Putyin megnövelte a hadsereg létszámát

Vlagyimir Putyin hétfőn elrendelte az orosz hadsereg létszámának jelentős kibővítését - írja a Reuters hírügynökség. A december elsején hatályba lépő törvény értelmében az orosz fegyveres erők létszáma 2,4 millió főre növekszik a jelenlegi 2,2 milliós szintről. A 200 ezer fős személyi növekedésből 170 ezer lesz aktív katona, ami azt jelenti, hogy összesen másfél millió orosz katona szolgál majd az állandó hadseregben.

Hétfői rendeletében Putyin arra utasította az orosz kormányt, hogy különítse el a védelmi minisztérium számára a szükséges anyagi forrásokat az emelés végrehajtásához. Arról egyelőre nincs elérhető információ, hogy a tárca pontosa miként tervezi végrehajtani a létszámbővítést.

Legutóbb 2023 decemberében adott ki a mostanihoz hasonló rendeletet az orosz elnök, amikor valamivel több mint 2,2 millióra emelte az orosz hadsereg állományának számát. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője akkor úgy fogalmazott, hogy a létszámnövelés a Nyugat által folytatott „porxy háború” eredménye . 

– jelentette ki akkor Peszkov, hozzátéve, hogy a személyi állomány növelésére vonatkozó döntés oka a NATO folyamatos terjeszkedése jelentette veszély. Az elnöki szóvivő kijelentette, hogy az Egyesült Államok vezette blokk tagjai jelentősen kiterjesztették katonai jelenlétüket az orosz határ mentén, további légvédelmi rendszereket és csapásmérő fegyvereket telepítettek oda.

A legutóbbi bővítés alkalmával az orosz védelmi minisztérium azt közölte, hogy a hadsereg létszámának növelése olyan állampolgárokon bevonásával valósul meg, akik önkéntesen kívánnak szerződéses szolgálatot teljesíteni a hadseregben.

- közölte 2023 decemberében a tárca.

Mint Putyin a múlt héten az orosz területre nagy hatótávolságú fegyverekkel végrehajtott ukrajnai csapásokról szóló esetleges nyugati döntéseket kommentálva elmondta, a NATO-országok lényegében arról döntenek, hogy közvetlenül belekeverednek az ukrajnai konfliktusba. Ezzel lényegében megváltozna, és Oroszország kénytelen lenne az új fenyegetések alapján döntéseket hozni.

Ukrajnának további folyamatos támogatásra van szüksége önvédelmi háborúja sikere érdekében, valamint segíteni kell az országot az uniós tagság felé vezető útján – jelentette ki az Európai Bizottság kereskedelempolitikáért felelős biztosa Strasbourgban kedden.  

Valdis Dombrovskis, az Európai Parlament plenáris ülésének az Ukrajnának nyújtott uniós támogatásról szóló vitáján azt mondta, Ukrajna háborúja Európáért vívott harc, a Vlagyimir Putyin orosz elnök által vezetett rezsim ugyanis uniós országokat is megtámadhat, „ha nem állítjuk meg”.

Ez azt jelenti, hogy nem vehető magától értetődőnek a béke és biztonság Európában – hívta fel a figyelmet az uniós biztos.

Ukrajna az idei év végéig újabb dán F–16-os vadászgépeket kap – jelentette be Troels Lund Poulsen dán védelmi miniszter a Ritzau hírügynökségnek adott interjúban, amelyből a Jevropejszka Pravda ukrán hírportál idézett hétfőn.

A dán védelmi minisztérium vezetője augusztus elején erősítette meg, hogy Ukrajna megkapta az első dán F–16-osokat.

„Dánia 2024 második felében biztosít még további F–16-os vadászgépeket”

– mondta Poulsen.

Az első szállítmányhoz hasonlóan most sem a gépek számát, sem Ukrajnába szállításuk dátumát nem közölte biztonsági szempontokra hivatkozva. Dánia kötelezettséget vállalt arra, hogy Ukrajnának összesen 19 F–16-os repülőgépet szállít. Hollandiával együtt vezető szerepet vállalt abban a több országból álló koalícióban, amely biztosítja az ukrán pilóták kiképzését az F–16-osok kezelésére.

Kijev arra számít, hogy húsz F–16-os gépet kap nyugati partnereitől az év végéig. Az ukrán légideszant rohamcsapatok sajtószolgálata arról számolt be hétfőn, hogy az oroszországi kurszki régióban ukrán légideszant egységek összehangolt támadással kilőttek egy korszerű orosz BMD–4-es típusú légideszant harcjárművet. A közlés szerint az oroszok harcjárműve behajtott egy ukrán ellenőrzésű területre.

Demográfiai katasztrófa vár Ukrajnára

Mindkét háborús félnek súlyos veszteségeket okoz az immár két és fél éve tartó orosz–ukrán háború, azonban kétségtelenül Ukrajna van rosszabb helyzetben. Az ország demográfiai katasztrófa elé néz -írta a Magyar Nemzet.

Bár a megbízható hivatalos adatok hiánya miatt nehéz megbecsülni, a The Wall Street Journal amerikai napilap már több mint egymillióra teszi az orosz–ukrán háború halottjainak és sebesültjeinek számát. Ez azonban csupán a katonákra vonatkozik: a civil áldozatok számának még csak a becslésére sem mer vállalkozni a médium.

