KÜLFÖLD

Szerző Ripost

Létrehozva: 2024.10.03.

Nagy Britannia visszaadja utolsó afrikai "gyarmatát" a jogos tulajdonosának

210 éves brit uralom ér ezzel véget.

Keir Starmer brit miniszterelnök csütörtökön bejelentette, hogy Nagy Britannia lemond az Indiai óceán nyugati medencéjében található Chagos-szigetek feletti szuverenitásáról, és a területet átadja Mauritiusnak - írja a The Guardian napilap online kiadása. A portál beszámolója szerint a 60 szigetből álló Chagos-szigetek volt Nagy-Britannia utolsó afrikai "gyarmata", ami több mint fél-évszázados jogi huzavona után kerül vissza a jogos tulajdonosához. A szerződő felek közötti legnagyobb vitás pontot egy, a szigeteken működő amerikai katonai támaszpont jelentette, aminek sorsát most megnyugtatóan sikerült rendezni.

Nagy Britannia visszaadja utolsó afrikai "gyarmatát" a jogos tulajdonosának

A Chagos-szigetcsoport lakatlan volt, amíg az 1700-as évek második felében a francia gyarmatosítók birtokba nem vették. A szigeteken kolóniákat létesítettek, kókuszültetvényeket hoztak létre, és afrikai rabszolgákat hurcoltak be, akikből később kialakult a chagosi népcsoport. A szigetek fölötti ellenőrzést 1814-ben vette át Nagy Britannia, miután a napóleoni háborúkat lezáró Párizsi szerződés részeként a franciák lemondtak róla.

A Chagos-szigetek történetében fordulópontot jelentett a Mauritius 1968-as függetlenedését megelőző időszak, amikor Nagy Britannia leválasztotta az országról a szigeteket és átkeresztelte azokat Brit Indiai-óceáni Területnek (BIOT). Ezt követően a szigeteken élő mintegy 2 ezer chagosit erőszakkal kitelepítették Mauritiusra és a Seychelle-szigetekre. Egyes történészek szerint erre azért volt szükség, hogy az ezt követő években az Egyesült Államok zavartalanul megépíthesse itt a térség legnagyobb, ma is üzemelő katonai támaszpontját.

Az otthonuk elhagyására kényszerített chagosiak és leszármazottaik az elmúlt évtizedekben több bíróság pert is megnyertek a brit kormány ellen, London azonban csak most jutott egyezségre arról, hogy lemond a szigetcsoport feletti fennhatóságról. A megállapodást lehetővé tévő egyik legfőbb tényező az volt, hogy az amerikai támaszpont jövőbeni fennmaradását garantálta a mauritiusi kormány.

"Két év tárgyalás után ez egy nagy pillanat a kapcsolatunkban, és a viták békés megoldása és a jogállamiság melletti tartós elkötelezettségünk demonstrációja"

– olvasható Keir Starmer brit miniszterelnök és Pravind Jugnauth mauritiusi miniszterelnök közös nyilatkozatában. A szigetek fölötti szuveníretásról szóló megállapodás még a szerződés véglegesítésétől függ, de mindkét fél ígéretet tett arra, hogy ezt a lehető leggyorsabban befejezi.

A vezetők azt is kijelentették, hogy "elkötelezettek a szigeteken működő amerikai katonai bázis hosszú távú, biztonságos és hatékony működése mellett, amely létfontosságú szerepet játszik a regionális és globális biztonságban". A szerződés értelmében a támaszpont működése 99 évig garantált.

 

Nagy Britannia és Mauritius szerint a szerződés "a múlt sérelmeit kezeli, és mindkét fél elkötelezettségét bizonyítja a chagosziak jóléte mellett". A megállapodás részeként a két ország új partnerséget hoz létre, az Egyesült Királyság pedig pénzügyi támogatási csomagot nyújt Mauritiusnak, amely többek között az infrastruktúrára összpontosít.

A döntést az Egyesült Államok is támogatta , Joe Biden elnök közleményben gratulált a "történelmi" megállapodáshoz.

 

Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Ingatlanbazar.hu - Gyors. Okos. Országos
-

További cikkek