Holtan találták "Putyin kémbálnáját" Norvégia partjainál

Holtan találták Norvégia délnyugati partjainál azt a fehér bálnát (beluga), amelyről azt feltételezték, hogy az orosz haditengerészet használta kémkedésre – közölte hétvégén egy tengeri emlősöket megfigyelő civil szervezet.

A "Hvaldimir" névre keresztelt állatot először 2019-ben figyelték Norvégia környékén. Akkor egy duplapántos hámot viselt, amelyre egy nagy felbontású kamera volt erősítve, amin a "szentpétervári felszerelés" felirat volt olvasható. Ezek miatt felvetődött annak lehetősége, hogy a vízi emlőst az orosz haditengerészet képezhette ki katonai, hírszerzési célokra. Innen származik a Hvaldimir becenév is, amely a norvég hval, azaz bálna szó, és az orosz elnök, Vlagyimir Putyin keresztnevének összevonásából született.

A 4,2 méter hosszú, 1,225 kg-os bálna több norvég és svéd tengerparti város közelében is felbukkant az elmúlt években. Szelíd természete és az emberekkel való játékos viselkedése miatt hamar népszerűvé vált. 

A Marine Mind nonprofit szervezet megfigyelései szerint az állat reagált a kézjelekre, ami arra utalt, hogy hosszabb ideig fogságban tarthatták, korábban pedig terápiás célokra használták. A norvég halászati igazgatóság annak idején azt feltételezte, hogy Hvaldimir egy zárt helyről szökött meg

Az állat tetemét egy horgászó apa és fia fedezte fel a dél-norvégiai Risavika-öbölben vasárnap. A bálnát daruval emelték ki a vízből, majd egy közeli kikötőbe szállították további vizsgálatok céljából.

Sebastian Strand tengerbiológus, aki három éven át figyelte Hvaldimirt, elmondta: egyelőre nem világos, mi okozta a halálát, mivel külső sérüléseket nem találtak a holttestén.

- fogalmazott a szakember, hozzátéve, hogy huszonnégy órával azelőtt még élve látták az állatot, hogy megtalálták Risavika délnyugati partjánál mozdulatlanul lebegve a vízben. Egyes becslések szerint Hvaldimir 14-15 éves lehetett.

Az elhunyt bálnával kapcsolatban fontos elmondani, hogy a világ legnagyobb és legmodernebb hadseregeit fenntartó országoknak kivétel nélkül van tengeri emlősöket katonai célokra kiképző programja. A leghíresebb és legnagyobb költségvetésű programok az amerikai és az orosz haditengerészetnél működnek. Az első védelmi célú delfinkiképző állomást egyébként Svédországban hozták létre, de vélhetően Izraelnek, Mexikónak, Észak- és Dél-Koreának is van hasonló programja.

Tavaly júniusban megjelent hírek szerint Oroszország újabban katonai célokra kiképzett delfinekkel is védi a Krím-félszigeten található szevasztopoli haditengerészeti bázisát. Az állatok fő feladata az ukrán haditengerészet könnyűbúvárai, az úgynevezett harci úszók elleni védekezés, akik a vízfelszín alatt beúszhatnak a haditengerészeti bázisra, hogy ott aknákat helyezzenek el.