Joe Biden döntött: Amerika tiltott fegyvereket ad át Ukrajnának

Joe Biden leköszönő amerikai elnök kedden jóváhagyta a gyalogsági taposóaknák szállítását Ukrajnának - jelentette bennfentes forrásokra hivatkozva a Washington Post online kiadása. Beszámolójában a portál külön kiemelte, hogy Ukrajna korábban ratifikálta azt a nemzetközi szerződést, amely tiltja az ilyen típusú fegyverek vásárlását és használatát, így az eszközök bevetésével Kijev megsérti a nemzetközi kötelezettségeit.

Névtelenséget kérő tisztviselők elmondása szerint a taposóaknak segíthetnek Kijevnek „tompítani” az orosz erők gyors előrehaladását a donyecki fronton. A hamarosan leszállításra kerülő fegyvereket Washington állítólag azzal a kikötéssel adta át, hogy az ukrán fegyveres erők kizárólag Ukrajna területén telepíthetik le őket. A Washington Post kiemeli, hogy Egyesült Államok eddig is adott át Ukrajnának harckocsi elleni aknákat, de gyalogsági aknákat most szállít első ízben.

Az amerikai kormány döntését több civil szervezet is kritizálta, mivel Ukrajna is aláírta a gyalogsági aknák felhasználását, kereskedelmét és gyártását tiltó Ottawai Szerződést. Az egyezményt eddig 164 állam ratifikálta vagy csatlakozott hozzá, köztük az Európai Unió valamennyi tagállama. A legnagyobb atomhatalmak, így az Egyesült Államok, Oroszország, India, Pakisztán és Kína nem ratifikálták.

A Washington Post külön kiemelte, hogy a taposóaknák Ukrajnába történő szállítása homlokegyenest ellentmond Joe Biden korábbi politikájának. A hamarosan leköszönő amerikai elnök a 2020-as kampány során hevesen kritizálta Donald Trump akkori elnököt, amiért több országnak is engedélyezte a taposóaknák eladását. A 2021-es hatalomátvételét követően Biden azonnal megsemmisítette Trump erre vonatkozó rendeletét.

Szakértők szerint a taposóaknák Ukrajnának történő átadása egy újabb lépés a háborús eszkalációk sorozatában. Ezen döntések közé tartozik az is, hogy Joe Biden amerikai elnök hétfőn engedélyezte Ukrajna számára, hogy amerikai gyártmányú rakétákkal lőjön orosz területeket. Mint ismert az első ilyen csapásokat Kijev kedd hajnalban végre is hajtotta.

Biden döntésére válaszul Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden jóváhagyta az új orosz nukleáris doktrínát, amely alapján akkor is bevethetnek atomfegyvereket, ha egy nukleáris hatalom által támogatott, nem nukleáris állam követ el támadást Oroszország ellen. 

Biden úgy döntött, kecsesen hal meg, és magával viszi az emberiség jelentős részét – így kommentálta az  Orosz Biztonsági Tanács alelnöke Washington november 17-i döntését.

Megszólalt Dmitrij Medvegyev korábbi orosz elnök, az Orosz Biztonsági Tanács alelnöke az Egyesült Államok döntésével kapcsolatban, amely szerint Washington engedélyezte Ukrajnának, hogy mélyen orosz területeken csapjon le modern amerikai fegyverekkel – számolt be a Medvegyev Telegram csatornáját szemléző Portfolio.hu.

Medvegyev, aki 2008 és 2012 között volt Oroszország elnöke, gyakran kommentálja az ukrajnai háborút.

Washington november 17-i döntésével kapcsolatban elmondta, hogy „nem fontos, hogy ki döntött először, vagy hogy Kijev hány nagy hatótávolságú amerikai rakétával rendelkezik”, mivel szerinte ez nem fog döntő változást hozni a háború menetében. Hozzátette, hogy

Joe Biden eszkalálja a helyzetet,

ezt pedig már az új elnök, Donald Trump stábjának kell majd kezelnie a beiktatását követően. A korábbi elnök szerint a legfontosabb most az új orosz nukleáris doktrína, amelyet már aláírt Vlagyimir Putyin orosz elnök.

