tóth gabi
A szakszervezetek heves tiltakozása ellenére döntöttek így.
Július elsején hatályba lépett Görögországban az törvény, amely bizonyos vállalkozások számára lehetővé teszi, hogy hatnapos munkahetet írjanak elő az alkalmazottak számára. A kormány indoklása szerint a módosításra az egyes ágazatokban jelentkező szakember- és munkaerőhiány, valamint az alultermelékenység miatt volt szükség. A döntés ellenzői úgy vélik, hogy a jogszabály barbár, családellenes és nem utolsósorban értelmetlen is egy olyan országban, ahol a munkanélküliség közel 10 százalékos - írja The Guardian.
A rendkívül megosztó törvény az építőiparra, a mezőgazdaságra és a szolgáltatói szektorra érvényes. A vendéglátóiparra csak azért vonatkozik, mert ott már 2023-ban eltörölték az ötnapos munkahetet, és a népszerű üdülőszigeteken már most is heti hét napot dolgoznak a szezonális munkavállalók. Az érintett ágazatokban működő vállalkozások viszont mostantól plusz egy nap ledolgozására kötelezhetik a munkavállalóikat, amiért 40 százalékos pótlékot kell megfizetniük nekik. A munkavállalóknak pedig joguk van dönteni, hogy napi két további órát vagy egy plusz nyolcórás műszakot dolgoznak.
Kyriakos Mitsotakis miniszterelnök szerint a kezdeményezést a csökkenő népesség és a szakképzett munkaerőhiány kettős veszélye tette szükségessé. A jogszabály bejelentése előtt Mitsotakis „ketyegő időzített bombának” nevezte az előre jelzett demográfiai változást. Becslések szerint a közel egy évtizede tartó adósságválság 2009 végi kitörése óta az országból mintegy 500 ezer, többnyire fiatal, képzett görög vándorolt ki.
A görög szakszervezetek úgy látják, a lépés családellenes, és ezzel jelentősen csorbulnak a munkavállalói jogok is. Szerintük a 40 órás munkahét törvényi védelmének megszüntetése kiszolgáltatottá teszi a munkavállalókat a munkaadókkal szemben.
A jogszabály kapcsán több hírportál kiemeli, hogy már most is a görögök dolgoznak a legtöbbet az Európai Unióban, átlagosan heti 41 órát. A havi minimálbér 830 euró az országban, ez az EU 15. helyére elég. Vásárlóerőt tekintve pedig Görögország az EU utolsó előttije.
Szakértők szerint a görög gazdaság hátránya a munka közbeni alacsony produktivitás, amelyet az Európai Bizottság felmérése is alátámaszt. Eszerint a görögök egy óra alatt 40 százalékkal kevesebb munkát végeznek el, mint az európai átlag, ami azért lehet, mert a cégek nem képzik tovább megfelelően az alkalmazottaikat, illetve nem szívesen költenek fejlesztésekre sem. De a görög bürokráciát is okolják.