Tragikus adat: meghaladta az egymillió főt az orosz-ukrán háború áldozatainak száma

Az Oroszország és Ukrajna közötti háború áldozatainak (sérültek, halottak) száma meghaladta az egymillió főt - írja nyílt forrású hírszerzési információkra hivatkozva a Wall Street Journal amerikai napilap. A portál beszámolója szerint a hétszámjegyű emberveszteség mindkét háborúskodó ország demográfiai stabilitásában óriási károkat okoz, hiszen már a konfliktus kirobbanása előtt is népességcsökkenéstől szenvedtek. 

Jelentése kapcsán a Wall Street Journal külön kiemelte, hogy az 1 millió főre becsült emberáldozatot szinte lehetetlen kormányzati forrásokból ellenőrizni, mivel mind Oroszország, mind Ukrajna titkolja, hány katonája esett el vagy sérült meg a fronton. Mindeközben pedig jelentősen túlbecsülik az egymásnak okozott katonai veszteségeket. 

Nem kormányzati forrásokból származó adatokra támaszkodva a lap azt írja, hogy a háború kirobbanása óta 80-100 ezer ukrán katona halt meg, és 400 ezer sebesült meg, míg Oroszország esetében ez a szám 200 ezer halott, és 400 ezer sebesült. Ez azonban csupán a katonákra vonatkozik: a civil áldozatok számának még csak a becslésére sem mer vállalkozni a médium.

Az orosz hatóságok legutóbb 2022 márciusában közöltek hivatalos adatokat a háború áldozatainak számáról. Akkor azt írták, hogy 5900 katona vesztette életét a konfliktusban. Ezzel szemben Ukrajna legutóbb idén februárban hozott nyilvánosságra ugyanerre vonatkozó adatokat.

– mondta az év elején Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hozzátéve, hogy a sebesültek számát nem adja meg, mert az segítené az orosz hadsereget.

Az ukrán elnök akkor azt mondta, hogy legjobb tudomása szerint Oroszország 180 ezer katonát veszített. "Nem tudom, hány eltűnt emberük van, de azt tudom, hogy a sebesültekkel együtt akár 500 ezren is lehetnek" - fűzte hozzá. 

A Wall Street Journal külön kiemelte, hogy a vérontás mindkét fél számára súlyos veszteségeket okoz, de kétségtelenül Ukrajna van nehezebb helyzetben. A legutóbbi, 2001-es népszámlálás során 48 millió lakost regisztráltak az országban, azonban ez a szám már az orosz invázió előtt mintegy 40 millióra csökkent, nem utolsósorban a Krím félsziget orosz annektálása miatt, amellyel több millió korábbi ukrán polgár került orosz fennhatóság alá. Mivel a 2022. februári invázió óta az ENSZ adatai szerint hatmillióan menekültek el Ukrajnából, és további területeket foglaltak el az orosz erők, a tényleges ukrán népesség jelenleg 25 és 27 millió fő között lehet.

A lap leszögezte, hogy az orosz–ukrán háborúnak tartós és súlyos negatív hatása lesz az ukrán demográfiai helyzetre. A halottak egyre gyorsabban növekvő száma mellett legalább olyan komoly probléma, hogy a születések száma történelmi mélypontra zuhant.

Az idei első fél évben háromszor annyian haltak meg Ukrajnában, mint ahány születést regisztráltak – írja az Ukrajinszka Pravda ukrán hírportál az Opendatabot adataira támaszkodva. A teljes körű inváziót megelőző utolsó évben, 2021-ben 130 ezer születést regisztráltak, ez a szám mostanra 87 ezerre csökkent, a halottak száma viszont 250 ezer volt.

Más forrásokból más adatok is érkeznek.

Meghaladta a 610 ezret az ukrajnai háborúban eddig elesett és megsebesült orosz katonák száma – jelentette ki szerdán Nicholas Aucott, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) brit delegációjának katonai tanácsadója.

Aucott, akinek nyilatkozatát a londoni külügyminisztérium ismertette, a szervezet szerdai ülésén elmondta: a brit kormány számításai szerint idén augusztusban naponta átlagosan 1187 orosz katona halt meg vagy szenvedett sérüléseket az ukrajnai hadszíntéren.

A brit EBESZ-küldöttség szakértője hangsúlyozta, hogy az orosz fegyveres erők Ukrajnában szolgáló katonái közül tavaly augusztusban napi átlagban 544, 2022 augusztusában 236 esett el vagy sérült meg.

Nicholas Aucott elmondta azt is, hogy Ukrajna az orosz fekete-tengeri hadiflotta hajóinak negyedét megrongálta vagy megsemmisítette.

