Feloszlatja magát az egyik legismertebb közel-keleti terrorszervezet

Leteszi a fegyvert, nem harcol tovább Törökországgal és feloszlatja magát a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) - jelentette a szervezet hétfői közleményére hivatkozva a New York Times. A portál beszámolója szerint a döntés történelmi jelentőségű, hiszen több mint 45 évnyi folyamos gerillaháború után végre társadalmi béke jöhet Törökország keleti felében. 

Az Egyesült Államok és az Európai Unió által is terrorszervezetnek minősített Kurdisztáni Munkáspártot 1978-ben alapították. A szervezetet egy Abdullah Öcalan nevű kurd férfi hozta létre azzal a céllal, hogy kiharcoljon egy önálló államot a 40 millió főt számláló kurd kisebbség számára, de az elmúlt időszakban már inkább a kisebbségi jogokért harcolt.

Az elmúlt 45 évben a PKK hol nagyobb, hol alacsonyabb intenzitású gerillaháborút vívott a török állammal szemben. A konfliktustus 40 ezer halálos áldozattal, és legalább kétszer ennyi sebesülttel járt. A harcokat többször is tűzszünetek szakították meg, és a kétezres évek elején titkos tárgyalások zajlottak a két fél között a béke elérésére, amelyek 2013-ban váltak hivatalossá. A béketárgyalások azonban 2015-ben félbeszakadtak.

A harcok beszüntetéséről és a feloszlásról a PKK elnöksége döntött, miután a szervezet bebörtönzött vezetője arra kérte a csoportot, hogy tegyék le a fegyvert. A PKK értékelése szerint a szervezet elérte a célját, és immáron demokratikus eszközökkel is el lehet érni a kurdok problémáinak megoldását, így a végrehajtották a küldetésüket.

- közölte a PKK hétfőn.

Meg nem erősített hírek szerint a szervezet lefegyverzését a bebörtönzött Abdullah Öcalan vezényli majd le, miközben a török parlament felügyeli a folyamatot. 

Recep Tayyip Erdogan török elnök Igazság és Fejlődés Pártja „fontos lépésként” üdvözölte a bejelentést, hozzátéve, hogy gondosan figyelemmel kíséri annak végrehajtását. A török kormány ugyanakkor azt azt állítja, hogy semmiféle engedményt nem tettek a csoport felé, ami a feloszlásukat indokolta volna. 

A 40 milliós kurd kisebbség Törökország, Szíria, Irán és Irak határterületén él, és mind a négy ország évtizedek óta arra törekszik, hogy visszaszorítsa a nyelvüket és kultúrájukat.

Az első világháború végén a nyugati nagyhatalmak saját országot ígértek a kurdoknak, de ez végül sosem valósult meg. Jelenleg a kurdok a világ legnagyobb állam nélküli nemzete.

A Múlt-Kor magazin 10 pontban foglalta össze a kurd nép történetét.

1. Bár a kurd nép a negyedik legnagyobb etnikum a Közel-Keleten, a történelem nem volt kegyes hozzájuk, mivel a mai napig nincs önálló államuk.

2. A kurd az indoeurópai nyelvcsalád indoiráni ágához tartozó népcsoport. Törzseik a Kr. u. 7. század első felében tértek át az iszlám hitre, 75 százalékuk szunnita.

3. Megközelítőleg 30-45 millió kurd lakja a Nyugat-Ázsia hegyvidéki területeit (Kurdisztánt), amely Délkelet-Törökországot, Irak északi, Szíria északkeleti és Irán északnyugati részét foglalja magába.

4. Egy helyi mondás szerint a „kurdoknak nincsenek barátaik, csak a hegyek”. A rövid bölcselet arra utal, hogy a történelem során a kurdokat számtalanszor elárulták különféle hatalmak és megmaradásukat csak a hegyeknek köszönhetik, ahová a vészterhes időkben visszavonulhattak.

5. A franciák és a britek az első világháború lezárultával az Oszmán Birodalom szétdarabolása kapcsán egy független államot ígértek a kurdoknak. Az ígéret papíron maradt, mivel a török nacionalistáknak 1923-ban sikerült életre hívniuk a bukott birodalom romjain a független Törökországot.

6. A kurdok az Oszmán Birodalom fennhatósága alatt éltek több mint 600 éven át. Jelenleg a legnagyobb számban a mai Törökország területén élnek, ahol az össznépesség 18-25 százalékát alkotják. Létszámukat 14-19 millióra teszik. A kurd függetlenségi törekvések az 1920-as évektől kezdve fenyegetik a török állam integritását.

