Szürreál: Elon Musk élő adásban verekedne a venezuelai elnökkel, majd elvinné a Marsra

Egy közösségi oldalára írt bejegyzésben Elon Musk elfogadta Nicolas Maduro venezuelai elnök kihívását, hogy élő egyenes adásban küzdjenek meg egymással a ringben. A SpaceX és a Tesla tulajdonosa egyedül azt a feltételt szabta a bunyónak, hogyha ő nyer, akkor Maduronak le kell mondani a tisztségéről, ha viszont veszít, akkor szívesen kifizet az ellenfelének egy egyirányú utat a Marsra - jelentette az amerikai sajtó.

A szürreális kihívás előzménye, hogy Elon Musk és Nicolas Maduro között komolyabb ellenségeskedés alakult ki a virtuális térben, miután a venezuelai elnök újrázni tudott a vitatott eredményű vasárnapi választáson. Az eredmény kihirdetése után Musk csalással vádolta meg a regnáló államfőt, és megosztotta azokat a videókat, amelyeken a venezuelaiak letépik Maduro képeit és ledöntik Hugo Chávez volt elnök szobrait.

 – fogalmazott musk egy, az venezueali elnököt kritizáló bejegyzésében, amit már Maduro sem hagyott szó nélkül. 

Az amerikai milliárdos támadásira Maduro egy televíziós bejelentkezés során reagált, amelyben főellenségnek nevezte Muskot, majd azzal vádolta meg, hogy űrrakétáival inváziót tervez végrehajtani az országa ellen. 

- fogalmazott a közmédiának nyilatkozva Madura, akinek a kihívását egy közösségi oldalára írt bejegyzésben fogadta el Elon Musk. 

Ezt követően a kommentelők virtuális fogadásokat kezdtek kötni, ki nyeri a harcot, majd az amerikai milliárdos emelte a tétet, és azt írta:

A tervezett bunyó kapcsán külön kiemelte az amerikai sajtó, hogy arra valószínűleg sosem fog sor kerülni, hiszen Musk korábban Mark Zuckerberg egy hasonló kihívását is elfogadta, de az egészből végül nem lett semmi.

Elon Musk és Mark Zuckerberg ketrecharcának ötlete először tavaly júniusban merült fel – egy X-bejegyzés mentén. Musk tervei szerint az összecsapást az X-en közvetítették volna élőben, az adásból befolyó bevételt pedig jótékony célokra fordították volna. A tervezett helyszínek között szerepelt Las Vegas, majd meglehetősen sokáig a római Colosseum volt tervben, mellyel kapcsolatban el is kezdődtek a tárgyalások.

Venezuelában tüntetők ledöntötték a korábbi elnök, Hugo Chávez szobrát, La Guairában (Caracas tengerpartján) és Mariarában (északon) – közölte hétfőn a televízióban Nicolás Maduro államfő vitatott újraválasztását követően.

A nacionalista-populistának tekintett Hugo Chávez 1999-től 2013-ban bekövetkezett haláláig volt hivatalban, egyik fő terve a „21. századi szocializmus” megépítése volt a latin-amerikai országban.

Maduro azt mondta, a tüntetők azért mentek, hogy megtámadják Chávez parancsnokot, a parancsnok-elnököt, Venezuela legjobb elnökét a utóbbi 150 évben.

Az Efecto Cocuyo helyi tévé által a La Guairában történtekről sugárzott videója szerint a tüntetők „Le veletek!” kiáltások közepette borították fel Hugo Chávez tengerparton álló, három méter magas szobrát. Egy másik videón az volt látható, amint az emberek a földön vonszolják a szobrot, míg egyesek botokkal ütik.

A másik szobrot a fővárostól, Caracastól mintegy száz kilométerre nyugatra fekvő Mariara városában döntötték le – közölte Maduro.

Hugo Chávez karizmatikus személyiség volt, akit már életében személyi kultusz övezett, gyakran hasonlítják őt a venezuelai születésű Simon Bolívarhoz, a dél-amerikai spanyol gyarmatok felszabadításának vezetőjéhez.

Sok közgazdász szerint a szocialista és Kubát csodáló Chávez, aki azt mondta, hogy fel akarja számolni a szegénységet, az országot az elmúlt években tapasztalt gazdasági válságba vezette.

A Nemzeti Választási Tanács (CNE) hétfőn Madurót egy újabb harmadik hatéves ciklusra nyilvánította elnöknek, miután az éjszaka folyamán vitatott eredményeket tettek közzé. A CNE szerint a 61 éves Maduro 5,15 millió szavazatot (51,2 százalék), míg a 74 éves ellenzéki Edmundo González Urrutia 4,5 millió szavazatot (44,2 százalék kapott. Az ellenzék csalásra hivatkozik, és győzelmének bizonyítékát ígérte, mondván, hogy a szavazóhelyiségekből összegyűjtötték a szavazatösszesítő ívek 73 százalékát.