A brit szakértő szerint a veszteségek között szerepel a Rosztov nevű orosz tengeralattjáró, amelyet az ukrán fegyveres erők augusztus 3-án semmisítettek meg. A brit EBESZ-delegáció katonai tanácsadója kiemelte: az orosz hadiflotta a második világháború óta most először veszített el tengeralattjárót harci cselekmény következtében.

Aucott szerint Oroszország az észak-koreai fegyverek vásárlásáról jelenleg is zajló tárgyalásokkal az ENSZ Biztonsági Tanácsának számos határozatát megsérti, köztük olyanokat, amelyeket maga is megszavazott. A brit EBESZ-tanácsadó megerősítette, hogy Oroszország most első ízben Irántól is beszerzett ballisztikus rakétákat.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter a múlt hét elején, londoni tárgyalásait záró sajtóértekezletén fedte fel először, hogy Washington értesülései szerint Oroszország rövid hatótávolságú ballisztikus rakétákat kapott Irántól.

A londoni külügyminisztérium szerdán bejelentette azt is, hogy bekérették Andrej Kelint, Oroszország londoni nagykövetét, akivel közölték, hogy a brit kormány a leghatározottabban elítéli az orosz fél által Nagy-Britannia ellen nyilvánosan folytatott példátlan, megalapozatlan, agresszív kampányt, beleértve a brit külügyi testület egyes tagjai ellen felhozott rosszindulatú és teljesen alaptalan vádaskodásokat.

A szerdai brit tiltakozás közvetlen előzményeként az orosz hatóságok múlt pénteken közölték, hogy visszavonták a moszkvai brit nagykövetség hat diplomatájának akkreditációját,

mert tevékenységük az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) szolgálat birtokában lévő dokumentumok szerint kémkedésre és szabotázstevékenységre utaló jeleket mutat.

A londoni orosz nagykövettel szerdán ismertetett tiltakozó nyilatkozatban a brit külügyminisztérium leszögezte, hogy Oroszország a lépéssel megsérti a diplomáciai kapcsolatokat szabályozó Bécsi Konvencióból eredő kötelezettségeit.

A tárca dezinformációs tevékenységgel, Európában végrehajtott szabotázscselekményekkel és az Oroszországban működő brit diplomáciai képviseletek működésének korlátozásával, a diplomaták zaklatásával vádolta Moszkvát.

Az orosz hadijelentés a hat ukrajnai frontszakasz közül négyen számolt be előretörésről. A harkivi és a donyecki régióban 17-ben nevezte meg az orosz erők által visszavert ellentámadások számát, Kurszk megyéből pedig négy támadási, és ugyancsak négy, a határon át tervezett betörési kísérlet meghiúsításáról adott számot.

A „különleges hadművelet” övezetében a moszkvai összegzés szerint több mint 2050 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan, Kurszk irányában pedig több mint négyszáz.

Az orosz beszámoló az Ukrajnában az elmúlt nap folyamán megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel egyebek között öt lőszerraktárt, öt páncélozott harcjárművet, három külföldi gyártmányú 155 milliméteres vontatott tarackot, amerikai HIMARS sorozatvetők 13 rakétáját, továbbá 66 drónt.

Az orosz védelmi minisztérium szerint a Kurszk megyébe benyomuló ukrán erők az elmúlt nap folyamán egyebek között két harckocsit – egyikük egy német Leopard volt –, öt gyalogsági harcjárművet, egy páncélozott személyszállító járművet és 15 páncélozott harcjárművet veszítettek.

A Moszkvában kiadott tájékoztatás értelmében az ukrán fél az augusztus 6-án indított támadás során több mint 14600 embert, 121 harckocsit, 50 gyalogsági harcjárművet, 92 páncélozott személyszállító járművet, 758 páncélozott harcjárművet, 457 gépkocsit, 107 tüzérségi löveget és 28 sorozatvetőt veszített.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több más településéről is jelentettek szerdán ukrán tüzérségi és dróntámadást.

Tver megyében 13 ember kórházi ápolásra szorult a pilóta nélküli repülőszerkezet okozta sérülése miatt.

Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) szerdán közölte, hogy büntetőeljárást indított Jordan O’Brien új-zélandi „zsoldos” ellen több, a kurszki régióban elkövetett bűncselekménye miatt. O’Brient egybek mellett gyilkosságokkal és gyilkossági kísérletekkel, terrorcselekményekkel, szándékos rongálással, törvénysértő fegyverbirtoklással és az államhatár illegális átlépésével vádolják.