tóth gabi
Még a betörők sem vették észre, milyen kincs lapul a földön.
A romániai Bodzavásár egyik múzeumában felfedezték a világ egyik legnagyobb, nagyjából egymillió euró (400 millió forint) értékű borostyántömbjét, amit korábban évtizedeken át ajtótámasznak használt egy román nő - jelentette a helyi sajtó.
Az értékes kövület mostanáig egy elfeledett raktárban pihent a Buzau Tartományi Múzeumban. A 3,5 kilós leletet eredetileg egy román nő találta meg egy patakmederben a délkelet-romániai Colti faluban, és mivel nem tulajdonított neki értéket, évtizedekig közönségest ajtótámaszként használta. A kő értékét még azok az ékszertolvajok sem ismerték fel, akik egyszer betörtek az idős nőhöz, és csak kisebb értékű aranyékszereket loptak el tőle - a követ észre sem vették.
A borostyán eredeti megtalálója 1991-ben meghalt, a követ pedig az öröksége átfésülése közben fedezte fel az egyik rokona. Miután a férfi alaposan megvizsgálta a követ, arra jutott, hogy féldrágakő lehet, ezért eladta azt a román államnak, majd egy asztalfiókba került.
A leletet a közelmúltban fedezték fel újra, majd további vizsgálatok céljából elküldték a krakkói Történeti Múzeumnak, amelynek van egy féldrágakövekkel foglalkozó részlege is. A lengyel szakértők megállapították, hogy a kő eredeti. A vizsgálatok során az is kiderült, hogy a tömb kora nagyjából 38,5 és 70 millió év közé tehető.
– fogalmazott a román sajtónak nyilatkozva az egyik lengyel szakértő, aki szerint a kőzet valódi értékék nem lehet számszerűsíteni.
A borostyántömböt a román állam nemrég nemzeti kincsnek minősítette, és a bodzavásári Buzau Tartományi Múzeumban állította ki. A múzeum közlése szerint a borostyán 160 különböző árnyalatban pompázik, ami az egész világon egyedülálló.
A román sajtó külön kiemelte a lelet kapcsán, hogy a Bukaresttől északra található Bodza megye a világ egyik legjelentősebb borostyánlelőhelye. Oscar Helm geológus a lelőhely sajátosságai miatt „rumanitnak” vagy „buzaui borostyánnak” nevezte el az itt felfedezett köveket.
A megyében van egy természetvédelmi terület is, ahol a világ legjobb minőségűnek tartott borostyán leleteit fedezték fel. A 20. század első felében itt működött a Stramba borostyánbánya is, amit Ceaușescu román diktátor annak idején bezárattott, mert veszteségesnek ítélte a kitermelést. Néhány ilyen kőzetben pókfélék, bogarak, legyek, rákfélék, hüllők, madártollak és állatszőrök fosszilis maradványait is megtalálták.
A borostyán vagy borostyánkő fosszilis megkövesedett gyanta. Gyakran ásványként tartják számon, valójában azonban nem önálló ásványfaj, hanem számos szerves vegyület elegye. A kőszénelegyrészek közé tartozik. Szabálytalan, alaktalan (amorf) tömegeket, darabokat alkot. Gyakran tartalmaz zárványokat, sokszor épen maradt fosszilis rovarokat (szúnyogot, legyet, hangyát, százlábút), kisebb állatokat (gyíkokat), növényi maradványokat, melyek az értékét növelik.