Új nukleáris doktrínát fogadott el az Egyesült Államok

A nyilvánosság teljes kizárásával új amerikai nukleáris doktrínát fogadott el Joe Biden - írja kormányzati forrásokra hivatkozva a New York Times amerikai napilap online kiadása. A portál beszámolója szerint a márciusban életbe lépett terv teljesen újraorientálta az Egyesült Államok nukleáris elrettentési stratégiáját, amely elsősorban Oroszországot, Kínát és Észak-Koreát tekinti potenciális ellenfélnek.

Katonai tiszségviselők elmondása szerint az amerikai nukleáris stratégiát négyévente szokta felülvizsgálni a Pentagon, a Nemzetbiztonsági Tanács és a mindenkori amerikai elnök. Az elfogadott tervnek általában nincs digitális másolata, csak papíron létezik, abból is csak pár példányban, így megelőzve, hogy a dokumentum illetéktelen kezekbe kerüljön .

Vipin Narang, a Védelmi Minisztérium (Pentagon) korábbi nukleáris szakértő azt közölte: „Biden a közelmúltban frissítette a nukleáris fegyverekkel kapcsolatos iránymutatást, hogy figyelembe vegye a többi, nukleáris fegyverrel rendelkező ellenfelet.” A szakértő szerint az elfogadott doktrína először összpontosít Kínára, amely minden korábbi várakozást felülmúlóan fejleszti a nukleáris képességeit.

Az új stratégia célja egyszerre elrettenteni Kínát, Észak-Koreát és Oroszországot. Az Egyesült Államok alkalmazkodik az orosz-kínai közeledéshez, valamint az orosz fegyverexportokhoz Irán és Észak-Korea felé. Kína egy minimális elrettentő erőre alapozva versenyezni kíván az orosz és amerikai nukleáris arzenálokkal. Észak-Korea több mint 60 nukleáris fegyverrel rendelkezhet. Kína 2030-ra 1000, 2035-re pedig 1500 nukleáris robbanófejet birtokolhat. 

USA stratégiája korábban állítólag az volt, hogy a nukleáris fegyverzet korlátozására törekszik Kínával és Oroszországgal, de erre nem voltak nyitottak, ezért Washington is fontolgatja a nukleáris erők méretére és összetételére vonatkozó kiigazításokat.

A kiszivárgott hírekre reagálva a Fehér Ház elismerte az új doktrína létezését, annak tartalmáról pedig annyit közölt, hogy a stratégia nem összpontosít kizárólag Kínára, és nem válasz kizárólag egyetlen országra vagy fenyegetésre

 – közölte Sean Savett, a Fehér Ház szóvivője, hozzátéve, hogy az iránymutatás konkrét szövege titkos, létezése azonban semmiképpen sem az.

Az Amerikai Tudósok Szövetsége (FAS) szerint az egyes országok birtokában lévő nukleáris fegyverek pontos száma szigorúan őrzött nemzeti titok, becslésük szerint ugyanakkor 5889 orosz és 5244 amerikai atomfegyver áll szemben egymással. A nukleáris robbanófejek képesek egész városokat elpusztítani és emberek millióit megölni. A robbanás után kialakuló sugárzó szennyeződésnek tartós hatása lenne a környezetre és a jövő generációira is. 

A világ hozzávetőleg 12 100 nukleáris robbanófejéből nagyjából 9 583 van rakéták, repülőgépek, hajók és tengeralattjárók katonai készleteiben. A fennmaradó robbanófejeket kivonták, de még mindig viszonylag sértetlenek, és szétszerelésre várnak. A katonai készletekben lévő 9583 robbanófejből mintegy 3880-at hadműveleti erőknél(rakéta- vagy bombázóbázisokon) helyeznek el. Közülük körülbelül 2000 amerikai, orosz, brit és francia robbanófej van magas készültségben, rövid időn belül használatra készen.

A 2011 óta hatályban lévő New START fegyverzetcsökkentő egyezmény értelmében az Egyesült Államok és Oroszország maximum 1550 alkalmazásra kész stratégiai nukleáris fegyvert birtokolhat. Ezeket összesen 700 interkontinentális ballisztikus rakétára (ICBM), tengeralattjáróról indított ballisztikus rakétára (SLBM) és stratégiai bombázó repülőre szerelhetik fel. Az orosz-ukrán háború előtti utolsó felmérés szerint az Egyesült Államoknak 1389 töltete, valamint 665 rakétája és bombázója volt készenlétben, míg Oroszországnak 1458 töltete, illetve 527 rakétája és bombázója van. Emellett mindkét ország rendelkezik taktikai nukleáris fegyverekkel, melyekre nem vonatkoznak a New START korlátozásai.