Orosz hadihajók bukkantak fel az Egyesült Államok közelében

A hétvégén egy 3 hadihajóból álló orosz haditengerészeti különítmény érkezett az Egyesült Államoktól mindössze 180 kilométerre található Havanna kikötőjébe - közölte az AP hírügynökség. Az amerikai külügyminisztérium tájékoztatása szerint az orosz egység felbukkanása nem számít rendkívüli eseménynek, Kuba ugyanis rendszeresen fogad orosz hadihajókat, legutóbb épp június elején.

A most Havannába érkezett haditengerészeti csoport az orosz balti flottához tartozik, és egy kiképzőhajóból, egy őrjáratozó fregattból és egy tankhajóból áll. A különítmény várhatóan augusztus 30-ig marad Kubában, ugyanakkor az érkezésének pontos céljáról se a kubai, sem pedig az orosz illetékesek sem adott tájékoztatást. 

A kubai kormány mindösszesen annyit közölt, hogy a katonai látogatás történelmi és baráti gyakorlat. Hozzátéve, hogy az orosz hajók látogatása összhangban van a Kuba és az Oroszországi Föderáció közötti baráti kapcsolatokkal, és szigorúan megfelel a nemzetközi szabályoknak, hangsúlyozva, hogy egyik hajó sem hordoz atomfegyvert, és horgonyzásuk nem jelent veszélyt a térségre. A kubai külügy hangsúlyozta, hogy az orosz hadihajók érkezését nem lehet párhuzamba állítani az 1962-es kubai rakétaválsággal.

Helyi sajtóbeszámolók szerint az orosz hajók dokkolása nagy izgalmat váltott ki a lakosság körében. Szombaton több ezer havannai gyúlt össze a kikötői sugárúton, hogy jobban megnézhessék az orosz különítmény érkezését. A nagy érdeklődésre való tekintetettel a különítmény parancsnoka engedélyezte, hogy az érdeklődök felmehessenek az Szmolny nevű orosz kiképzőhajó fedélzetére.

Az Egyesült Államok Északi Parancsnokságának szóvivője szerint az atlanti-óceáni orosz telepítések nem jelentenek közvetlen fenyegetést vagy aggodalmat az USA számára.

Az amerikai külügyminisztérium tisztviselői azt hangsúlyozták, hogy az orosz katonai tevékenység rutinszerű a térségben, ami nem jelent veszélyt az Egyesült Államokra nézve. Szakértők ugyanakkor arra figyelmeztettek, hogy az orosz hajók egy rendkívül feszült pillanatban érkeztek az USA közelébe, nemrég ugyanis Joe Biden engedélyezte Ukrajnának, hogy amerikai fegyverekkel hajtson végre mélységi csapásokat Oroszországban.

Az orosz hajók érkezésére egyébén alig néhány héttel azután történt, hogy június elején katonai gyakorlatok keretében Kubába látogatott egy másik orosz hadihajó-raj. Akkor egy fragett, két tartályhajó, valamint egy nukleáris meghajtású tengeralattjáró érkezett Havannába.

- fogalmazott akkor John Kirby, a Fehér Ház nemzetbiztonsági kommunikációs tanácsadója.

Vlagyimir Putyin orosz elnök vasárnap arra figyelmeztette az Egyesült Államokat, hogy ha Washington 2026-tól nagy hatótávolságú rakétákat telepít Németországba, akkor Oroszország hasonló rakétákat fog a Nyugattól lőtávolságban állomásoztatni.

Az orosz haditengerészet napja alkalmából Szentpéterváron az orosz, kínai, algériai és indiai tengerészek előtt tartott beszédében Putyin figyelmeztette az Egyesült Államokat, hogy a tervezett lépéssel a hidegháborúhoz hasonló rakétaválság kirobbantását kockáztatja.

Az Egyesült Államok 2026-ban kezdi meg a nagy hatótávolságú tüzérségi képességek telepítését Németországba, hogy demonstrálja a NATO és az európai védelem iránti elkötelezettségét – közölte az Egyesült Államok és Németország a hónap elején.