„A nyugati rakéták Orosz Föderáció elleni támadásai után Oroszországnak joga van tömegpusztító fegyverekkel visszavágni Kijev és a NATO főbb létesítményei ellen, bárhol is legyenek” – mondta Medvegyev, aki hangsúlyozta, hogy

ez már a harmadik világháború.

Az Orosz Biztonsági Tanács alelnöke szerint

„Biden úgy döntött, kecsesen hal meg, és magával viszi az emberiség jelentős részét”.

A portál emlékeztet, hogy a befolyásos orosz politikus az ukrajnai háború kezdete óta időközönként meghökkentő és drámai kijelentéseket tesz.

Korábban is beszélt már nukleáris háborúról, illetve arról, hogy Ukrajna jelentős részét Oroszországhoz csatolná, és még Magyarországnak is adna területeket a kelet-európai országból.

Vlagyimir Putyin orosz elnök kész tárgyalni egy ukrajnai tűzszünetről Donald Trump megválasztott amerikai elnökkel – közölte a Reuters öt, a Kreml gondolkodását ismerő forrásra hivatkozva. A brit hírügynökség információi szerint ugyanakkor Putyin kizárja, hogy nagyobb területeket adjanak át Ukrajnának, és azt követeli, hogy Kijev ne csatlakozhasson a NATO-hoz.

A hírügynökségnek öt jelenlegi és volt orosz tisztségviselő azt mondta, hogy a Kreml beleegyezhet abba, hogy leállítsák a harcokat a jelenlegi frontvonalak mentén. Emellett Moszkva kész lenne tárgyalni arról, hogy pontosan hogyan osszák fel Ukrajna négy keleti régióját – mondta a Reutersnek három, névtelenséget kérő tisztségviselő.

Két tisztségviselő szerint pedig Oroszország beleegyezhet abba, hogy északon és délen visszavonuljanak katonái az elfoglalt ukrán területekről.

Az orosz irányítás alá került Krím félsziget helyzete azonban nem lehet része az esetleges tárgyalásoknak.

Volodomir Zelenszkij ukrán elnök pár nappal korábban azt nyilatkozta, biztos abban, hogy az orosz–ukrán háború hamarabb véget ér Donald Trump győzelmével. Az ukrán elnök szerint Ukrajnának is mindent meg kell tennie, hogy ez a háború diplomáciai eszközökkel jövőre véget érjen. Donald Trump tavaly kijelentette, hogy egyetlen nap alatt véget vet az orosz–ukrán háborúnak, ha újra elnöknek választják.

Egy nappal korábban Putyin jóváhagyta az orosz nukleáris doktrína megújítását, ami alapján

Oroszország megfontolhatja a nukleáris fegyverek alkalmazását, ha egy atomhatalom által támogatott hagyományos rakétatámadás érné.

Ez válasz volt Joe Biden amerikai elnök kormányának állítólagos döntésére, amely szerint engedélyezi Ukrajnának, hogy amerikai nagy hatótávolságú rakétákat lőjön ki Oroszországban. Ezt a lehetőséget az ukránok állítólag már ki is használták, amikor egy orosz katonai bázisra a Brjanszki területen, az ukrán határtól 130 kilométerre fekvő Karancsev városnál.

A Reuters két forrása szerint a rakétahasználat amerikai engedélyezése bonyolíthatja és késleltetheti a megállapodás létrejöttét. A hírügynökség információi szerint Moszkva kész biztonsági garanciákat adni Ukrajnának, de azt elfogadhatatlannak tartja, hogy Kijev csatlakozzon a NATO-hoz, illetve azt is, hogy a védelmi szövetség katonái állomásozzanak Ukrajna területén. Emellett Moszkva megpróbálhatja elérni, hogy korlátozzák az ukrán hadsereg nagyságát, és azt, hogy Kijev ne akadályozza az orosz nyelv használatát.