Vatikánban lekapcsolják a mobilhálózatot a pápaválasztás idejére

A május 7-én kezdődő konklávé teljes idejére lekapcsolják a mobil- és internethálózatot Vatikánváros teljes területén – írja a CNN a vatikáni kormányzóság keddi közleményére hivatkozva. A pápai állam vezetése azzal indokolta a döntést, hogy így szeretnék megakadályozni, hogy az új pápa megválasztásának folyamatáról bármilyen hír kiszivárogjon. 

Matteo Bruni, a Vatikán szóvivője azt közölte, hogy május 7-én, 15 órától kezdődően kapcsolják le teljesen a mobilokhoz és más hasonló eszközökhöz szükséges jelet Vatikánban. Az intézkedés a pápai állam egész területére vonatkozik, még a harminc kilométerre lévő Castel Gandolfo pápai rezidenciájára is. Kivétel egyedül a Szent Péter tér lesz, ahol várhatóan hívek és turisták ezrei várják majd az új pápa személyéről szóló bejelentést. 

- közölte a pápai kormányzóság, hozzátéve, hogy a döntést „a pápaválasztással kapcsolatos tevékenységek biztonságának biztosítása érdekében” hozták meg. 

A döntés kapcsán a szóvivő azt is elmondta, hogy a konklávén részt vevő bíborosok a mobileszközeiket a Szent Márta-házban hagyják, azokat nem viszik magukkal a pápaválasztás helyszínére, a Sixtus-kápolnába.

A május 7-én kezdődő konklávé teljes titoktartás mellett zajlik, és a bíborosok nem fedhetik fel az ott elhangzottakat, miközben nem hagyhatják el a Vatikánt, és nem kommunikálhatnak senkivel az eljárás ideje alatt.

A teljes titoktartás érdekében a Vatikán szakemberei korábban már kikapcsolták a helyszínen lévő térfigyelő kamerákat és érzékelőket, és gondoskodtak arról, hogy ne maradjanak bent olyan eszközök, amelyek felvételek készítésére alkalmasak.

A bíborosoknak, a tisztviselőknek és a segédszemélyzetnek egyébként esküt kell tenniük a teljes titoktartásról. Ennek értelmében a pápaválasztáson történtek bármilyen formában történő nyilvánosságra hozatala kiátkozással büntetendő.

Ferenc pápa húsvéthétfői halála után döntő időszak kezdődött a katolikus egyház számára. A május 7-én induló konklávé a Sixtus-kápolnában választja meg az új egyházfőt. A lehetséges jelöltek közül kiemelkedik Erdő Péter esztergom-budapesti érsek. Azt, hogy mi teszi őt esélyessé, Andreas Englisch vatikáni szakértő fejtette ki.

Erdő Péter 1952-ben született Budapest belvárosában, szigorúan vallásos családban, hat gyermek közül elsőként. Pappá szentelése után Rómában tanult teológiát és egyházjogot, később pedig több egyetemen is tanított, többek között Buenos Airesben. 2003-ban II. János Pál pápa szentelte bíborossá, ami ritkaságnak számít. Pályafutása során számos magas egyházi tisztséget töltött be, így volt az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának elnöke, a püspöki szinódus jelentéstevője, valamint a 2021-es Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus főszervezője is – írja a német Frankfurter Rundschau lap.

A College of Cardinals Report szerint a ma 72 éves Erdő hagyománytisztelő teológusnak számít. Évek óta a klasszikus katolikus tanítást képviseli, és nem mindig értett egyet Ferenc pápa reformjaival. Például a homoszexuális kapcsolatokról úgy fogalmazott: azok „ellentétesek Isten házasságról és családról alkotott tervével”. Emellett szívesen folytat párbeszédet más vallások képviselőivel is.

„Erdő bíboros a konzervatívok élharcosa”

– állapította meg Andreas Englisch, Vatikán-szakértő a német sajtóban.

A szakértő szerint Erdő Péter – Ferenc pápával ellentétben – inkább értelmiségi típus, mint „nép-pápa”. Mégis,

nemzetközi tapasztalata jó esélyeket biztosíthat számára: a magyar nyelv mellett beszél németül, olaszul, franciául, spanyolul és angolul is. A 72 éves főpap több mint 25 könyv szerzője.

Mindezek ellenére más bíborosokat is esélyesnek tartanak Ferenc pápa utódjaként.

A konklávé a katolikus egyház egyik legjelentősebb szertartása. Ezúttal 133, 80 év alatti bíboros választja meg titkos szavazáson a 267. pápát. Erdő azon kevés európai jelölt közé tartozik, akiket komoly esélyesként tartanak számon. Hogy valóban őt választják-e meg, még kérdéses. A konklávé szerdán, május 7-én veszi kezdetét, miközben a vatikáni szakértők már esélylatolgatásokba kezdtek.

Szerdán délután fél ötkor kezdi meg munkáját a bíborosi kollégium konklávéja a vatikáni Sixtus-kápolnában, hogy megválassza a katolikus egyház új vezetőjét. A szavazáson 133 olyan bíboros vesz részt, akik még nem töltötték be a 80. életévüket. A választáshoz kétharmados többség szükséges, vagyis legalább 89 bíboros támogatása.

A döntés óriási hatással lesz a világ 1,4 milliárd római katolikus hívőjére. A BBC News szerint az eredmény még soha nem volt ennyire megjósolhatatlan. A szavazásban részt vevő bíborosok 80 százalékát Ferenc pápa nevezte ki. A testület történetében először az európaiak aránya 50 százalék alá csökkent.

Bár sokan Ferenc pápa szemléletét követik, az általa kinevezett bíborosok nem egyformán haladók vagy konzervatívok. A kérdés tehát: az új pápa Afrikából, Ázsiából vagy akár Amerikából érkezik-e? Vagy ismét egy rutinos vatikáni bíboros kerül a trónra?

