Halálos bandaháborúk Németországban címmel közöl összeállítást a NIUS. Késekkel, éles lőszerrel járó támadások jelzik, hogy eszkalálódik a berlini bandák közötti háború. Vasárnap este egy egyelőre ismeretlen támadó szándékosan lábon lőtt egy férfit a Prinzenallee-n. A 17 éves kurd férfi súlyosan megsérült, kórházba szállították. Vasárnap még kritikus állapotban volt, de mostanra stabilnak mondják az állapotát.

Egy nyomozó szerint a lábra célzott lövéseket egyes ügyvédek javasolják, mert ha azonosítják az elkövetőt, csak súlyos testi sértéssel vádolnák, és nem emberölési kísérlettel.
Egy órával később ugyanebben a kerületben 40-60 ember részvételével tömeges utcai verekedés tört ki. Egy 30 éves férfi több késszúrás ért, ő elvérzett. Az áldozat feltehetően török-kurd származású férfi volt, egy ugyanilyen hátterű gyanúsítottat tartóztattak le a rendőrök.
Berlin Gesundbrunnen kerülete egyre inkább a bandák gócpontjává válik. Június 10-én Abu Jusupov csecsen félnehézsúlyú bokszolót nyakon szúrták, miután több afgánnal összeverekedett.
Vasárnap este több szíriai támadt egy kurdbarát tüntetésre a düsseldorfi főpályaudvar előtt. A két csoportot egy hatalmas rendőri akció választotta szét. A sérültek száma egyelőre nem ismert.
Stuttgartban az Állami Bűnügyi Rendőrség (LKA) két éve üldöz két bandát. Az ügy közel 20 lövöldözést, Molotov-koktélos és egy kézigránátos támadást is magában foglal. Több mint 120 év börtönbüntetést szabtak ki a bandatagokra, de a lövöldözés folytatódik.

Az Európai Unió népessége a negyedik egymást követő évben növekedett, január elsején elérte a 450,4 milliót, ami 1 070 702-vel több az előző évinél, az uniós népességnövekedés főként a migrációnak tulajdonítható – közölte az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat pénteken.

A jelentés szerint 2012 óta az EU népességének a több halálozással, mint születéssel járó csökkenését felülmúlja a migrációs számok emelkedése.

Az EU népessége az 1960-as 354,5 millióról 2025. január 1-jére 450,4 millióra nőtt, ami 95,9 millió fős növekedést jelent.

Az uniós népességnövekedés üteme az elmúlt évtizedekben fokozatosan lelassult: a 2005–2024 közötti időszakban átlagosan évente mindössze mintegy 0,9 millió fővel nőtt, szemben az 1960-as éves átlagosan mintegy 3 millió fős növekedésével.

Az uniós országok közül a legnépesebb Németország 83,6 millió lakossal, míg a legalacsonyabb lakosságszámmal Málta (0,6 millió) rendelkezik. Az EU-ban jelenleg legnépesebb Németországot, amely az EU lakosságának 19 százalékát teszi ki, Franciaország (15 százalék) és Olaszország (13 százalék) követi. Ez a három ország január 1-jén az EU teljes népességének közel felét (47 százalék) tette ki.

2024. január 1. és 2025. január 1. között nyolc uniós országban csökkent a népesség. A legnagyobb csökkenést ezer főre vetítve Lettországban (a teljes népességváltozás -9,9), Magyarországon (-4,7), Lengyelországban és Észtországban (mindkettő -3,4) regisztrálták. A legnagyobb népességnövekedési rátát ezzel szemben Málta (+19), majd Írország (+16,3) és Luxemburg (+14,7) jegyezte fel – írta jelentésében az uniós statisztikai hivatal.

Az Ausztriában élő bevándorlók jelentős része iskolázatlan analfabéta, akik nemhogy németül, de saját anyanyelvükön sem tudnak írni-olvasni. A munkanélküliség pedig egyre magasabb a körükben. Lesújtó az osztrákok véleménye a bevándorlókról – derül ki egy friss felmérésből.

Ausztriában jelentősen nőtt a munkanélküliség, a statisztikák azt mutatják, hogy leginkább a bevándorló hátterű felnőttek esetében kimagasló ez az arány – írja a Statistik Austria és az Osztrák Integrációs Alap elemzése alapján a V4na.com.

2024-ben a legmagasabb munkanélküliségi ráta ismét az afgán, szíriai és iraki állampolgárok körében volt tapasztalható.

Különösen alacsony volt a foglalkoztatottság az afgán, szíriai és iraki nők körében. 2023-ban 197 ezer személy, a menekültstátusszal és kiegészítő védelemmel rendelkezők 40,7 százaléka kapott szociális segélyt vagy minimális biztosítást Ausztriában.

Az Ausztriában élő külföldi állampolgárok oktatási szintje eltér az osztrák állampolgárokétól. A munkaképes korú (25–64 éves) külföldi állampolgárok iskolázottsága jelentősen alacsonyabb, mit az osztrákoké,

a menekültek kétharmada írástudatlan.

