tóth gabi
Bizalmi szavazást tartanak hétfőn a német szövetségi parlamentben. Ha Olaf Scholz megbukik, akkor februárban előrehozott választásokat tartanak Németországban.
Olaf Scholz német kancellár bizalmi szavazást kezdeményezett a múlt héten saját maga ellen. A mai parlamenti ülésen döntenek a képviselők a kancellár sorsáról. A menetrend úgy néz ki, hogy Scholz hétfőn beszédet mond a 733 parlamenti képviselőnek, elmondva, hogy miért kért bizalmi szavazást. Ezt követően két órányi vita következik, majd jön a szavazás...
Német sajtóértesülések szerint még maga Olaf Scholz is arra játszik, hogy a parlament vonja meg tőle a bizalmat, mert reményei szerint így februárban jobb eredményeket érnének el.
Felmerültek azonban olyan hírek is, miszerint a jobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) Olaf Scholz mellett szavaz majd. A feltételezések szerint a jobboldali párt azért támogatná a szocialista kancellárt, mert attól félnek, hogy a CDU kancellárjelöltje, Friedrich Merz - aki jó eséllyel februártól átvenné a hatalmat - háborús veszélybe sodorhatja Németországot Ukrajna fokozott támogatásával.
Emlékezetes, hogy december elején Merz váratlanul Kijevbe utazott, ahol találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is. A megbeszélésen szóba került Ukrajna további támogatása is, valamint az is, hogy a németek Merz kancellársága alatt nagy hatótávolságú rakétákat (Taurus rakétákat) szállíthatnak az ukránoknak.
Merz egyébként mindig is támogatta ezeknek a nagy hatótávolságú rakétáknak az átadását, ellentétben Olaf Scholz kancellárral, aki határozottan ellenezte azt.
Az Insa új közvélemény-kutatása szerint az Alternatíva Németországért párt társelnöke és kancellárjelöltje Alice Weidel az elmúlt hetekben tovább erősödött, és már az első helyen áll a kereszténydemokrata Friedrich Merzcel együtt. Az Insa reprezentatív felmérése alapján 21 százalék szavazna Alice Weidelre. Ezzel az AfD vezetője a CDU/CSU kancellárjelöltjével, Friedrich Merzzel közösen az első helyen áll a kancellárjelöltek népszerűségi versenyében.
Azonban míg Merz továbbra is stagnál és egyértelműen lemarad pártja közvélemény-kutatási eredményétől, addig Weidel további három százalékpontot nyert az előző héthez képest. Kissé megelőzte saját pártját is, amelyet az Insa húsz százalékra tesz. A német gazdasági válság is a jobboldali politikus kezére játszhat, ugyanis a 45 éves Weidel közgazdasági doktorátussal rendelkezik.
A német kormánykoalíció november elején bukott meg, belső feszültségei azonban már 2021-es megalakulása óta látszódtak, és ezek az elmúlt egy-másfél évben többször is olyan durvának tűntek, hogy felmerült: akár vége is lehet a közös kormányzásnak. Tavaly ősszel az idei költségvetés összeállításán feszültek egymásnak a koalíciós pártok vezetői, idén ősszel pedig a jövő évi költségvetés mentén vált egyre egyértelműbbé, mennyire különböző elképzelései vannak a három párt vezetőinek.
Olaf Scholz kancellár aztán a november 6-án tartott esti sajtótájékoztatóján jelentette be: meneszti Christian Lindner szabaddemokrata pénzügyminisztert, aki erre azzal reagált, hogy kilép pártjával a koalícióból. Az országban a koalíció felbomlása óta nagyrészt megállt a politikai döntéshozatal. Ennek ellenére november végén a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) elnökségének egyhangú döntéséből kiderült, a párt ismét Olaf Scholzot jelölné kancellárnak.