint nyomozókkal készítettek.
Ukrajna eltörölte a beszerzési szabályozást
Ukrajna csak két hónapra elegendő lőszerrel rendelkezett, amikor a háború kitört. A szokásos közbeszerzési eljárásokat felfüggesztették, a beszerzéssel megbízott tisztviselők pedig a feketepiacon kerestek fegyvervásárlási lehetőségeket. A köztisztviselők feladata lett, hogy sürgősen szerezzenek be fegyvereket, gyakran közvetítőkön keresztül. A nagy kereslet és az alacsony kínálat felverte az árakat, a szállítások pedig késedelmet szenvedtek vagy egyáltalán nem történtek meg.
Háború: dollármilliós szerződések, amelyek soha nem teljesültek
2022 áprilisában az Ukrspetsexport Szudánban 120 mm-es aknavetőket vásárolt az FSB-hez és a PMC „Wagner”-hez kapcsolódó eladóktól. Ezen kívül több esetben Kijev előre fizetett ki nagy összegeket kevéssé ismert cégeknek olyanért, amelyeket soha nem kapott meg.
Illegális kereskedők és lőszerek, amelyek sosem érkeztek meg
2020-ban Tanner Cook Arizonában OTL Imports nevű lőszerüzletet nyitott. 2022-ben 49 millió eurós szerződést írt alá lőszer szállítására Ukrajnába, és 17,1 millió euró előleget kapott. Az Ukrajnával kötött megállapodás után Cook látszólagosan kiterjesztette üzleti tevékenységét Arizona határain túlra. Ugyanakkor Kijev azt állítja, hogy soha nem kapta meg a lőszereket. Cook OTL Imports nevű cége először állt partnerségbe az ukrán állami tulajdonú Progres céggel, amely fegyvereket importál és exportál Ukrajnába.
A találkozót az amerikai–ukrán üzletember, Mykola Karanko szervezte, aki korábban részt vett egy nagy fegyverüzletben a Progres és Irak között 2009-ben.
Az üzlet bírósági ítélettel zárult, amely elrendelte, hogy az ukrán közvetítők több mint hatvanmillió dollárt fizessenek az amerikai üzletembernek azért, amiért kizárták őket az üzletből. Karankót iraki tisztviselők megvesztegetésének kísérletével vádolták.
Cook azt állította, hogy a lőszert egy szerb gyártótól tudta megvásárolni, és 17,1 millió dollár előleget kapott. Ukrán tisztviselők szerint azonban az érintett cég soha nem szállította le a lőszert, és nem is adta vissza a pénzt.
Az ukrán állami nyomozóhatóság jelentése szerint az vállalat nem rendelkezett a lőszer exportjához és szállításához szükséges engedélyekkel.
Az üzletkötés után Cook az arizonai tevékenységét kiterjesztette, és nemzetközi fegyvervásárokon vett részt. A Progres közölte, hogy nemzetközi választott bírósági eljárásban megnyerte a pert az OTL ellen, és 21,3 millió eurót követel, beleértve az előleget, a jogi költségeket és a büntetéseket. Az OTL ellen Ukrajnában nyomozás folyik. A Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal megerősítette a nyomozás tényét, de vádat még nem emeltek. A cég ügyvédei tagadják a jogsértést.
Az OTL-lel kötött megállapodás az egyik a legalább harminc olyan üzlet közül, amelyet Ukrajna kötött külföldi fegyverszállítókkal, és amelyek keretében az állam pénzt költött olyan lőszerre, amelyet nem szállítottak le vagy amely használhatatlan volt.
Regulus Global: milliárdos szerződés szállítás nélkül?
A Regulus 2012-ben alakult Virginiában, és fegyverek szállításával és forgalmazásával foglalkozott. A szíriai háború alatt nagy megrendeléseket kapott a Pentagontól. A cég alapítóját, Somerindijket 2012-ben részvénycsalással vádolták.
A cég 1,7 milliárd dollár értékű szerződést kötött az ukrán állami tulajdonú külkereskedelmi vállalattal, a Spetstechnoexporttal több tízezer 155 milliméteres tüzérségi lövedék szállítására.
Az ukrán fél 162,6 millió dollárt és 14 millió euró előleget fizetett, de a Regulust a szerződés teljesítésének elmulasztásával és a pénzeszközök vissza nem fizetésével vádolta. Az ukránok saját bevallása szerint 2024 szeptembere óta a Regulus nem áll kapcsolatban a Spetstechnoexporttal.
Marina Bezrukova, a védelmi minisztérium reformfelelőse 2023-ban megpróbálta megakadályozni a „kettős előleg” kifizetését a Regulusnak, ám röviddel ezután elbocsátották – emelte ki az Exxpress.
Ukrajna nem először dolgozott együtt a vállalattal. A cég alapítója, Somerindijk a Financial Timesnak elmondta, hogy miután 2022-ben megkezdődött a háború, ukrán tisztviselők felhívták őt, és fegyverek vásárlásához kértek segítséget.
Megkérdezték, milyen fegyverek szerezhetők be, és milyen gyorsan szállíthatók.
