Varsó ultimátumot adott Ukrajnának, csak így támogatják az EU-tagságát

Wladyslaw Kosiniak-Kamysz lengyel védelmi miniszter egy hétfőn sugárzott televíziós interjúban kijelentette, hogy Varsó mindaddig biztosan nem járul hozzá Ukrajna európai uniós felvételéhez, amíg a két ország nem rendezi megnyugtatóan a "volhíniai mészárlás" kérdését. A tárcavezető elmondta, hogy Lengyelország támogatja Kijevet az Oroszország elleni háborúban, amennyire csak tudja, ugyanakkor a megoldatlan történelmi kérdések miatt a két ország kapcsolatában továbbra sem "tökéletes”.

- jelentette ki a lengyel védelmi miniszter, aki ezzel a II. világháború végén történt volhíniai népirtásra utalt.

A tragikus történelmi eseménysorozat a ma Ukrajnához tartozó Volhíniában (ez ma Voliny megye Ukrajna északnyugati részén), és Kelet-Galíciában történt 1943 és 1945 között. Ebben az időszakban az ukrán nacionalisták és az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) tízezreket ölt meg a lengyel lakosság tagjai közül. Az ukránok részéről bevett gyakorlat volt, hogy a falvak lengyel lakosságát összeterelték a helyi templomba, majd rájuk gyújtották az épületet. Ekkoriban a náci Németország ellenőrzése alatt állt a terület, a Berlinnel kollaboráns csoportok pedig kíméletlen pusztítást végeztek itt.

A lengyel kisebbséget ért népirtásnak legalább 100 ezer áldozata volt, de egyes becslések szerint a dupláját is elérhette ez a szám. Az áldozatok zömmel nők, gyermekek és öregek voltak.

A volhíniai mészárlás csúcspontjának 1943 július 11-ét tartják, amikor az ukrán nacionalisták egyszerre mintegy 150 falvat támadtak meg. A lengyel történészek ezt a tragédiát etnikai tisztogatásnak tekintik.

A lengyel parlament (Szejm) 2016-ban a népirtás áldozatainak nemzeti emléknapjává nyilvánította július 11-ét "véres vasárnap" néven. Az ukrán parlament (Verhovna Rada) akkor elítélte a döntést, mondván, hogy az veszélyezteti a két ország politikai és diplomáciai kapcsolatát. Kijev akkor tagadta, hogy népirtásról történt volna Volhíniában.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök 2019-ben megígérte, hogy feloldja a volhíniai áldozatok exhumálására vonatkozó ukrán moratóriumot. Erre reagálva Andrzej Duda lengyel elnök kijelentette, hogy exhumálási engedély megszerzése döntő szerepet játszik a lengyel-ukrán kapcsolatokban.

Tavaly júliusban Zelenszkij és Duda együtt emlékeztek meg a mészárlás áldozatairól a nyugat-ukrajnai Lutszk városának egyik templomában. "Együtt tisztelgünk Volhínia összes ártatlan áldozata előtt! Az emlékezés összeköt bennünket!” – írta akkor Duda.

Ukrajna egyébként 2022 februárjában, közvetlenül az orosz invázió kezdete után jelentette be csatlakozási szándékát az Európai Unióhoz, és ugyanazon év júniusában megkapta az EU tagjelölti státuszt. A hivatalos csatlakozási tárgyalásokat 2024 júniusában kezdte meg az EU Kijevvel.