Szoboszlai Dominik
A tömeges deportálások lehetőségét már vizsgálják.
Donald Trump a híres-hírhedt guantanamói támaszpontra szállítaná az Egyesült Államok szárazföldi területén őrizetbe vett "bűnöző illegális migránsokat" - jelentette a CNN. Az amerikai elnök magyarázata szerint a kitoloncolt migránsok többsége annyira veszélyes, hogy az anyaországuk nem lesz hajlandó befogadni őket, így előbb-utóbb visszaszöknek majd Amerikába, Guantánamóban viszont ez nem fordulhat elő, onnan ugyanis lehetetlen megszökni.
A Fehér Ház tájékoztatása szerint Trump szerdán parancsot adott az Védelmi Minisztériumnak (Pentagon), hogy vizsgálja meg egy 30 ezer migráns befogadására alkalmas létesítmény építésének lehetőségét Guantánamóban. Az előzetes tervek szerint a haditengerészeti bázisára tervezett épület elkülönülne a katonai börtöntől, és „az amerikai népet fenyegető legsúlyosabb bűnöző illegális bevándorlókat” helyeznék el ott.
Az amerikai elnök azután döntött az intézkedésről, hogy aláírta az úgynevezett Laken Riley-törvényt, amelynek értelmében börtönben kell tartani azokat a papírok nélküli illegális bevándorlókat, akiket erőszakos bűncselekmények miatt vettek őrizetbe. A törvényjavaslatot egy georgiai egyetemi hallgatóról nevezték el, akit egy venezuelai migráns gyilkolt meg 2024-ben.
- fogalmazott az amerikai elnök
Trump migrációügyi különmegbízottja, Tom Homan azt mondta, hogy a tervezett migránstábort a Bevándorlási és Vámhivatal (ICE) működtetné, és a legveszélyesebb migránsbűnözőket szállítanák oda, közvetlenül az elfogásuk után.
Az amerikai sajtóban megjelent becslések szerint a migránstábor megduplázná az Egyesült Államok kapacitását az illegális migránsok fogva tartására.
Trump döntésére reagálva a kubai kormány "a nemzetközi jog megsértésnek" nevezte a migránstábor tervét, továbbá megszállt területnek nevezte a Guantanamo-öbölben lévő amerikai katonai bázist.
− írta Miguel Díaz-Canel kubai elnök az X-en közzétett bejegyzésében.
A Kuba szigetének délkeleti csücskében található, 115 km² nagyságú guantanamói katonai támaszpontot 1903-ban szerezte meg az Egyesült Államok, miután Theodore Roosevelt amerikai elnök örökös bérleti szerződést kötött a területre az akkori kubai kormányfővel. Az Egyesült Államok a mai napi teljes ellenőrzést gyakorol a terület felett, de formailag elismeri Kuba végső szuverenitását.
A támaszpont a 2001. szeptember 11-ei terrortámadások után került a nemzetközi figyelem kereszttüzébe. Ekkor a George W. Bush vezette adminisztráció egy fogolytábort létesített a területen, ahol a merénylet kapcsán őrizetbe vett terroristák kerültek elhelyezésre azzal a céllal, hogy amerikai területen és jogvédelmen kívül vallathassák őket. Működésének csúcspontján a börtönnek mintegy 800 foglya volt.