KÜLFÖLD
Ez 180 fokos fordulatot jelent az amerikai kommunikációban.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter a Fox Newsnak adott, március 5-én megjelent interjújában azt állította, hogy az orosz-ukrán konfliktus valójában egy közvetett proxyháború Moszkva és Washington között.
"Trump elnök hosszú ideje elhúzódó, holtpontra jutott konfliktusnak tekinti ezt a háborút. Ez egy proxyháború két atomhatalom – az Ukrajnát segítő Egyesült Államok és Oroszország – között, és ennek véget kell vetni. Senkinek nincs ötlete vagy terve rajtunk kívül, hogyan lehetne véget vetni ennek. Az ukránoknak és a kongresszusi szövetségeseiknek eddig az volt a terve, hogy adjunk nekik annyi fegyvert, amennyire szükségük van, ameddig kell. Ez nem stratégia"
- fogalmazott az amerikai külügyminiszter.
Rubio megjegyzései kapcsán fontost elmondani, hogy azok 180 fokos fordulatot jelentenek a Biden-adminisztráció kommunikációjához képes. Korábban Joe Biden, és Fehér Ház sajtótitkára is többször határozottan elutasította, hogy az ukrajnai konfliktus amerikai-orosz proxyháború lenne.
A proxyháború olyan fegyveres konfliktus, ahol két vagy több hatalom nem közvetlenül egymás ellen harcol, hanem harmadik ország területén vagy erőforrásaival vívja meg a konfliktust. Proxyháború például, ha két nagyhatalom érdekei ütköznek, de ők maguk nem állnak harcban egymással, ehelyett az egyikük egy harmadik országot támogat pénzzel és fegyverekkel, és azzal van a másik félnek fegyveres konfliktusa.
Rubio a múlt heti találkozóra is kitért, amely során Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Donald Trump között éles véleménykülönbségek alakultak ki az Ovális Irodában. A külügyminiszter szerint Washington célja az, hogy mindkét felet – Moszkvát és Kijevet is – bevonják a háború lezárását célzó tárgyalásokba.
„Arra kértük az ukránokat, hogy ne szabotálják ezt. A konfliktus lezárásához mindkét fél részéről engedményekre lesz szükség, de először tárgyalóasztalhoz kell ültetnünk őket. Az ukránoknak természetesen ott kell lenniük – hiszen az ő országukról van szó –, de a tárgyalás nem lehetséges az oroszok részvétele nélkül”
– mondta Rubio, aki szerint Zelenszkijt hibáztatta, amikor hevesen reagált JD Vance amerikai alelnök megjegyzéseire, mivel ezzel aláásta Trump tervét.
„Zelenszkij úgy döntött, hogy kihívást intéz az alelnökhöz, és megkérdőjelezi a diplomácia lehetőségét”
– jegyezte meg a külügyminiszter, hozzátéve, hogy ez vezetett a konfliktushoz. Egyúttal reményét fejezte ki, hogy ezt az álláspontot átgondolják, hiszen a tárgyalások mindkét fél részéről óhatatlanul engedményeket igényelnek.
A Politico értesülései szerint az amerikai elnök négy, magas beosztásban dolgozó embere titkos megbeszéléseket folytatott Volodimir Zelenszkij ukrán elnök politikai ellenfeleivel Kijevben: Julija Timosenko korábbi miniszterelnökkel és Petro Porosenko volt elnök párttársaival. A megbeszélések középpontjában az állt, hogyan lehet Ukrajnában minél hamarabb elnökválasztást tartani.
A Trumphoz közel álló politikai szövetségesek tárgyalásokat folytattak az ukrán elnök belpolitikai riválisaival: Julija Timosenko volt ukrán miniszterelnökkel, valamint Petro Porosenko pártjának vezető politikusaival – mondta három ukrán parlamenti képviselő és egy amerikai republikánus külpolitikai szakértő a Politicónak.
