
Marco Rubio: Ukrajnának területekről kell lemondania a béke érdekében
"Nincs katonai megoldása ennek a háborúnak" - hangsúlyozta az amerikai külügyminiszter.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter szerint a béketárgyalások megkezdése érdekében Ukrajnának fel kell hagynia azzal a célkitűzésével, hogy minden 2014 előtt birtokolt földterületet visszaszerezzen Oroszországtól - írja a New York Times amerikai napilap online kiadása.

"Nyilvánvaló, hogy Ukrajna ésszerű időn belül nem lesz képes visszakényszerítenie az oroszokat a 2014-es határokig. A legfontosabb dolog, hogy Ukrajna készen álljon nehéz dolgokat tenni, ahogyan az oroszoknak is nehéz dolgokat kell tenniük, hogy véget vessünk ennek a konfliktusnak - vagy legalábbis valamilyen módon, formában szüneteltessük azt. Mindkét félnek meg kell értenie, hogy nincs katonai megoldása ennek a helyzetnek. Az ukránok rengeteget szenvedtek, és a népük is hatalmas áldozatokat hozott. Egy ilyen háború után nehéz egyáltalán beszélni az engedményekről. De ez az egyetlen módja annak, hogy véget vessünk a szenvedésnek”
– mondta újságíróknak az amerikai külügyminiszter hétfőn, mielőtt elindult a Szaúd-Arábiában tartott ukrán-amerikai csúcstalálkozóra.
A két fél között ez lesz az első magas szintű tárgyalás azóta, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Fehér Házban újságírók előtt összecsapott Donald Trump amerikai elnökkel és JD Vance alelnökkel.
Rubio ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem kíván „előre tárgyalni semmiről”, hanem meg akarja érteni, hogy Kijev „mire hajlandó a béke elérése érdekében” és a háború lezárására.
„Elképzelhető, hogy ez összeegyeztethetetlen azzal, amit az oroszok hajlandóak elfogadni. Ezt kell kiderítenünk”
– tette hozzá.

A BBC arról számolt be, hogy Rubio a sajtótájékoztatón azt is elmondta: ígéretesnek tartja Ukrajna javaslatát egy részleges tűzszünetre, amely a háború lezárását szolgálná Oroszországgal. A brit közmédai értesülése szerint Kijev egy légi és tengeri fegyverszünetet javasol majd Oroszországnak a dzsiddai tárgyalások során. Oroszország korábban elutasította az ideiglenes tűzszünet gondolatát, azt állítva, hogy Ukrajna ezzel csak időt akar nyerni és megelőzni katonai összeomlását.
Ami Ukrajnát illeti, Kijev régóta kizárja, hogy olyan tűzszüneti megállapodás szülessen, amely területi veszteségekkel járna, beleértve a Krím-félszigetet, amelyet Vlagyimir Putyin orosz elnök még 2014-ben elcsatolt. Az ukrán kormány ehelyett „igazságos békét” követel, amelyben Moszkva háborús jóvátételt fizetne a három éve zajló pusztító háborúért.
Zelenszkij szintén Szaúd-Arábiában tartózkodik, hogy találkozzon Mohammed bin Szalmán koronaherceggel, de nem vesz részt a Rubio, Mike Waltz nemzetbiztonsági tanácsadó és Steve Witkoff közel-keleti különmegbízott részvételével zajló tárgyalásokon – számolt be a Politico. Ukrajnát a tárgyalásokon Zelenszkij hivatalának vezetője, Andrij Jermak, Andrij Szibiha külügyminiszter és Rusztem Umerov védelmi miniszter képviseli.

Kijev és Washington viszonya ingatag azóta, hogy Zelenszkij televíziós vitába keveredett Trumppal és Vance-szel az Ovális Irodában. Trump nem sokkal később minden amerikai katonai segélyt leállított Ukrajnának, hogy nyomást gyakoroljon Kijevre az oroszokkal folytatott tárgyalások megkezdése érdekében.
Rubio utalt arra, hogy az Ukrajnának nyújtott segélyek újraindulhatnak a tárgyalások kimenetelétől függően, mondván: „Jó hírekkel szolgálhatunk ezen a téren.” Az amerikai külügyminisztérium által közzétett sajtónyilatkozata szerint az amerikai külügyminiszter a beszélgetés egy pontján azt is kijelentette:
„Biztosíthatom önöket: nem fogunk katonai segítséget nyújtani az oroszoknak. A katonai támogatások megvonása azért történt, mert úgy éreztük, hogy az ukránok nem kötelezték el magukat semmilyen békefolyamat mellett, vagy nem érdekeltek a tárgyalásokban. Ha ez megváltozik, akkor természetesen a mi hozzáállásunk is változhat”
– mondta Rubio.