7. A világtörténelem legsúlyosabb, civil lakosság ellen intézett vegyi támadását Irakban hajtották végre 1988-ban. Az Irak északkeleti részén fekvő Halabdzsa városa ellen irányuló offenzívában az iraki erők megtorlásul mustár és ideg gázt vetettek be, amelynek következtében a becslések szerint 5 ezer kurd civil vesztette életét.

8. Az 1978-ban Törökországban megalapított Kurd Munkáspárt 1984-től 2012-ig fegyveres harcot vívott a török erőkkel az egyenjogúság és a függetlenség elérése érdekében. A konfliktusban több mint 40 ezer, legnagyobbrészt kurd nemzetiségű ember vesztette életét.

9. A forradalmi szocializmus és a függetlenség mellett a Kurd Munkáspárt a nemek egyenlőségét is a zászlajára tűzte. A női egyenjogúságot a kurdok komolyan veszik és a gyakorlatban is alkalmazzák: a szíriai polgárháborúban nagyjából 20 ezer kurd nő harcolt (harcol) az Iszlám Állam ellen.

10. A kurdok jelenleg csak Irakban rendelkeznek széleskörű autonómiával. Az iraki diktátor, Szaddám Huszein bukása után az új, 2005-ben létrehozott alkotmány szövetségi államként definiálta Irakot. A Kurdisztáni Autonóm Régió saját parlamenttel, kormánnyal és hadsereggel rendelkezik.

A válság kronológiája

1920. A sévres-i békeszerződésben a kurdoknak önálló államot ígérnek.

1923. Lausanne-i szerződés: a kurdok mégsem kapnak saját államot. Kemal Atatürk megalapítja a világi török államot.

1925. Vérbefojtott kurd felkelés. A vezetőket kivégzik.

1972. Abdullah Öcalant törökellenes szervezkedésért börtönbe zárják.

1978. Öcalan megalakítja baloldali gerillaszervezetét, a PKK-t (Kurd Munkáspárt).

1980. Öcalan kiképzőtábort létesít harcosai számára Szíriában. Törökország kurdok által lakott megyéiben rendkívüli állapotokat vezetnek be.

1984. Megkezdődik a Kurd Munkáspárt függetlenségi harca.

1991. Terrorizmus-ellenes törvény Törökországban.

1992. Iraki kurdok Észak-Irakban kikiáltják a Kurdisztáni Köztársaságot.

1995. március. A török hadsereg 35 ezer katonája bevonul Észak-Irakba. A cél: kurd terroristák likvidálása.

1995. május. A török hadsereg visszavonul az iraki területekről. Sikertelenség.

1995. június. Megkezdi működését a világ első kurd tévécsatornája. A Med TV nevet viselő csatorna adásait Brüsszelből sugározza.

1996. A török kormány elutasítja a PKK fegyverszüneti indítványát, és nem hajlandó tárgyalásokba bocsátkozni az általa csak terroristacsoportnak nevezett PKK-val.

1998. augusztus. A török kormány elutasítja a PKK harmadik egyoldalú fegyverszüneti ajánlatát is.

1998. szeptember 9. Öcalannak el kell hagynia Szíriát.

1998. november 12. Öcalan Moszkvából Rómába repül, ahol vízumot kér, de nem kap. Olaszország nem hajlandó őt kiadni Törökországnak. Bonn megkaphatná Öcalant, ők azonban nem kérik őt.

1999. január 16. Olaszország kiutasítja Öcalant. A PKK vezető menekülése tovább folytatódik.

1999. február 16. Öcalan Kenyába repül, és ott a görög nagykövetségen kap menedéket. A török titkosszolgálat elkapja őt, és Törökországba szállítja. Megmozdulások Európa-szerte.

1999. április. Újabb török akció az ország határain kívül.

1999. május 31. Megkezdődik Öcalan pere.

1999. június. Öcalan elismeri felelősségét a 15 éves harc alatt elkövetett bűneiért, amiért aztán e hónap 29. napján halálra ítélik őt. Kurd erőszakhullám szerte Európában.

1999. augusztus. Öcalan felhívása a PKK tagjaihoz. A vezető visszavonulásra szólítja fel híveit.

1999. november. A török bíróság jóváhagyja a PKK vezető halálos ítéletét. Újabb demonstrációk világszerte. Öcalan ügyvédjei az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulnak.

2000. január. A török kormány felfüggeszti Öcalan halálos ítéletét, legalábbis addig, amíg az Emberi Jogok Európai Bírósága meg nem hozzá ítéletét.