Az EU betartja a szankciókat: 5 pár kopott nadrágot foglaltak le Oroszországtól

Az Oroszország ellen bevezetett uniós szankciók alapján öt pár használt nadrágot foglaltak a litván vámosok egy Kalinyingrádból Moszkvába tartó személyvonaton - jelentette a belügyminisztérium közleményére hivatkozva a Kaunas Diena litván napilap online kiadása.

A Kaunasi Területi Vámhivatal és a Vámbűnügyi Szolgálat közös közleménye szerint a postai küldeménynek "álcázott" illegális árut október 2-án fedezeték fel egy Litvánia területén áthaladó vonaton. Az állami ügynökségek álláspontja szerint a ruhadarabok azért esnek az Európai Unió Oroszországgal szembeni korlátozóintézkedései alá, mert kifejezetten álcázásra tervezték őket, tehát katonai felszerelésnek minősülnek.

- olvasható a litván vámosok közleményében, amiből az is kiderül, hogy az elkobzott árut "katonai segélyként" Ukrajnába küldik Litvániából. 

Kalinyingrád a NATO és az Európai Unió tagállamaival, Litvániával és Lengyelországgal határos, és a legtöbb áru tekintetében a Litvánián keresztül vezető vasútra és közútra támaszkodik. Nem sokkal az ukrajnai konfliktus kirobbanása után Vilnius bejelentette, hogy blokkolja az EU-szankciók hatálya alá tartozó áruk tranzitját a területén. A tiltott áruk közé tartozik többek közt a beton, a fa, az alkohol és az alkoholalapú ipari vegyi anyagok. 

Anton Alikhanov kalinyingrádi kormányzó korábban az exklávé „megfojtására” tett kísérletnek nevezte Litvánia árutilalmát. A politikus szerint a Kalinyingrád és Oroszország többi része között áthaladó áruk 20-40 százaléka korlátozások hatálya alá tartoznak, beleértve a cementet, fémeket és más fontos építőanyagokat.

A nadrágok lefoglalása kapcsán fontos elmondani, hogy az orosz-ukrán háború kirobbanása óta az Európai Unió 14 szankciós csomagot fogadott el Moszkva ellen. Ezek részeként többek közt betiltották a "szépségápolási vagy sminkkészítmények", "borotválkozási készítmények, beleértve a borotválkozás előtti és utáni borotválkozási termékeket, személyi dezodorokat", valamint a szappan és a WC-papír exportját és importját. 

Az Európai Parlamenta z EU-tagállamokkal egyeztetett irányelvet fogadott el az uniós szankciók megsértésének és kijátszásának büntethetővé tételéről.

Az új jogszabály a fogalmakat egységesen határozza meg a jogsértésekre vonatkozóan, ideértve a pénzeszközök befagyasztásának elmulasztását, az utazási tilalmak vagy fegyverembargók be nem tartását, a szankciók hatálya alá tartozó személyeknek történő pénzátutalást, illetve a szankciók hatálya alá tartozó országok állami tulajdonú szervezeteivel való üzletkötést. A szankciókat sértő pénzügyi szolgáltatások vagy jogi tanácsadási szolgáltatások nyújtása szintén büntetendő cselekmény lesz.

A jogszabály meghatározza a szankciók kijátszását is, és biztosítja, hogy ez is büntetendő cselekmény lesz. A törvény meghatározza, hogy a humanitárius segítségnyújtás vagy az alapvető emberi szükségletek támogatása nem számít a szankciók megsértésének.

Az irányelv biztosítja, továbbá, hogy a szankciók megsértése és kijátszása visszatartó erejű büntetést vonjon maga után azáltal, hogy valamennyi tagállamban legfeljebb öt évig terjedő börtönbüntetéssel sújtott bűncselekménnyé nyilvánítja őket. A szankciókat megsértő vagy kijátszó vállalatok esetében a bíráknak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy visszatartó erejű bírságokat szabjanak ki.

Jelenleg a különböző büntetések ahhoz a gyakorlathoz vezetett, hogy a leggyengébb végrehajtással rendelkező tagállamokat válasszák tevékenységük helyének a szankciók megkerülését tervező elkövetők. Az új jogszabály a bírák számára a jogsértők megbüntetésére szolgáló eszközök széles választékát biztosítja.

Az uniós szankciók pénzeszközök befagyasztásából, utazási tilalomból, fegyverembargóból és az üzleti szektorokra vonatkozó korlátozásokból állhatnak. Bár a szankciókat uniós szinten fogadják el, a végrehajtás a tagállamokon múlik, amelyek eltérően üldözik a szankciók megsértését és szabják ki a kapcsolódó büntetéseket.