Lengyelország bejelentette: totális háborúra készül Oroszországgal

Lengyelországnak fel kell készülnie egy hosszú és teljes körű háborúra – jelentette ki szerdán Wieslaw Kukula lengyel vezérkari főnök. A négycsillagos tábornok közölte, hogy jelentősen megnövelik az Oroszországgal és Fehéroroszországgal közös határon állomásozó csapatok létszámát a „Keleti Pajzs” védelmi projekt részeként, melynek célja a határ menti katonai infrastruktúra és védelmi rendszerek kialakítása.

- fogalmazott a lengyel vezérkari főnök a parlament védelmi bizottságának ülésén felszólalva.

Ugyanezen az eseményen Pawel Bejda védelmi miniszterhelyettes elmondta, hogy augusztustól a Lengyelország keleti határát őrző csapatok létszámát a jelenlegi 6 ezerről 8 ezerre emelik, és további 9 ezer fő 48 órán belül készen fog állni a bevetésre.

Az említett "Keleti Pajzs" védelmi projekt keretében Lengyelország azon dolgozik, hogy 300 ezerre növelje hadseregének aktív állományát, és egy történelmi léptékű modernizációs program keretein belül megerősítse a katonai járműparkját. Korábbi hírek szerint a lengyel hadsereg több ezer páncélozott járművet, tüzérségi rendszert és vadászgépet tervez beszerezni, elsősorban az Egyesült Államoktól és Dél-Koreától. A haderőfejlesztési projekt deklarált célja, hogy Lengyelország legyen a NATO harmadik legerősebb országa.

A helyi lapok kiemelték, hogy lengyel fegyveres erők létszáma tavalyi év végén mintegy 190 ezer fő volt, beleértve a szárazföldi, légi, haditengerészeti, különleges erőket és a területvédelmi erőket.

A bejelentett tervek kapcsán fontos elmondani, hogy a lengyel-fehérorosz határ 2021 óta különösen robbanásveszélyes. Mint ismert, Minszk Közép-Ázsiából importált migránstömegeket, hogy azokat erőszakkal vagy a nyugati jóléti juttatások ígéretével áttolja a lengyel határon, humanitárius és biztonsági válságot okozva ezzel a lengyel oldalon.

Varsó az ukrajnai orosz invázióra válaszul idén a GDP több mint 4 százalékára növelte védelmi kiadásait. Kukula azt is elmondta, hogy a hadseregbe jelentkezők jelenlegi nagy száma dilemma elé állítja a lengyel védelmi vezetést. 

A NATO 75 évvel ezelőtt békeprojektként indult. Nem árt ma is emlékeznünk erre! – fogalmazott Orbán Viktor a közösségi oldalán. A miniszterelnök a NATO július 9-e és 11-e között zajló csúcstalálkozóján vesz részt.

„A NATO 75 évvel ezelőtt azzal a céllal indult, hogy megvédje a tagjai biztonságát. Mára azonban elmozdulni látszik az eredeti céljától, egyre inkább háborús szervezetként viselkedik” – fogalmazott a kormányfő.

„Ennek egyik jele, hogy a NATO egyre aktívabb szerepet vállal az orosz–ukrán háborúban. Ez szerintünk veszélyes, sőt felelőtlen, mert senki sem látja, mi lesz ennek a vége, hova is fogunk kilyukadni. A mai napon amellett fogok érvelni, hogy a NATO-nak vissza kellene térnie az eredeti szellemiségéhez. A NATO-nak nem a körülötte zajló háborúkat, hanem a békét kellene megnyernie. Ehhez elsősorban saját védelmi képességeinket kellene fejlesztenünk” – hangsúlyozta.

Joe Biden amerikai elnök és Jens Stoltenberg NATO-főtitkár fogadja a NATO washingtoni csúcstalálkozójának ülésére érkező Orbán Viktor miniszterelnököt 2024. július 10-én (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)

„Magyarország nevében ezért a mai napon meg fogom erősíteni, hogy továbbra sem fogunk részt venni a NATO Ukrajna-missziójában, a magyar védelmi képességek fejlesztésére vonatkozó kötelezettségeinknek azonban maradéktalanul eleget teszünk” – zárta gondolatait a miniszterelnök.

Ahogy arról korábban írtunk, a NATO-csúcs első napját is békemissziójának szentelte Orbán Viktor. A magyar miniszterelnök miután megérkezett Washingtonba, ígéretéhez hűen egy újabb nagyhatalom vezetőjével tárgyalt, ezúttal a török elnökkel. Orbán Viktor megkérte Recep Tayyip Erdogant, hogy támogassa a magyar tűzszüneti és béketörekvéseket. Ez azért lenne fontos, mert eddig egyedül Törökország volt képes sikeresen közvetíteni a két háborúzó fél között.

A kormányfő kedden érkezett meg Washingtonba. Orbán Viktor az észak-atlanti szervezet csúcstalálkozójának programjain kívül több kétoldalú tárgyalást is folytat NATO-tagállamok vezetőivel. A miniszterelnök kedden elsőként Törökország elnökével egyeztetett.

„A legfontosabb téma persze az orosz–ukrán háború volt, amely ahogyan az várható volt, minden eddiginél brutálisabb új szakaszba lépett. A napnál is világosabb, ha véget akarunk vetni a szenvedésnek, békére, békekezdeményezésekre lesz szükségünk” – jelentette ki a miniszterelnök.

Orbán Viktor az elmúlt napokban sorra tárgyalt a háború kulcsszereplőivel, és az arra leginkább befolyással bíró nagyhatalmak vezetőivel. A miniszterelnök békemissziójának harmadik állomása hétfőn Peking volt, közvetlenül előtte, pénteken pedig Moszkvában Vlagyimir Putyinnal is az ukrajnai háború lezárásáról, a békekötés lehetőségeiről egyeztetett. Békemissziójának első állomásán, Kijevben egy hete Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is azt vitatták meg, miként lehet előre mozdítani a fegyverszünet és a béketárgyalások ügyét.