Az Egyesült Államok részleges rakétatelepítései olyan képességek hosszabb távú állomásoztatásának előkészítését szolgálják, amelyek közé SM-6 légvédelmi rakétarendszerek, Tomahawk típusú, manőverező robotrepülőgépek, és olyan hiperszonikus fegyverek tartoznak majd, amelyeknek nagyobb a hatótávolsága, mint a jelenlegi európai fegyverrendszereknek – derült ki Washington és Berlin tájékoztatásából.

Putyin vasárnap hangsúlyozta: „Az ilyen rakéták, amelyek a jövőben nukleáris robbanófejjel is felszerelhetők, repülési ideje a területünkön lévő célpontokig körülbelül 10 perc lesz”. Hozzátette: „A rakétatelepítéshez hasonló intézkedéseket fogunk tenni, figyelembe véve az Egyesült Államok és szövetségeseinek tevékenységét Európában és a világ más régióiban”.

Az orosz államfő úgy vélekedett: az Egyesült Államok szítja a feszültséget, mindeközben Typhon rakétavető rendszereket szállított Dániába és a Fülöp-szigetekre. Putyin beszédében az amerikai terveket a NATO 1979-es döntéséhez hasonlította, amikor Nyugat-Európába Pershing II amerikai közepes hatótávolságú rakétákat terveztek telepíteni.

„Ez a helyzet emlékeztet a hidegháborús eseményekre, amelyek az amerikai közepes hatótávolságú Pershing rakéták európai telepítésével voltak kapcsolatosak” – fejtette ki Putyin.

Az orosz elnök megismételte korábbi figyelmeztetését, miszerint Oroszország újraindíthatja a közepes és rövidebb hatótávolságú nukleáris rakéták gyártását, majd mérlegelheti, hogy hova telepítse azokat, miután az Egyesült Államok hasonló rakétákat telepít Európába és Ázsiába.

Oroszországnak előbb be kell fejeznie az ukrajnai háborút, ha el akarja kerülni nagy hatótávolságú amerikai rakéták németországi telepítését – jelentette ki  Olaf Scholz német kancellár újságíróknak nyilatkozva.

„Az első dolog, amit Oroszországnak meg kellene tennie, megállítani ezt a szörnyű agressziós háborút Ukrajnával szemben és fel kell hagynia az ország egészének meghódítására irányuló törekvésével” – hangoztatta a szociáldemokrata politikus nyári sajtótájékoztatóján Berlinben.

A kancellár egyben a saját pártjának soraiból érkező bírálatokkal szemben is védelmébe vette az amerikai fegyverrendszerek telepítését. Mint mondta, ez a döntés azt szolgálja, hogy „ne legyen háború”.

„Szükségünk van elrettentési képességekre azon felül, amivel már rendelkezünk, például manőverező robotrepülőgépek formájában, mégpedig nagy hatótávolságú, hagyományos hatóeszközökre is”

– fogalmazott.

„Mindannyian azt kívánjuk, hogy ismét egy olyan világban élhessünk, ahol nagy jelentősége van a fegyverkorlátozásoknak” – mondta. „Most viszont arról van szó, hogy biztonságunkat a szükséges elrettentés által is szavatoljuk éppen azért, hogy ne legyen háború” – tette hozzá.

Scholz egyben szóvá tette azt is, hogy Oroszország is fegyvereket telepített a NATO tőszomszédságába.

Hangsúlyozta: jelentős „mindaz, ami Kalinyingrádban és a NATO keleti határának túloldalán, Oroszországban lett telepítve”. „Ezek olyan dolgok, amelyeket nem szabad figyelmen kívül hagyni és ezért szükség van az elrettentés lehetőségére” – fűzte hozzá.

Az Egyesült Államok a hidegháború ideje óta először akar ismét olyan fegyverrendszereket telepíteni Németországba, amelyek elérhetik Oroszország területét.

Minderről Berlin és Washington július 10-én állapodott meg. Moszkva mintegy 1600 kilométerre van légvonalban Berlintől. A tervek szerint 2026-tól Tomahawk típusú manőverező robotrepülőgépeket, illetve SM-6 légvédelmi rakétarendszereket és új fejlesztésű hiperszonikus fegyvereket telepít az Egyesült Államok NATO-szövetségesei védelmére.