Már 2022 nyarán a Regulus több An–124 teherszállító repülőgépet szállított Ukrajnába, amelyeken BM–21 páncélozott járművek voltak, és amelyek Grad rakétákat és szovjet típusú D–20 tarackágyúhoz való lőszert lőttek ki. A cég saját adatai szerint 2023-ban 70 ezer darab 155 mm-es tüzérségi lőszert tudott Ukrajnába szállítani.
Ezért, amikor világszerte lőszerhiány alakult ki, Ukrajna elfogadta a 155 mm-es tüzérségi lövedékek szállítására vonatkozó ajánlatot, amelyért előleget fizetett, de végül nem kapta meg a szállítmányt.
Az előlegekkel és a fegyverszállításokkal kapcsolatos problémák mellett a tisztviselők szerint voltak olyan esetek is, amikor a fegyvereket a globális kereslet miatt jelentősen megnövelt áron értékesítették.
A fegyveriparban az árak az egekbe szöktek, de a fegyverek gyakran olyan állapotban érkeztek meg, hogy használhatatlanok voltak.
Ugyanakkor egyes külföldi fegyvergyártók azt állítják, hogy az ukrán tisztviselők és állami fegyverkereskedők belső viszályainak és korrupciójának áldozatai lettek, ami részben magyarázatul szolgálhatnak a hiányzó milliókra.
Az ukránok is elismerik a korrupciót
A bűnüldöző szervek több tucat külföldi közvetítővel kötött szerződést vizsgálnak, és büntetőeljárást indítottak volt tisztviselők ellen, de vádat még nem emeltek.
A nyomozók szerint egyes magas rangú tisztviselők külföldi közvetítőkkel szövetkeztek a pénzek átterelésére, vagyis azok megtartására, elosztására.
Egyes külföldi közvetítők a bürokrácia miatt felhagytak az Ukrajnával való együttműködéssel. Ugyanakkor egyes ukrán vezetők szerint a közvetítők szerepe továbbra is fontos a zavartalan ellátás szempontjából, amely lényegében azt is jelenti, hogy a korrupciós ügyek további fenntartása mellett állnak ki.
Olekszij Reznikov volt védelmi miniszter, mintegy magyarázatul a kétes ügyletekre, úgy fogalmazott:
A fegyverkereskedők a halál kereskedői. Ha nem vásárolsz tőlük, az ellenségnek adják el.
Ukrajna, hivatalosan és látszólag, fut a pénze után: állításuk szerint 309 millió dollárt próbálnak visszaszerezni a bírósági eljárásokon keresztül, további 460 milliót pedig bíróságon kívül.
Ukrajnában tombol a korrupció
A háborúra hivatkozva, a nemzeti egység és védelmi szükségletek álcája mögött Ukrajnában olyan mélységű korrupció alakult ki, amely nem csupán a nyugati támogatók bizalmát rendíti meg, de Ukrajna jövőjét is veszélybe sodorja és több területet is érint. Volodimir Zelenszkij elnök és kormánya folyamatosan átláthatóságot és reformokat ígér, a valóság azonban ennek gyökeresen ellentmond. Titkosított szerződések, fiktív közbeszerzések, lefizetett sorozótisztek, zsaroló rendőrök és dollárhegyekre bukkanó razziák szövik át Ukrajna mindennapjait. A fegyverekhez kötődő kétes ügyletek sem új keletűek: Ukrajnában évtizedes probléma az illegális fegyverkereskedelem, amely az elmúlt években egyre inkább virágzik. Nemcsak a kézifegyvereket adják-veszik az ukrán fegyverkereskedők, de már a nagy méretű katonai eszközök piacát is megtalálták. A helyzetet súlyosbítja, hogy terrorcsoportokhoz és maffiahálózatokhoz kerülnek az Ukrajnának szállított nyugati fegyverek.
Az ukrán kormány szerint az országban minden rendben
Olha Sztefanyisina ukrán miniszterelnök-helyettes a Magyar Nemzetnek nyilatkozva azt mondta, hogy szerinte az ukrán közigazgatás „nagyon komoly kapacitásokkal” rendelkezik, és azt is vállalták, hogy 2027 végéig teljesítik az összes uniós csatlakozási kritériumot.
Úgy gondolom, hogy az ukrán közigazgatás kapacitása nagyon-nagyon komoly. Véleményem szerint a következő két évben fel tudunk készülni egy politikai döntésre
– fogalmazott.
Ugyan az országban a korrupció az üzleti élet több területére kiterjed, Sztefanyisina üzleti befektetési lehetőségekről beszélt a Magyar Nemzetnek amely láthatóan a korrupció melegágya Ukrajnában. A miniszterelnök-helyettes szerint Ukrajna lehetőséget ad amerikai és európai vállalatoknak, hogy befektetéseikkel részt vegyenek az újjáépítésben.
Biztosítjuk a szükséges befektetési lehetőségeket európai és például amerikai cégek számára
– fogalmazott az ukrán politikus.
Ripost hírek