Nicolás Maduro újraválasztásáért küzdő venezuelai elnök caracasi kampánygyűlésén 2024. július 16-án. Az elnökválasztást július 28-án tartják Venezuelában.MTI/EPA/EFE/Miguel Gutiérrez

Hétfőn egy ember meghalt az országban kitört tüntetések egyikében – jelentette a politikai foglyok védelmére szakosodott Foro Penal civil szervezet. „Legalább egy embert megöltek (az északnyugati Yaracuy államban), és 46 embert őrizetben tartanak” a választások utáni események következtében – írta Alfredo Romero, a szervezet igazgatója az X közösségi hálózaton.

A kormány sajtóközleményben jelentette be, hogy szerdától ideiglenesen felfüggeszti a Panamába és a Dominikai Köztársaságba, illetve onnan Venezuelába induló járatokat e két ország kormányának „beavatkozó akciói” miatt, amelyek kétségbe vonták Nicolás Maduro elnök újraválasztásának átláthatóságát – jelentette be a közlekedési minisztérium.

A szavazási jegyzőkönyvek nyilvánosságra hozataláig és ellenőrzéséig a már kihirdetett venezuelai választási eredmények nem ismerhetők el – jelentette ki szerdán Hanoiban az uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy az ellenzék által a nyilvánosságra hozott adatok egészen eltérő eredményt mutatnak, mint a venezuelai Nemzeti Választási Tanács (CNE) által bejelentett számok.

Josep Borrell előző nap, az interneten is közzétett közleményében azt írta: az Európai Unió sürgeti a venezuelai Nemzeti Választási Tanácsot, hogy biztosítson azonnali hozzáférést az összes szavazóhelyiség szavazási jegyzőkönyvéhez. Hangsúlyozta: egy demokráciában a választási eredményeknek ellenőrizhetőnek kell lenniük ahhoz, hogy elismerhetők legyenek.

„Megismétlem, hogy a venezuelai hatóságoknak a szavazóhelyiségek jegyzőkönyveinek független ellenőrzésével szavatolniuk kell a folyamat átláthatóságát és integritását”

– fogalmazott a vietnami látogatáson tartózkodó politikus.

Az Európai Unió felszólítja a venezuelai Nemzeti Választási Tanácsot, hogy haladéktalanul biztosítson hozzáférést valamennyi szavazóhelyiség szavazási nyilvántartásához. Amíg a hatóságok nem teszik közzé a jegyzőkönyveket és nem ellenőrzik azokat, a bejelentett eredmények nem ismerhetők fel – jelentette ki Borrell.

Szavai szerint Venezuela és népe évek óta példátlan gazdasági, politikai és társadalmi válságtól szenved. Az EU mindig is kiállt amellett, hogy a válságból kivezető út a választásokon keresztül vezet, és – mint az uniós főképviselő hangsúlyozta – „továbbra is ez a megoldás”.

Ezekben a nehéz időkben fontos, hogy a tüntetések és tiltakozások békések legyenek. A biztonsági erőknek biztosítaniuk kell az emberi jogok teljes körű tiszteletben tartását, különös tekintettel a tiltakozás és a gyülekezés szabadságára – tette hozzá közleményében az uniós diplomácia vezetője.

Az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, valamint a világ hét legfejlettebb iparú országának (G7) külügyminiszerei szolidaritásukat fejezték ki Venezuela népe iránt, amely – mint írták – békésen és nagy számban gyakorolta szavazati jogát országa jövőjének alakítása érdekében.

„Rendkívül fontosnak” nevezték, hogy a választási eredmény tükrözze a venezuelai nép akaratát.

„Felszólítjuk az illetékes hivatal képviselőit, hogy teljes átláthatóság mellett tegyék közzé a részletes választási eredményeket, valamint haladéktalanul osszanak meg minden információt az ellenzékkel és a független megfigyelőkkel” – fogalmaztak, majd hozzátették: „önmérsékletre szólítunk fel az országban, valamint békés, demokratikus és venezuelai vezetésű megoldás megtalálására”.

A közleményt a Franciaországot, Németországot, Olaszországot, Japánt, az Egyesült Királyságot, az Egyesült Államokat és Kanadát tömörítő G7-csoport külügyminiszterei, valamint Josep Borrell írta alá.

A CNE hétfőn Madurót egy újabb harmadik hatéves ciklusra nyilvánította elnöknek. A hivatalos adatok szerint Maduro 5,15 millió szavazatot (51,2 százalék), míg az ellenzéki Edmundo González Urrutia 4,5 millió szavazatot (44,2 százalék) kapott. Az ellenzék csalást kiáltott és Urrutiát kiáltotta ki győztesnek. Ígérték, hogy ennek bizonyítékát át fogják adni saját számításaik alapján.