Megjavítják az Északi Áramlat gázvezetéket, a szállítások újraindításáról tárgyalnak

A dán kormány engedélyt adott a Gazprom orosz energetikai vállalatnak, hogy megjavítsa a 2022. szeptemberben felrobbantott Északi Áramalt gázvezeték mindkét ágát - jelentette a DR dán közszolgálati rádió online kiadása. A hivatalos indoklás szerint a munkálatokra azért van szükség, hogy elkerüljék a további gázszivárgást a vezetékekből, a Financial Times viszont arról számolt be, hogy az uniós vezetők már az orosz gázszállítások újraindításáról tárgyalnak, a felújítás pedig ennek az előkészítése. 

Mint ismert, az Északi Áramlat-1 gázvezeték 2022 szeptemberében használhatatlanná vált egy eddig ismeretlen eredetű robbantás miatt. Az Északi Áramlat-2 vezetékben csak kisebb károk keletkeztek, igaz, azon keresztül sosem szállították orosz gázt, mivel az ukrajnai inváziót miatt végül nem üzemelték be. A nyugati média kezdetben azt gyanította, hogy Moszkva áll a szabotázs mögött, ma már viszont az a vezető elképzelés, hogy az akciót az ukrán titkosszolgálat hajtotta végre amerikai támogatással.

A súlyos gazdasági következmények mellett a támadás az emberiség történetének legsúlyosabb metángáz-kibocsátását eredményezte. Becslések szerint 100-400 ezer tonna metán került a légkörbe, ami egyik leginkább üvegházhatású gáz. Egyes becslések szerint a sérült vezetékben még legalább ugyanennyi földgáz maradt, ami javítási munkálatok nélkül bármikor kiszökhet. A dán hatóságok elmondása szerint ezért engedélyezték a javítási munkálatokat az orosz Gazporomnak. 

- közölte a Dán Energiaügynökség a munkálatok engedélyezését kommentálva. Szakértők szerint azonban nem a környezet megóvás, hanem geopolitikai és gazdasági érdekek állnak a döntés hátterében. 

A Financial Times üzleti hírportál értesülései szerint az uniós tisztviselők az orosz vezetékes gáz vásárlásának újraindításának lehetőségéről tárgyalnak az orosz-ukrán háború lehetséges rendezésének keretében. 

A javaslat támogatói szerint egy ilyen döntés mind Oroszországot, mind Európát ösztönözheti a békemegállapodás megkötésére, miközben stabilizálja a kontinens energiapiacát. Az ellenzői viszont úgy vélik, hogy akkor sem szabad majd az orosz gázszállításra támaszkodni, ha Oroszország és Ukrajna békeszerződést köt, mivel az "Moszkva uralmát jelentené Európa felett gazdasági értelemben".

Az osztrák Exxpress hírportál értékelése szerint a javítási munkálatok hátterében részben a Dánia és az Egyesült Államok közötti geopolitikai feszültség állhat. Mint ismert, Donald Trump amerikai elnök többször kijelentette, hogy igényt tart a dán fennhatóság alá tartozó Grönlandra, Koppenhága viszont hallani sem akar erről. Sokan úgy vélik, hogy kialakult helyzet miatt a dán kormány most minden lehetséges nyomásgyakorlási eszközt magához ragad, köztük az orosz gázszállítások újraindításával történő fenyegetést.