tóth gabi
Szakértők szerint a következő napok nagy kérdése, hogy az erőszakszervezetek - köztük a rendőrség és a hadsereg - kinek az oldalára állnak.
Hétfőről keddre virradó éjszaka Venezuela valamennyi nagyvárosában utcai zavargások robbantak ki a hétvégén tartott elnökválasztás vitatott eredményei miatt. Az összecsapásokban eddig legkevesebb hét ember életét vesztette, és több százan megsérültek, mindezek ellenére azonban a tüntetések intenzitása folyamatosan növekszik. Az El Mundo spanyol hírportál beszámolója szerint a dél-amerikai országban lényegében "kitört a népfelkelés Nicolas Maduro kommunista diktátor elnyomó rendszere ellen".
A zavargásokra egy nappal azután került sor, hogy a 2013 óta hatalmon lévő Nicolás Maduro elnök hétfőn bejelentette győzelmét az elnökválasztáson. Az állami választási tanács közlése szerint a regnáló elnök 5 millió szavazatot (51,2 százalék), míg a 74 éves ellenzéki Edmundo González Urrutia 4,5 millió szavazatot (44,2 százalék) kapott, ezzel pedig Maduro újabb hat éves mandátumot kapott. Az ellenzék szerint viszont egyértelműen választási csalás történt.
Érdekességképp fontos elmondani, hogy a választást megelőző közvélemény-kutatások mindegyike az ellenzéki González elsöprő támogatottságát jelezték előre. A neves amerikai Edison Research intézek egyik exit poll-ja szerint González 65 százalékkal győzte le Madurót, aki csak a voksok 31 százalékát szerezte meg. A cég egyik elemzője azt mondta, hogy a világon még sosem látott olyan exit poll felmérést, ami ennyire eltért volna a hivatalos eredménytől.
A választási eredmény kihirdetése után Argentína, Chile és Peru kijelentették, hogy nem ismerik el Maduro győzelmét, míg sok latin-amerikai ország a szavazólapok független ellenőrzését kérte. Erre válaszul Yvan Gil venezuelai külügyminiszter hétfőn választási beavatkozással vádolt meg hét latin-amerikai országot, majd visszahívta onnan a venezuelai nagyköveteket és diplomatákat.
Számos nyugati ország, valamint nemzetközi szervezet, köztük az ENSZ is felszólította a venezuelai hatóságokat, hogy adják ki a szavazóhelyiségek szavazási jegyzőkönyveit.
Az amerikai kormány magas rangú tisztviselői szerint a bejelentett eredmény „nem egyezik a gyors számlálási mechanizmusokon és más forrásokon keresztül kapott adatokkal, ami arra utal, hogy a bejelentett eredmény nem egyezik azzal, ahogyan az emberek szavaztak”.
William Tarek Saab venezuelai főügyész azt mondta, hogy azért nincs lehetőségük kiadni a jegyzőkönyveket, mert a választási rendszert kibertámadás érte, amelyet állítólag Észak-Macedóniából koordináltak. A választási tanács honlapja egyébként eredményeket közzététele óta elérhetetlen.
Az ellenzéki pártok egy hétfő esti sajtótájékoztatón bejelentették, hogy a Maduro elcsalta választást, és mindezt bizonyítani is tudják. González azt állította, hogy megszerezték a szavazatokat összesítő lapokat, és arra szólította fel a venezuelaiakat, hogy kedden békésen fejezzék ki a támogatásukat. Ezzel párhuzamosan Maduro kormánya megerősítette a katonai és rendőri jelenlétet Caracasban, és a nagyobb városokban, miközben azzal vádolta az ellenzéket, hogy az eredmények vitatásával puccs végrehajtására készül.
Az ellenzék felhívásának hatására az emberek már hétfő este a a nagyvárosok utcáira vonultak, és „Le veletek!” kiáltások közepette ledöntötték Hugo Chávez korábbi elnök szobrait, többek közt La Guairában (Caracas tengerpartján) és Mariarában (északon).
Az Edmundo Gonzálezt támogató tüntetők többször is összecsaptak a rohamrendőrökkel, gumiabroncsokat gyújtottak fel, barikádokat emeltek, Molotov-koktélokat és köveket dobálva válaszoltak a könnygázt is bevető rendőri erőszakra.
Egy közösségi médiában elterjedt videón az látható, amint az emberek a földön vonszolják a Chávez szobrát, míg egyesek botokkal ütik. Egy másikon pedig az, ahogy kalapáccsal vernek szét egy Chávez szobrot.
Maduro elődje, a nacionalista-populista Hugo Chávez 1999-től 2013-ban bekövetkezett haláláig volt hivatalban, egyik fő terve a „21. századi szocializmus” megépítése volt a latin-amerikai országban
Szakértők szerint a következő napok nagy kérdése, hogy az erőszakszervezetek - köztük a rendőrség és a hadsereg - átállnak-e a felkelők oldalára.
Meg nem erősített hírek szerint az ország egyes részein ez már meg is történt: a Venezuela keleti felében található Barcelona város rendőrsége például átállt a tüntetőkhöz, mondván, nem vesznek tovább részt a lakosság elnyomásában.
Közösségi médiában megjelent felvételek szerint pedig az ország középső részén több katonai bázis elfoglaltak a "Tren del Llano" nevű bűnszervezet fegyveresei.
Maduro egyébként a hétfő esti beszédében kijelentette, hogy a megválasztása „visszafordíthatatlan”, és jelezte, hogy kormánya határozottan fel fog lépni az eredményeket kétségbe vonókkal szemben. „Ezúttal nem fogunk gyengeséget mutatni” – figyelmeztetett az elnök, aki ezzel a 2019 tömegtüntetésekre utalt.
Az államfő beszédének legszürreálisabb pillanata egyértelműen az volt, amikor Maduro "ősellenségnek" nevezte Elon Musk amerikai milliárdost, akit azzal vádolt, hogy űrrakétákkal akar inváziót indítani Venezuela ellen. Erre reagálva Musk "közönséges szamárnak" nevezte Madurot, majd viccesen hozzátette: "nekem vannak űrlézereim, neked nincsenek".