tóth gabi
Egyes beszámolók szerint a porba hullott tornyok a német atomenergia kivezetésnek szimbólumai.
Szabályozott körülmények között felrobbantották a bajorországi Grafenrheinfeld atomerőmű közel száz méter magas hűtőtornyait a hétvégén - írja a ZDF német közszolgálati hírcsatorna. A portál beszámolója szerint a mindösszesen 30 másodpercig tartó detonációval egy 15 éves folyamat vette kezdetét, melynek végeztével teljesen elbontják a német energiatermelés egykori büszkeségét.
A bontásra ítélt Grafenrheinfeld atomerőművet 1975-ben kezdték el építeni, és 1982-ben állították szolgálatba. A Bajorország északi részén fekvő létesítmény volt Németország első ilyen típusú áramtermelő üzeme, ami közel négy évtizeden keresztül játszottak fontos szerepet az ország áramellátásban. A létesítmény elektromos teljesítmény 1345 megawatt volt, ami a paksi erőmű kapacitásának durván kétharmada. Az erőművet végül 2015-ben kapcsolták le, miután a német szövetségi kormány a nukleáris energia teljes kivezetéséről döntött.
A hűtőtornyok felrobbantását péntek este hat órára időzítették, de végül néhány órát csúszott a művelet, mivel egy atomenergia-párti aktivista felmászott egy tíz méter magas oszlopra és odaláncolta magát. A férfit végül egy speciális mentőcsapat távolította el a detonáció hatósugarából, majd őrizetbe is vették.
Az atomerőmű bontásának projektvezetője, Matthias Aron elmondta, hogy a tornyok porba hullásával körülbelül 55 ezer tonnányi betontörmelék keletkezett, mellyel a létesítmény alatti gyűjtőmedencéket töltik majd föl. A törmelék egyébként nem radioaktív, mivel a tornyok feladata a turbinákból kiáramló vízgőz hűtése és vízzé alakítása volt, így nem álltak kapcsolatban a létesítmény nukleáris részével.
A robbantással párhuzamosan a reaktor nyomástartó edényét - ha úgy tetszik, az erőmű nukleáris szívét - is elkezdték szétbontani. Ez a folyamat sokkal időigényesebb, mivel az itt keletkező törmelék „potenciálisan radioaktívnak” minősül, még akkor is, ha soha nem került kapcsolatba radioaktivitással.
- fogalmazott a PreussenElektra német nukleáris energiaipari vállalatának szóvivője, hozzátéve, hogy az erőmű teljes leszerelésének költsége 1,1 milliárd euró lesz.
Szakértők szerint a legnagyobb problémát az atomerőmű elbontása során keletkező nukleáris hulladék jelenti, mivel Németországban nincs olyan végső tároló , amelyben biztonságosan el lehetne helyezni ezeket a veszélyes anyagokat.
A Grafenrheinfeld atomerőműből még 2020-ban távolították el a nukleáris fűtőelemeket, melyeket azóta egy közelben lévő ideiglenes szemétlerakóban tárolnak. Hogy a sugárzó anyagot végül hova szállítják, az egyelőre nem tisztázott.
Németországban egyébként tavaly áprilisban ért véget az atomenergia-termelés bő hatvanéves korszaka, miután végleg lekapcsolták az áramellátó hálózatról a bajorországi Isar 2, az alsó-szászországi Emsland és a baden-württembergi Neckarwestheim 2 erőművet.
Idén tavasszal arról írt a német sajtó, hogy több mint egy évvel azután, hogy Németország teljesen kiszállt az atomenergiából, felmerült a gyanú, hogy a gazdasági és klímavédelmi minisztérium "szándékosan eltorzított, illetve meghamisított" szakértői jelentéseket, hogy minél hamarabb bezárhassák a három megmaradt német atomerőművet.
A Cicero című német lap hozzájutott olyan belső dokumentumokhoz, amelyek azt látszanak igazolni: bár energetikai szakértők kijelentették, hogy a fennmaradó német atomerőművek biztonsági szempontból még évekig is működhetnek, a minisztériumban úgy változtatták meg ezeket az értékeléseket, hogy az atomenergiából való kiszállás elkerülhetetlennek tűnjön.