Az ukrán alkotmánynak megfelelően a választásokat a hadiállapot miatt elhalasztották. A választások megtartásának ellenzői szerint egy ilyen szavazás káoszhoz vezethet, és Oroszország malmára hajthatja a vizet, hiszen rengeteg szavazásra jogosult katona van a fronton, illetve sokan külföldre menekültek. Trump tanácsadói azonban biztosak abban, hogy Zelenszkij elbukna egy választást a háborús fáradtság és az ukrán kormányzatot átszövő korrupció miatti társadalmi elégedetlenség következtében.
Noha az ukrán elnök támogatottsága évek óta csökkenő tendenciát mutatott, a múlt heti Fehér Házban történt botrány után – amikor Donald Trump és alelnöke, J. D. Vance gyakorlatilag kidobták Zelenszkijt az Ovális Irodából egy vita után – ismét erősödhetett Zelenszkij népszerűsége.
A brit Survation közvélemény-kutató intézet legfrissebb felmérése szerint
a múlt heti fehér házi botrány után az ukrán választók 44 százaléka támogatná Zelenszkijt egy elnökválasztáson.
Az ukrán elnök legközelebbi riválisa, Valerij Zaluzsnij volt főparancsnok és jelenlegi londoni ukrán nagykövet több mint 20 százalékponttal le van maradva mögötte. Porosenko támogatottsága mindössze 10 százalék, míg Timosenkóé csupán 5,7 százalék.
Háttértárgyalások
A háttérben zajló egyeztetések kulcseleme az elnökválasztás megtartása egy ideiglenes tűzszünet megkötése után, de még a teljes körű béketárgyalások megkezdése előtt (az előre hozott választásokat a Kreml is támogatná, hiszen évek óta próbál megszabadulni Zelenszkijtől).
Timosenko és Porosenko azonban eddig nyilvánosan ellenezte a választások lebonyolítását a háború vége előtt – ahogyan Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere is, aki szintén Zelenszkij ellenfele az ukrán belpolitikában. Ennek ellenére most
„Porosenko emberei és Timosenko is tárgyalásokat folytat Trump köreivel, olyan politikai szereplőkként pozicionálva magukat, akikkel könnyebb lenne együttműködni. Olyan emberekként, akik hajlandók lennének beleegyezni olyan dolgokba, amelyeket Zelenszkij elutasít”
– mondta egy vezető republikánus külpolitikai szakértő a Politicónak, névtelenséget kérve.
Porosenko pártja, az Európai Szolidaritás azt állítja: „Narratívánk nem az előre hozott választások sürgetése, hanem a háború utáni szabad és tisztességes választások biztosítása.”
Több helyről is erősödik a Zelenszkij lemondására irányuló nyomás
Trump hétfőn kijelentette, hogy Zelenszkij nem lesz már sokáig a helyén, ha nem történik előrelépés egy számára megfelelő békemegállapodás felé. Mike Waltz, Trump nemzetbiztonsági tanácsadója pedig úgy fogalmazott: „Olyan vezetőre van szükségünk, aki képes velünk tárgyalni, végül pedig az oroszokkal is, és be tudja fejezni ezt a háborút.”
Egy republikánus szenátor, Lindsey Graham pedig még ennél is tovább ment: szerinte Ukrajnának új vezetőre lesz szüksége, ha Zelenszkij nem fogadja el Trump feltételeit. Ez a politikai nyomás már Zelenszkij egykori szövetségeseit is arra készteti, hogy Trump köreihez közeledjenek. A Fehér Házban történt eset politikai következményei az ukrán parlamentben is érezhetők.
Timosenko az elmúlt hetekben aktívan próbál képviselőket átcsábítani más pártokból saját frakciójába, arra hivatkozva, hogy Zelenszkijnek előbb-utóbb el kell majd rendelnie a választásokat. Zelenszkij pedig egyelőre elutasította a lemondás lehetőségét, és a hétvégén Londonban viccelődve azt mondta: „Ha most lennének a választások, úgyis nyernék.”
Ripost hírek
