
Amerikai külügy: az EU eltiporja a szólásszabadságot
Trumpék keményen nekimentek Brüsszelnek.
Az amerikai külügyminisztérium "orwelli cenzúrának" és a "szólásszabadság visszaszorításának" nevezte az Európai Unió azon törvénycsomagját, amely lehetővé teszi a hatóságok számára bizonyos tartalmak eltávolítását a közösségi médiumok oldalairól - jelentette a Politico hírportál.

A vitatott törvénycsomag az EU digitális szolgáltatásokról szóló rendelte (DSA), ami arra kötelezi a közösségi médiumokat, hogy távolítsák el az „illegális és káros” tartalmakat, és küzdjenek a „dezinformáció terjedése” ellen. Az EU érvelése szerint a törvény célja a „biztonságosabb digitális közeg” kialakítása, nem az elnyomás – hiszen a gyűlöletbeszéd másokat hallgattat el.
Ezzel szemben az Egyesült Államok álláspontja az, hogy a DSA túlzott hatalmat ad a kormányoknak a tartalmak eltávolítására, ami különösen veszélyes, ha politikai kritikát vagy „kényelmetlen” véleményeket is eltávolítanak.
"Európában ezreket ítélnek el a saját kormányuk kritizálásáért. Ez az orwelli üzenet nem fogja becsapni az Egyesült Államokat. A cenzúra nem szabadság"
- közölt az amerikai külügy, hozzátéve, hogy "a digitális szolgáltatásokról szóló törvény csak az európai vezetőket védi a saját népükkel szemben.”
Washington korábban azt közölte, hogy EU modellje veszélyes precedenst teremt, ahol a hatalom dönti el, mi mondható ki és mi nem az online térben.
Az Egyesült Államok reakciója annyiban nem egyedi, hogy J.D. Vance amerikai alelnök már a februári Müncheni Biztonsági Konferencián is azt állította, hogy Európában visszaszorulóban van a szólásszabadság, miközben élesen kritizálta az EU közösségi oldalakra vonatkozó szabályozásait.
Márciusban Brendan Carr, az Egyesült Államok Szövetségi Kommunikációs Bizottságának elnöke arra figyelmeztetett, hogy a DSA-szabályozás veszélyezteti a szólásszabadságot.
Marco Rubio külügyminiszter májusban új vízumkorlátozási szabályokat jelentett be, amely az amerikaiak online posztjainak cenzúrázásában bűnrészes külföldi tisztviselőket célozza meg, különös tekintettel Latin-Amerikára és Európára.
JD Vance amerikai alelnök által a müncheni biztonságpolitikai konferencián sokkolta a nyugati sajtót.
„Fogadjátok el, amit a népetek mond nektek” – zárta szavait akkor JD Vance, miközben átvette azt a történelmi mondatot, amely II. János Pál pápának a szovjet rezsim által eltiport népekhez intézett beszédében hangzott el: „Ne féljetek!”. És: „Isten áldjon meg benneteket” – mondta a hallgatóságnak. A beszédtől, amelyet csak a republikánus szenátorok (a francia jobboldali Köztársaságiak párt jelen levő politikusai – a szerk.) kisebbsége tapsolt meg, a hideg futkosott a hallgatóságon.”
A Le Figaro című napilap többek között így számolt be arról a híres müncheni beszédről, amely a pénteki biztonságpolitikai konferencián hangzott el, s amelynek
visszhangja erőteljes reakciót váltott ki a nyugati sajtóban
és a nemzetközi közvéleményben.

Rendőrök vizsgálódnak annál az autónál, amellyel egy 24 éves afgán migráns az emberek közé hajtott Münchenben 2025. február 13-án, a biztonságpolitikai konferencia előestéjén. JD Vance beszédében felidézte az esetet: „Hány ilyen tragédiára van még szükség, mielőtt végre irányt váltunk, és új irányba tereljük közös civilizációnkat?” (Fotó: MTI/EPA/vifogra / Paul
A Politico Vance-et Chamberlainhez hasonlítja
– arra reagálva, hogy az amerikai alelnök többek között óvta Európát attól a belső folyamattól, amelynek során a kontinens elfordul saját alapvető értékeitől, cenzúrát vezet be, törvényes választásokat semmisít meg – a Trump-adminisztráció Washingtonban meglehetősen egyértelmű álláspontot fogalmaz meg Amerika háborúval kapcsolatos álláspontját illetően.
„Sokkolta a küldötteket”
„Pete Hegseth, az Egyesült Államok védelmi minisztere kijelentette, hogy az Ukrajna és Oroszország közötti háborúnak „véget kell vetni”, Kijev csatlakozása a NATO-hoz irreális, és az Egyesült Államok a továbbiakban nem fogja prioritásként kezelni az európai és az ukrán biztonságot, mivel a Trump-kormány az Egyesült Államok saját határainak biztosítására és a Kínával szembeni háború megakadályozására összpontosít” – foglalta össze a CNN az amerikai álláspontot.
„A müncheni biztonsági konferencia hallgatósága arra számított, hogy a Trump-kormányzatnak az ukrajnai háború befejezésére irányuló terveiről értesülhet, ehelyett azonban a Nyugat-Európában a második világháború óta uralkodó
liberális ortodoxiák bombasztikus elutasítását
hallhatta egy olyan beszédben, amely lekicsinyelte az Oroszország és Kína által a kontinens számára jelentett fenyegetéseket” – tudósított a CNN JD Vance beszédéről.
Hasonló stílusban, a kommentatív elemeket a legkevésbé sem nélkülözve tudósított a BBC:
„Az idei müncheni biztonsági konferenciának (MSC) elsősorban két dologról kellett volna szólnia: hogyan lehet véget vetni az ukrajnai háborúnak anélkül, hogy engednénk Oroszországnak, és hogyan kell Európának növelnie a védelmi kiadásait. De a jelenlévő legmagasabb rangú amerikai, JD Vance amerikai alelnök egyikről sem beszélt a pódiumon. Ehelyett pénteken azzal sokkolta a küldötteket, hogy Washington szövetségeseit – köztük Nagy-Britanniát – támadta, amikor a félretájékoztatást, a dezinformációt és a szólásszabadságot elítélte. Nagyon furcsa 20 perc volt, amelyet a küldöttek jórészt néma csenddel fogadtak a teremben.”
Barrot megmondja: Igenis van szólásszabadság
A legelső politikusi kommentárok között idézi a Le Figaro Jean-Noël Barrot francia külügyminisztert, aki elítélte JD Vance amerikai alelnök heves bírálatait az európai demokrácia hanyatlásával kapcsolatban. Barrot kijelentette: „Európában garantált a véleménynyilvánítás szabadsága”, és senki nem kényszerítheti saját modelljét Európára.
Barrot kijelentésével egy időben a francia Szocialista Párt bizalmatlansági indítványt fontolgat François Bayrou kormányfő ellen, mivel a miniszterelnök azt a kifejezést használta, hogy Franciaország „alámerül” a migrációban. A párt így kívánja cenzúrázni Bayrou és a francia politikai élet szóhasználatát.







