Donald Trump: az ukrajnai háborút fogom megoldani elsőként

Donald Trump leendő amerikai elnök az ukrajnai háború megoldását nevezte elsődleges feladatnak a világ válságai közül, de a közel-keleti feszültségek kezelését is rendkívül fontosnak nevezte a Paris Match című francia hetilapnak adott, szerdán megjelent interjúban.

- fogalmazott a párizsi székhelyű francia lapnak Trump, aki a Notre-Dame-székesegyház újranyitása alkalmából járt a francia fővárosban.

– jelentette ki a megválasztott amerikai elnök, hozzátéve, hogy a Közel-Kelet szintén prioritást élvez, de az ottani helyzetet „kevésbé bonyolult” kezelni, mint az Ukrajna és Oroszország közötti konfliktust.

Donald Trump január 20-án lép hivatalba. Korábban úgy nyilatkozott, hogy ha elnökké választják, „24 óra alatt" véget vet a csaknem három éve tartó ukrajnai háborúnak.

Múlt szombaton Trump személyesen találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel. Másnap a Truth Social nevű platformon „azonnali tűzszünetet" és a tárgyalások megkezdését szorgalmazta Ukrajnában. Azt írta: Zelenszkij elnök "készen áll megállapodni és véget vetni ennek az őrületnek". Az ukrán elnök kedden „mély háláját" fejezte ki amiatt, hogy Trump ilyen "erősen elkötelezett" az ukrajnai háború lezárása mellett.

Donald Trump később azt ígérte a közösségi oldalán, hogy gyorsított jóváhagyási eljárásban részesülnek az Egyesült Államokban legalább egymilliárd dollárt befektető vállalatok vagy magánszemélyek. „Minden személy vagy vállalat, aki 1 milliárd dollárt vagy többet fektet be az Egyesült Államokban, teljes körűen gyorsított jóváhagyási eljárásban részesül és megkapja a szükséges engedélyeket, ami nem csak a környezetvédelmi engedélyekre vonatkozik."

Már ezen a télen megkezdődhetnek az ukrajnai háborúról szóló béketárgyalások – jelentette ki Donald Tusk lengyel miniszterelnök kedden Varsóban.

Tusk a keddi kormányülést megelőző nyilatkozatban jelezte: a januárban kezdődő lengyel elnökség az Európai Unió (EU) Tanácsában azzal is jár, hogy Varsó az uniós „politikai naptárról” dönt, és talán arról is, milyen helyzet áll majd fenn „azon tárgyalások során, amelyek – bár ez még mindig kérdéses – idén télen kezdődhetnek meg”.

A kormányfő megerősítette, hogy csütörtökön Varsóba látogat Emmanuel Macron francia elnök.

A látogatás egyik témájának Tusk azon megbeszélések megvitatását nevezte, amelyeket a francia elnök Donald Trump megválasztott amerikai elnökkel és Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott szombaton Párizsban.

Tusk jelezte, hogy más magas szintű találkozói is lesznek, aláhúzva: azt szeretné, hogy Varsó „határozza majd meg a biztonságot és a lengyel érdekek védelmét szolgáló döntések alaphangját”.

A lengyel kormányfő kedden Varsóban Friedrich Merzet, a német CDU/CSU jobbközép pártszövetség frakcióvezetőjét, kancellárjelöltet fogadta. Merz hétfőn aznapi kijevi látogatásáról a ZDF német közszolgálati televíziónak elmondta:

az ukrán vezetők üdvözölték az ő javaslatát egy Németországot, Franciaországot, Nagy-Britanniát és Lengyelországot magában foglaló, európai összekötő csoport létrehozására.

Emmanuel Macron látogatása kapcsán kedden Wladyslaw Kosiniak-Kamysz lengyel kormányfőhelyettestől, nemzetvédelmi minisztertől azt kérdezte a Radio Zet kereskedelmi adó műsorvezetője, hogy a francia elnök vajon a lengyel katonák ukrajnai szerepvállalására akarja-e rábeszélni partnereit? Kosiniak-Kamysz spekulációnak nevezte e feltevést, rámutatva, hogy semmilyen ukrajnai béketerv sincs meghirdetve.