A vérontás mindkét fél számára súlyos veszteségeket okoz, de kétségtelenül Ukrajna van nehezebb helyzetben. A legutóbbi, 2001-es népszámlálás ugyan még 48 millió lakost regisztrált, azonban ez a szám már az orosz invázió előtt mintegy 40 millióra csökkent, nem utolsósorban a Krím félsziget orosz annektálása miatt, amellyel több millió korábbi ukrán polgár került orosz fennhatóság alá. Mivel a 2022. februári invázió óta az ENSZ adatai szerint hatmillióan menekültek el Ukrajnából, és további területeket foglaltak el az orosz erők, 

Egy másik becslés valamivel magasabb számot mutat: Olekszandr Gladun, a Ptoukha Demográfiai Intézet kutatója szerint 29 millióan élhettek ukrán kormány ellenőrzése alatt álló területen az idei év elején. Gladun szerint a tényleges népességet csak néhány évvel a háború után lehet majd kiszámítani, akkorra válik ugyanis nyilvánvalóvá, hogy hányan térnek vissza Ukrajnába.

Annyi azonban már most biztos, hogy tartós és súlyos negatív hatása lesz az orosz–ukrán háborúnak az ukrán demográfiai helyzetre. A halottak egyre gyorsabban növekvő száma mellett legalább olyan komoly probléma, hogy a születések száma történelmi mélypontra zuhant.

A teljes körű inváziót megelőző utolsó évben, 2021-ben 130 ezer születést regisztráltak, ez a szám mostanra 87 ezerre csökkent, a halottak száma viszont 250 ezer volt.

A fenyegető demográfiai katasztrófa súlyos döntések elé állítja az ukrán vezetést. A volt ukrán tisztviselők szerint Zelenszkij többek között azért nem hajlandó mozgósítani a 18 és 25 év közötti férfiakat, akik bármilyen háború esetén kulcsfontosságú korcsoportot jelentenek a haderő számára, mert a többségüknek még nincs gyermeke. Ha meghalnak vagy maradandó sérülést szenvednek a fronton, az a szakértők szerint súlyosan rontaná Ukrajna jövőbeli demográfiai kilátásait.

Politikai számítás áll Scholz húzódozása mögött

Miközben az Egyesült Államok és Nagy-Britannia azon tanakodik, hogy feloldják-e az általuk Ukrajnának átadott nagy hatótávolságú rakéták Oroszország belsejében való bevetésére vonatkozó korlátozást, Olaf Scholz német kancellár kitart amellett, hogy nem ad Taurus rakétákat a háborúban álló országnak. Döntését azonban inkább motiválhatja a politikai számítás, mint a békevágy.

Olaf Scholz német kancellár Fotó: AFP

Világos döntést hozott Németország a Taurus rakétákkal kapcsolatban, és ez nem fog változni – szögezte le a napokban Olaf Scholz német kancellár. Bár a németek továbbra is hangos támogatói a háborúpárti narratívának, a nagy hatótávolságú fegyverekből, amelyekre az ukránok olyan régen ácsingóznak, nem hajlandók küldeni a háborúban álló országnak.

Az ukránoknak nem véletlenül fáj a foguk a német Taurusokra: míg az amerikai ATACMS rakétákból a fejlettebb verzió hatótávolsága is 300 kilométer, a brit Storm Shadow és annak francia párja, a SCALP pedig 250 kilométeres távolságig vethető be, a Taurusok akár 500 kilométerre lévő célpontokat is képesek eltalálni, ráadásul különösen alkalmasak föld alatti és védett célpontok, például parancsnoki állások és hidak elleni támadásra – mutat rá a The Kyiv Independent ukrán hírportál.

Csakhogy hiába ígérte meg az ukrán vezetés, hogy jóváhagyás nélkül nem támadja az orosz hátországot a nyugati fegyverekkel, a jelek szerint Scholz mintha nem bízna teljesen Volodimir Zelenszkij ukrán elnök fogadkozásában.

Bár a kancellár többek között azzal indokolta a Taurusok visszatartását, hogy ahhoz német kezelőszemélyzetre is szükség lenne, ami a háború eszkalácójához vezethet.

– vetett fel egy új megközelítést Jessica Berlin, a Center for European Policy Analysis (CEPA) amerikai agytröszt vezető munkatársa.

Scholz határozottságában mindenesetre jelentős szerepet játszhat, hogy a német közvélemény nagyobbik része is a Taurusok átadása ellen van. Egy áprilisban publikált közvélemény-kutatás szerint a németek mindössze 37 százaléka támogatna egy ilyen döntést, míg 56 százalékuk határozottan ellenzi azt.

Jövőre ráadásul szövetségi szintű választások lesznek Németországban, és Scholznak létérdeke, hogy megpróbálja valahogy feljebb tornázni a szociáldemokraták mostanra igencsak hanyatló támogatottságát.

– világított rá a lapunknak adott egy korábbi nyilatkozatában Kiszelly Zoltán, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány politikai elemzési igazgatója. Scholz is tisztában van vele, hogy a német pártok közül aki az AfD-n és a BSW-n kívül először áll ki a béke mellett, az számíthat a mérsékelt háborúellenes szavazóknak a legnagyobb támogatására a jövő évi választáson – tette hozzá a szakértő.