Bevándorlás nélkül Ausztria népessége jelentősen csökkenne – hangsúlyozta Marik-Lebeck, az Osztrák Statisztikai Hivatal szakértője. Mivel Ausztriában több a haláleset, mint a születés,

a népesség évek óta kizárólag a migráció révén növekszik.

Migráció nélkül a népesség Ausztriában 6,9 millióra csökkenne, visszatérve az 1950-es szintre. Marik-Lebeck a várható migrációs mozgásokat figyelembe véve arra számít, hogy 2069-re a népesség meghaladja a tízmilliót.

A 2025-ös migrációs jelentés az emberek a bevándorlókkal való társadalmi együttélésről alkotott véleményét is felmérte. Míg 2022-ben csak 25,1 százalékuk, 2025-ben már 46,2 százalékuk volt kritikus a bevándorlókkal való együttéléssel kapcsolatban.

Tíz éve, 2015. július 13-án kezdődött el a magyar déli határzár építése, amely azóta is fontos eleme a nemzeti migrációs védelemnek, ugyanakkor folyamatosan éles kritikák kereszttüzében áll az Európai Unió részéről – írja a Mandiner.

A 2015-ben kezdődő határzár-építés máig az egyik legmarkánsabb szimbóluma annak, hogyan válaszolt Magyarország a 2015 tavaszán kialakult, drámaivá fokozódó migrációs válságra. A kormány akkor nemzeti konzultációt indított a kérdésről, és már júniusban tájékoztató kampányt is indított a lakosság bevonásával.

Orbán Viktor miniszterelnök 2015. június 12-én jelentette be: a fizikai határzár lehetősége is napirenden van. Öt nappal később a kormány már lépett is, és lezárta a magyar–szerb zöldhatárt, az illegális bevándorlókat pedig a legális belépési pontokhoz terelték át.

Villámgyors kivitelezés katonákkal és közmunkásokkal

A kormány 2015. július 13-án utasította Pintér Sándor belügyminisztert, hogy egy hét alatt készítse elő a 175 kilométeres szakaszra tervezett, ideiglenes, négy méter magas kerítés kivitelezését. A határzár építését még aznap meg is kezdték. Bár az eredeti határidő november 30-a volt, a miniszterelnök július végén a Bálványosi Szabadegyetemen bejelentette: az akadályrendszert augusztus 31-ig befejezik – írta a Mandiner.

A honvédség 3800 fős állományát közmunkásokkal egészítették ki a gyors kivitelezés érdekében. A magyar–szerb szakaszon végül két nappal a kitűzött határidő előtt készült el a műszaki zár, míg a horvát határon október 15-re fejeződtek be a munkálatok.

EU-ellenállás és kritikák kereszttüzében

A Mandiner emlékeztet: a magyar határzár már a kezdetektől szálka volt az Európai Unió szemében. Az Európai Bizottság sem akkor, sem azóta nem nyújtott pénzügyi támogatást az építéshez, miközben vezetői, köztük Ursula von der Leyen, valamint elődje, Jean-Claude Juncker is elutasították az intézkedést.

Az Európai Parlament többségi véleménye szerint a határzár szembe megy az uniós szellemiséggel, több tagállami diplomácia, elsősorban Románia, de más országok is élesen bírálták a tagállamok közti fizikai elzárást.

Továbbra is jelentős a migrációs nyomás

A rendőrségi statisztikák szerint bár 2015 óta csökkentek az illegális határátlépések, a jelenség még mindig komoly kihívást jelent. Az Origo cikke szerint 2020-ban 150 977 esetben intézkedtek a hatóságok, 2022-ben ez 385 965-re nőtt, majd 2023-ban 281 166-ra csökkent. 2024-ben is közel 90 ezer esetről számolt be az ORFK.

A valódi menekültek száma ugyanakkor marginális: 2023-ban mindössze 31, 2024-ben 29 menedékkérelem érkezett. Fontos, hogy a számok nem személyeket, hanem eseteket jelölnek, tehát egy-egy személy többször is szerepelhet a visszatartottak között.

Kapcsolódó bűncselekmények és terheltség

A Mandiner adatai szerint az illegális migrációhoz kapcsolódó bűncselekmények száma is magas: 2022-ben 70 295 esetet regisztráltak, 2023-ban 65 795-öt, 2024-ben pedig 36 353-at.

A déli határzár tíz éve fontos szerepet játszik Magyarország migrációs politikájában, és ahogy a Mandiner írja: a magyar kormány eltökélten fenntartja azt a rendszert, amely képes kezelni a folyamatos migrációs nyomást – függetlenül attól, hogy az Európai Unió vezetői és intézményei mindmáig vitatják létjogosultságát.

Halálos bandaháborúk Németországban: Egyre gyakoribbak a lövöldözések