Elképesztő titkokra derült fény: ez okozta a maja civilizáció rejtélyes bukását

Évszázadokon át foglalkoztatta a régészeket a maja civilizáció hirtelen eltűnésének rejtélye. Most azonban egy forradalmi genetikai kutatás egészen más képet fest: a maja nép nem tűnt el. A kutatók a modern Honduras területén található Copán nevű egykori jelentős maja város temetkezési helyein talált emberi maradványok DNS-ét elemezték. Az eredmények megkérdőjelezik azt az eddigi feltételezést, miszerint a város bukása mintegy 1200 évvel ezelőtt teljes népességcsökkenéssel vagy elvándorlással járt.

A genetikai vizsgálatból kiderült: sok copáni lakos helyben maradt és külterületekről származó emberekkel keveredett. Vagyis a 9. században Copán terein sétáló vérvonalak még évszázadokkal később is jelen voltak a régióban. Korábban úgy hitték, hogy a klasszikus maja városállamok – mint Copán – politikai bukása egyben a lakosság eltűnését is jelentette. Lisa Lucero, az Illinois-i Egyetem antropológusa szerint: 

A birodalom fokozatos összeomlását számos tényező befolyásolta, köztük a hosszú aszályok, háborúk és a túlnépesedés. Bár a kutatók továbbra sem egységesek az okokat illetően, egyre inkább úgy tűnik, hogy ezek együttes hatása okozta számos maja város elnéptelenedését.

Ez a vizsgálat a valaha volt legrészletesebb genetikai képet nyújtja a Copánban élő egykori lakókról. A kutatók hét ember maradványából nyertek ki DNS-t, amit több mint 700 ősi és modern amerikai genommal hasonlítottak össze. A Copánban temetett emberek génállománya a 3700 évvel ezelőtt, a mai Belize területén kialakult szélesebb maja genetikai vonalhoz tartozik. Emellett közép-mexikói, például zapoték és mixe népek génjeit is kimutatták, amelyek i.e. 500 és i.sz. 900 között éltek ott. Ez a genetikai keveredés megerősíti azt az elméletet, miszerint a maja elit tagjai szövetségek kialakítása érdekében kívülállókkal házasodtak. Egyes uralkodók távoli vidékekről származhattak vagy ott nevelkedhettek, írja a Daily Mail.