„Különféle javaslatok vannak az asztalon” – fűzte hozzá a politikus, hangsúlyozva egyúttal, hogy Lengyelország csak a szövetségesekkel közösen hozott döntések értelmében fog cselekedni.

Az orosz-ukrán tárgylások felújításához az kell, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök visszavonja a párbeszédet betiltó rendeletét – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő újságíróknak.

Peszkov Donald Trump megválasztott amerikai elnök felhívására reagált, amelyben azonnali ukrajnai tűzszünetet sürgetett és béketárgyalások megkezdését. A szóvivő szerint

a béke pályájára való átálláshoz Zelenszkijnek „csak annyit kell tennie, hogy visszavonja ezt a rendeletét, és utasítást adjon a párbeszéd folytatására az isztambuli megállapodások alapján és a helyszíni realitások figyelembevételével”.

Peszkov emlékeztetett rá, a béketárgyalások feltételeit Vlagyimir Putyin elnök már korábban is meghatározta, ám az ukrán hatóságok továbbra is elutasítják a tárgyalásokat, és nem változtattak álláspontjukon. Az orosz vezető júniusban arról beszélt, hogy Ukrajnának a Krímen felül el kell ismernie a zaporizzsjai, a herszoni, a donyecki és a luhanszki régió elvesztését, valamint le kell mondania arról, hogy a NATO tagja legyen, semleges státusú demilitarizált és „nácitlanított” országgá kell válnia.

Trump a Truth Social közösségi hálózaton vasárnap azonnali tűzszünetet és tárgyalásokat sürgetett, rámutatva, hogy túl sok élet megy veszendőbe, túl sok család megy tönkre, és a háború „sokkal nagyobb és rosszabb dologgá eszkalálódhat”. Zelenszkij a posztra reagálva elutasította az azonnali tűzszünetre való felhívást.

Peszkov a Trump által idézett veszteségadatokra kitérve azt mondta, hogy az ukrán hadsereg veszteségei többszörösen meghaladják az oroszét.

„Ami az idézett számadatokat illeti a két fél veszteségeiről, nyilvánvaló, hogy ezeket az ukrán értelmezésben fejtették ki és Ukrajna hivatalos álláspontját tükrözik. A veszteségek valós számai teljesen mások: az ukrán veszteségek többszörösei az orosz fél veszteségeinek” – hangsúlyozta a Kreml szóvivője.

A megválasztott amerikai elnök azt írta, hogy az orosz hadsereg tagjaiból csaknem 600 ezer ember sebesült vagy halt meg, Ukrajna pedig 400 ezer katonát „és sokkal több civilt” veszíthetett.

Az Egyesült Államok leköszönő kormánya 988 millió dolláros (386 milliárd forint) értékű katonai segélycsomagot jelentett be a kijevi vezetés számára.

Az amerikai védelmi tárca helyi idő szerint szombaton adott tájékoztatása szerint a csomag részét képezik drónok, harckocsik, rakétavetőkhöz használt lőszerek, valamint alkatrészek és egyéb felszerelések tüzérségi eszközökhöz.

Az ígért segítség azonban nem fog haladéktalanul megérkezni Ukrajnába, a hadfelszereléseket ugyanis nem az amerikai készletekből vételezik, hanem azokat az úgynevezett Ukrajnai Biztonsági Támogatási Kezdeményezésen (USAI) keresztül rendelik meg.

Az amerikai vezetés legutóbb hétfőn ígért katonai segélyt 725 millió dollár értékben. Ez utóbbi csomag aknákat, rakétákat és egyéb lőszereket foglal magában.

Joe Biden leköszönő amerikai elnök kormánya a január 20-i hatalomátadásig azt a célt tűzte ki, hogy a hátra lévő hetekben a kongresszus által engedélyezett forrásokat gyors ütemben mozgósítsa a kijevi vezetés számára.

Lloyd Austin védelmi miniszter egy kaliforniai rendezvényen úgy fogalmazott, hogy a hivatalban lévő amerikai kormány úgy döntött, hogy szembenéz Vlagyimir Putyin orosz elnökkel és nem hagyja annyiban hadjáratát. „A következő kormánynak meg kell majd hoznia a saját döntéseit” – tette hozzá a tárcavezető Donald Trump megválasztott amerikai elnökre utalva, aki az ukrajnai háború gyors lezárását ígérte.