Kína nekiállt felépíteni a világ legnagyobb vízerőművét

Kína hivatalosan is megkezdte a világ legnagyobb vízerőművének építését a Tibet délkeleti részén található Jarlung Zangbo (nemzetközi nevén: Brahmaputra) folyón - jelentette a Reuters hírügynökség. A lap beszámolója szerint a Medog vízerőmű az eddigi legambiciózusabb infrastrukturális beruházás Kína modernkori történetében. 

Li Csiang kínai miniszterelnök téjékoztatása szerint az erőmű megépítése  az úgynevezett Yarlung Zangbo vízenergiaprojekt részeként történik, és várhatóan évente több mint 300 milliárd kilowattóra villamos energiát fog termelni. Összehasonlításképp: ez több mint háromszorosa a jelenlegi legnagyobb működő vízerőmű, a Három-szurdok gát teljesítményének.

A teljes projekt költségét 167 milliárd dollárra (mintegy 55 ezer milliárd forint) becsülik, és egy új állami vállalat, a China Yajiang Group menedzseli. A beruházás nagyságrendje a pénzpiacokon is érezhető volt: a vízerőműhöz köthető kínai építőipari és cementpapírok árfolyama nagyot emelkedett. A Citigroup számítása szerint a projekt az első évben közel 0,1 százalékponttal emelheti a kínai GDP‑növekedést.

A tervek szerint a vízerőmű teljes beüzemelése a 2030-as évek elején történik meg, amikor a komplexum – vízesésszerűen elhelyezett több kisebb és egy hatalmas duzzasztógát révén – a világ legnagyobb vízenergia-rendszerévé válik.

A beruházás célja nem csupán a tiszta energia előállítása, hanem Kína gazdaságilag kevésbe fejlett, nyugati részének fejlesztése, hiszen a nagy volumenű infrastrukturális beruházások évtizedek óta a kínai gazdaságpolitika egyik meghatározó elemei.

A projekt nemzetközi viták célpontja, mivel a Brahmaputra folyó határokon átnyúló vízfolyás, amely Tibetből indulva Indián és Bangladesen keresztül halad, így bármilyen jelentősebb beavatkozás a folyó vízjárásába geopolitikai feszültségekhez vezethet. India és Banglades már korábban is aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a kínai beruházás veszélyeztetheti vízbiztonságukat, és kiszolgáltatottá teheti őket egyfajta „vízfegyverrel” szemben. Az indiai politikai diskurzusban egyesek már most „időzített vízbombának” nevezik a projektet.

Kína mindeközben azt ígéri, hogy a lejjebb fekvő területeket nem éri hátrány, és biztonsági, valamint környezetvédelmi garanciákat helyez kilátásba.