Óriási katasztrófa: elsüllyedt egy kínai atomtengeralattjáró

Elsüllyedt egy nukleáris meghajtású kínai tengeralattjáró a Wuhan melletti Wuchang hajógyár kikötőjében - jelentette az amerikai Védelmi Minisztérium (Pentagon), amely műholdfelvételeket is nyilvánosságra hozott a tragédiáról. 

A Pentagon jelentése szerint a tengeralattjáró ismeretlen okok miatt, 2023 májusa és júniusa között süllyedt el, miután tesztelés céljából vízre rakták a Jangce folyón. Meg nem erősített források szerint a fedélzeten 55 tengerész tartózkodott, akiket nem sikerült idejében kimenekíteni, mindannyian megfulladtak a fedélzeten. Az USA állítólag azután szerzett tudomást az incidensről, hogy a baleset helyszínén közel egy tucat nagy teherbírású úszódaru jelent meg, és kezdett "megmagyarázhatatlan tevékenységbe".

Az amerikai kormány szerint a kínai haderő illetékesei megpróbálták eltitkolni az esetet, és Kína egyelőre a mostani híreket sem kommentálta. Kína washingtoni nagykövetsége szűkszavúan azt közölte a Reuters hírügynökséggel, hogy "nem halottak az incidensről".

Egy amerikai védelmi tisztviselő azt mondta a balesetről, hogy abban egy Zhou-osztályú (Type 094) tengeralattjáró volt érintett. Erről a típusról annyit tudni, hogy a kínai atom-tengeralattjáró flotta legújabb tagja, alkalmas nukleáris rakétákat hordozására, és a tervezett nyolcból eddig 6 darab készült el belőle. Jellegzetessége, hogy X- alakú farokrészt kapott, ami könnyebb manőverezhetőséget biztosít. Úgy tudni, az érintett tengeralattjárót végül sikerült kiemelni a hullámsírból, de szakértők szerint még hónapokba is beletelhet, mire újra vízre lehet bocsátani.

Az egyelőre nem világos, hogy a tengeralattjárón volt-e nukleáris üzemanyag, melynek szivárgása felfoghatatlan természeti katasztrófát eredményezhet. Nyílt forrású információk szerint a kínai hatóságok nem ellenőrizték a vizet és a környezetet sugárzás szempontjából.

Szakértők szerint az atomtengeralattjáró elsüllyedése visszalépést jelent Kína hadsereg-modernizációs tervében, köztük abban, hogy haditengerészetileg egyenrangúvá váljon az Egyesült Államokkal. A Bloomberg beszámolója szerint Peking egyre többet költ a hadseregére: a védelmi kiadások 2024-ben 7,2 százalékkal nőttek, miközben a haditengerészet kapta a legtöbb figyelmet és forrást. Ennek egyértelmű célja, hogy „tengeri fölényt” alakítson ki a világ nagyhatalmaival szemben a világ óceánjain.

A Pentagon egy októberi értékelése szerint a kínai haditengerészet 12 atom- és 48 dízelhajtású tengeralattjárót üzemeltet, ám a teljes tengeralattjáró-flotta jövőre 65-re, 2035-re pedig 80-ra nőhet.