Tiltott kazettás lőszerek gyártásába kezd egy uniós ország

A litván parlament csütörtökön megszavazta a kazettás lőszereket tiltó nemzetközi ENSZ-egyezményből való kilépést, hogy az ország megkezdhesse a különösen kegyetlen fegyver tömeggyártását - közölte a litván közszolgálati műsorszolgáltató (LRT) a honlapján. A portál beszámolója szerint a kilépésről szóló törvény most elnöki aláírásra vár, ami szinte biztosan megtörténik, így a kormány hamarosan az ENSZ Biztonsági Tanácsát is értesítheti a döntésről.

- fogalmazott a törvény elfogadása után Laurynas Kasciunas védelmi miniszter, hozzátéve, hogy a nemzetközi kötelezettségek korlátozzák Litvánia védelmi képességeit és harci erejét, valamint csökkentik az elrettentés hatékonyságát.

A litván törvényhozás (Seimas) nagy többséggel fogadta el a nemzetközi egyezményből való kilépést: a 140-fős testület 103 képviselője szavazott a döntés mellett, egy ellene és hárman tartózkodtak. Az ország 2011-ben csatlakozott a kazettás lőszerek használatának tilalmáról szóló szerződéshez.

A kilépéssel kapcsolatos litván terveket korábban bírálta a kazettás bombák használata ellen küzdő Cluster Munitions Coalition (CMC) nevű, 350 aktivistacsoportot egyesítő londoni szervezet. Továbbá a Human Rights Watch nemzetközi emberi jogi szervezet, valamint a brit székhelyű, aknákat és kazettás bombákat megsemmisítő Mines Advisory Group civil szervezet is.

A litván döntés kapcsán fontos elmondani, hogy egyes szakértők a világ legalattomosabb fegyverének tartják a kazettás lőszereket. Az eszköz lényege, hogy bevetésekor az "anyalőszer" több tucat kisebb "altöltetet" bocsájt ki magából a becsapódás előtt, így nagyobb területen okoz pusztítást. A nagyobb kapacitású kazettás lőszerek akár egy focipálya méretű területen is képesek mindent megsemmisíteni. 

A fegyvertípussal az a legnagyobb probléma, hogy "anyalőszerből" kiszakadó kisebb bombák közül néhány általában nem jön működésbe azonnal, ezért évekkel később is képesek civil emberáldozatokat szedni. A lőszertípus nemzetközi megítélése a taposóaknákéhoz hasonló.

A 2008-as oslói egyezmény, melyet 110 ország ratifikált (Oroszország, az USA és Ukrajna éppenséggel nem), megtiltotta ezeknek a fegyvereknek a használatát. Az Európai Unió legtöbb országa aláírta az egyezményt, az Oroszországgal vagy Ukrajnával határos tagok közül azonban csak Litvánia. Az Oroszországgal határos NATO-országok közül pedig csak Norvégia és Litvánia részese a megállapodásnak.

Az USA ugyan 2008-ban elhatározta, hogy 2018-ig teljesen kivezeti a kazettás lőszereket az arzenáljából, ezt a döntést azonban Donald Trump korábbi elnök megváltoztatta, és engedélyezte a lőszertípus határozatlan ideig tartó használatát.

A kazettás lőszerek legutóbb azt követően kaptak nagyobb médiafigyelmet, hogy az Egyesült Államok tavaly júliusban úgy döntött: kazettás lőszerekkel látja el Ukrajnát. Az amerikai döntését akkor számos civil szervezet és NATO-szövetséges tagállam bírálta.

Az ukrán háború esetében a civilek különösen ki vannak téve a kazettás bombák okozta veszélyeknek, ugyanis Oroszország és Ukrajna is használ ilyen fegyvereket.

Miért olyan veszélyes a kazettás bomba?

A kazettás bombák alkalmazását és gyártását nem véletlenül tiltotta be több mint száz ország. Ezek olyan robbanószerkezetek, melyeket általában repülőgépekről – de tüzérségi rendszerekről is indíthatók – dobnak le, a hordozóeszköz pedig több száz kisebb robbanótöltetet rejt magában. Amint eléri a megfelelő magasságot, a hordozóeszköz kiengedi ezeket a robbanófejeket, melyek egy ejtőernyőszerű szerkezet segítségével érik el a célterületet. Itt a becsapódást követően repeszeket szórnak szét. Már ha felrobbannak. 

Folytatódik a véres gyakorlat

Tavaly július 7-én a Fehér Ház megerősítette a pár napja sajtóértesülésekből már várható hírt: az Egyesült Államok kazettás bombákat fog szállítani Ukrajnának. Azóta oldaltól függetlenül a világsajtó és a világ kormányainak túlnyomó része fejezte ki nemtetszését a döntéssel kapcsolatban, folyamatosan próbálják meg lebeszélni Joe Biden amerikai elnököt az ukrán civilek életét hosszú évekre megkeserítő fegyverek szállításáról, kevés sikerrel. Az indoklás szerint azért van szüksége Kijevnek kazettás bombákra, hogy hatékonyabban tudják feltörni az orosz védelmi vonalakat az ellentámadás során.

A The New York Times amerikai napilap cikke szerint ugyanakkor nem valós a Pentagon által közölt szám, hiszen régebben gyártott bombák is lesznek a szállítmányban, melyek selejtaránya jóval magasabb, mint az új fejlesztésűeké. Így ez a szám már 14 százalék fölé emelkedik, egyes becslések szerint mintegy 23 százalékra. Az amerikai tisztviselők emellett egy egészen meglepő érvelési módszerrel próbálják tisztára mosni a fegyverek szállítását: hogyha Oroszország is használ ilyeneket, akkor Ukrajna miért ne tehetné?

− fogalmazott Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó.

Hol van a határ?

Ezzel az indoklással a világ nagyobbik fele azonban nem ért egyet. 

− figyelmeztetett nemrégiben Donald Trump. A korábbi amerikai elnök rámutatott, ezek a fegyverek a háború utáni évtizedekben több száz ártatlan ukrán civil életét vehetik el vagy tehetik tönkre. A Világbank jelenlegi becslései szerint Ukrajna aknamentesítése több mint 37 milliárd dollárba fog kerülni. Ez az összeg jelentősen megnövekedhet abban az esetben, ha Kijev elkezdi bevetni a kazettás bombákat – a civil áldozatok számának megugrásáról nem is beszélve. 

− írta véleménycikkében Titus Peachey, egy, a kazettás bombák betiltásáért harcoló amerikai szervezet bizottsági tagja. Ahogy figyeljük az ukrajnai háború kezdete óta alakuló amerikai külpolitikát – főként a fegyverszállítmányok esetében –, úgy a válasz Peachey kérdésére egyre egyértelműbbé válik: valószínűleg sehol. Washington számára – jelenleg legalábbis úgy tűnik – nincs olyan határ, amelyet ne lépne át, ha Oroszország legyőzéséről van szó.