Íme az esélyesek listája, zárójelben a bíborosok életkora és az általuk képviselt ország:

• Pietro Parolin (70, Olaszország): A Vatikán államtitkáraként Ferenc pápa egyik legfőbb tanácsadója volt. Diplomatikus stílusa sokak szerint előny, mások szerint hátrány. Bírálta az azonos neműek házasságát, és összefüggésbe hozták visszaélések eltussolásával is.
• Luis Antonio Tagle (67, Fülöp-szigetek): Az ázsiai Ferencnek is nevezett bíboros népszerű hazájában és a Vatikánban is. Szociálisan érzékeny, ugyanakkor ellenzi az abortuszt és az eutanáziát. Nyitottabb hozzáállást sürgetett az LMBTQ-közösség tagjaival kapcsolatban.
• Robert Prevost (69, USA): Peru volt érseke, jelenleg a püspöki kongregáció vezetője. Reformpárti, de múltját árnyalják visszaélési ügyekkel kapcsolatos kritikák.
• Peter Turkson (76, Ghána): Az első ghánai bíboros, korábban esélyes volt a pápai címre. Konzervatív értékrendje mellett kiállt az LMBTQ-közösséghez tartozó emberek kriminalizálása ellen Afrikában.
• Fridolin Ambongo (65, Kongói Demokratikus Köztársaság): Kinshasa érseke, a vallásszabadság híve, de élesen elutasítja az azonos neműek kapcsolatát.
• Erdő Péter (72, Magyarország): A budapesti érsekre sokan kompromisszumos jelöltként tekintenek, aki hidat képezhet a különböző teológiai és földrajzi irányzatok között a bíborosi kollégiumon belül. Ismeri az afrikai egyházat és az ortodox kapcsolatokat, de konzervatív nézetei megosztók lehetnek.
• Mario Grech (68, Málta): A püspöki szinódus vezetőjeként Ferenc pápa egyik legfontosabb reformjának motorja. Mérsékelt és nyitott a hívek bevonására.
• Matteo Zuppi (69, Olaszország): A szegények szószólója és béketeremtő. Ferenc pápa közeli szövetségese volt, de éppen ez visszatarthatja a konzervatív bíborosokat.
• Joseph Tobin (73, USA): Egyesítő személyiség, nyitott az LMBTQ-közösség felé. Felvetette, hogy akár nő is lehetne bíboros.
• Angelo Scola (83, Olaszország): Bár már nem szavazhat, neve újra előkerült. Az idősödésről szóló könyvéhez Ferenc pápa írta az előszót.
• Reinhard Marx (71, Németország): Ferenc pápa tanácsadója volt, reformpárti, de visszalépett a tanácsadásból. Visszaélések kezelése miatt kapott kritikákat.
• Pierbattista Pizzaballa (60, Olaszország): Jeruzsálem pátriárkája, kiemelkedő ismerője a közel-keleti helyzetnek. Tapasztalatlansága hátrány lehet.
• Marc Ouellet (80, Kanada): Kétszer is esélyes volt, de most már nem szavazhat. Konzervatív, de a nők szerepének bővítését támogatja.
• Robert Sarah (79, Guinea): A konzervatívok kedvence, hagyományhű és a liturgia szigorú védelmezője.
• Jean-Marc Aveline (66, Franciaország): A bevándorlók védelmezője, nyitott a vallásközi párbeszédre. Nem beszél folyékonyan olaszul.
• Charles Maung Bo (76, Mianmar): Az üldözöttek védelmezője, elítélte a rohingják üldözését. Sokoldalú, de kevesen tartják esélyesnek.
• Michael Czerny (78, Kanada): A Vatikán szociális fejlesztési dikasztériumának vezetője. Ferenc pápa közeli társa, jezsuita, így újabb jezsuita pápa választása kevéssé valószínű.

Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye érseke, Erdő Péter bíboros neve is felmerült Ferenc pápa lehetséges utódjaként a május 7-én kezdődő konklávé előtt. A 72 éves magyar egyházi vezető immár több mint húsz éve tölti be a bíborosi tisztséget, és jelentős tapasztalattal rendelkezik mind az európai egyházpolitikában, mind a vatikáni diplomáciában.

Erdő Pétert 51 évesen nevezte ki bíborossá II. János Pál pápa, és 2006 és 2016 között kétszer is vezette az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsát (CCEE), ezzel elismertté vált az európai egyházban.

Jó kapcsolatot ápol az afrikai bíborosokkal, és fontos szerepet játszott a katolikus–ortodox párbeszéd előmozdításában is, ami különösen értékes lehet a keleti keresztény egyházakhoz való közeledés szempontjából.

A kommunista korszakban katolikus családban nevelkedett bíboros tapasztalata az egyház elnyomás alatti működéséről fontos történelmi és politikai háttértudást jelent. Sokan kompromisszumos jelöltként tekintenek rá, aki

hidat képezhet a különböző teológiai és földrajzi irányzatok között a bíborosi kollégiumon belül.

Erdő Péter aktív szerepet vállalt Ferenc pápa 2021-es és 2023-as magyarországi látogatásain, és tagja volt annak a két konklávénak, amely előbb XVI. Benedeket, majd Ferenc pápát választotta meg.

Konzervatív nézetei különösen a család és a társadalmi értékek terén rezonálnak a hagyományosabb irányvonalat képviselő bíborosokkal. Erdő Péter személyében egy tapasztalt, kiegyensúlyozott, teológiailag konzervatív, de diplomáciailag rutinos egyházi vezető léphetne a pápai trónra – különösen akkor, ha a konklávé egy középutas, kompromisszumos megoldást keres.