Amerikai fegyverekkel ünnepelték a hatalomátvételüket az iszlamista tálibok

Hátrahagyott amerikai fegyverekkel rendezett katonai felvonulással ünnepelték meg az afganisztáni hatalomátvételük harmadik évfordulóját az iszlamista tálibok csütörtökön. A nagyszabású parádét azon a Bagrami légitámaszponton tartották, amely az Egyesült Államok legnagyobb katonai bázisa volt, és a 20 éven át tartó intervenció hadműveleti parancsnokságaként funkcionált - írja a Dialy Mail brit napilap.

Az iszlamista tálibok 2021. augusztus 15-én foglalták el Afganisztán fővárosát, Kabult, miután az Egyesült Államok által támogatott kormány összeomlott, a vezetői pedig elmenekültek. Ezt a napot azóta az „Afgán dzsihád” hivatalos győzelmeként tartják számon, míg augusztus 31-én az utolsó amerikai katona távozását ünneplik az országban.

A Kabultól mintegy negyven kilométerre északra fekvő Bagram Repülőtéren tartott parádén hátrahagyott amerikai tankokkal, páncélozott járművekkel, terepjárókkal és helikopterekkel ünnepeltek a tálibok. Emellett egyenruhába öltözött katonák vonultak fel könnyű- és nehézgépfegyverekkel, egy különleges alakulat pedig olyan házi készítésű pokolgépeket mutatott be, amelyeket korábban az amerikai katonák ellen vetettek be az iszlamisták.

A parádét mintegy tízezer néző követte nyomon a helyszínen, köztük magas rangú tálib tisztviselők, és külföldi diplomaták. Nőket nem engedtek be. Mohamed Haszán Ahund tálib miniszterelnök vezérkari főnöke nyilatkozatában méltatta a tálibok győzelmét "az arrogáns és megszálló nemzetközi erők felett". A tisztségviselő hangsúlyozta, hogy a tálib kormány „felel az iszlám uralom fenntartásáért, a tulajdon, az emberéletek és országunk tiszteletének védelméért”.

Mint ismert, az Egyesült Államok vezette szövetséges erők 2021. augusztusában hagyták el Afganisztánt kaotikus körülmények között. Ez volt Joe Biden amerikai elnök első jelentős külpolitikai válsága, ami a kabuli repülőtéren elkövetett öngyilkos merényletben csúcsosodott ki. A támadásban 13 amerikai katona és több száz civil halt meg.

Egyes becslések szerint az Egyesült Államok 3000 milliárd dollárt költött el az afganisztáni intervencióra, ebből 83 milliárd dollár ment el az afgán haderő felszerelésére és kiképzésére. Miután az Afgán Nemzeti Hadsereg nagy része egy puskalövés nélkül letette a fegyvert, jelentős mennyiségű amerikai hadianyag jutott a radikális iszlamista tálibok kezébe. A Pentagon 2022-es jelentése szerint több mint hétmilliárd dollár értékben.

A tálibok ünneplése kapcsán fontos elmondani, hogy az amerikai kivonulás óta Afganisztánt humanitárius válságok sorozata sújtja, melyek a nőket és a lányokat érinti legsúlyosabban. A tálibok hatalomra jutása után a nőket fokozatosan kiszorították a közéletből, a közép- és felsőoktatásból, valamint eltiltották őket számos állástól, akárcsak a parkok és edzőtermek látogatásától.

Több segélyszervezet – köztük a Save the Children, a World Vision, az Islamic Relief Worldwide és a Nemzetközi Menekültügyi Bizottság – szerint Afganisztánban jelenleg 23,7 millió ember szorul segítségre az összesen mintegy negyvenmillióból. Szerintük több mint 6,3 millióan kényszerültek a lakóhelyük elhagyására Afganisztánban, ahol a munkanélküliség a duplájára nőtt az elmúlt évben.