Zelenszkij teljesen privatizálja az ukrán állami vagyont

Az ukrán kormány több tucat állami tulajdonban lévő nagyvállalatot és ingatlant tervez elárverezni idén nyáron, hogy megpróbálja befoltozni az ukrán költségvetésen tátongó hatalmas lyukakat, és pénzt teremtsen elő a háborús költségek fedezéséhez - írja a New York Times amerikai napilap online kiadása.

- fogalmazott a New York Timesnak Olekszij Szobolev, Ukrajna gazdasági miniszterhelyettese. 

A tisztségviselő elmondta: többek közt a kijevi Függetlenség tér (Majdan) fölött tornyosuló Hotel Ukrajnát is privatizálni szeretnék, amit 25 millió dolláros áron kínálnak majd eladásra. Az ukránok reményei szerint a privatizáció nemcsak azonnali bevételt hoz az államnak, de a gazdasági növekedést is segítheti a magántőke bevonásával és munkahelyek teremtésével.

Plázát, bánya- és vegyipari cégeket is eladna Ukrajna

Az eladásra kínált eszközök között olyan cégek és ingatlanok is találhatóak a hotel mellett, mint egy kijevi óriáspláza vagy épp bányászati és vegyipari cégek. Olekszij Szobolev arról beszélt, hogy a makrogazdasági helyzet stabilizálása a céljuk. Azonban a privatizáció csupán csepp a tengerben az 5 milliárd dolláros költségvetési hiánnyal küzdő ország számára, amit az is jelez, hogy  a kormány által kitűzött bevétel minimum 100 millió dollár, ami eltörpül a hiány árnyékában.

A The New York Times cikke szerint sokan tartanak a privatizációkat gyakran övező korrupciótól, miközben a háborús helyzet miatt az állami vagyonért kapott összeg is alacsonyabb lehet annál, mint amit a háború előtt kaphattak volna.

Egy szakértő azt mondta az amerikai lapnak, hogy a privatizáció csak kormányzati garanciák és szavatosságok mellett lehet sikeres. Ukrán kormányzati források szerint ugyanakkor a privatizáció által teremtett munkahelyek és adóbevételek miatt megérheti akár a háború miatt nyomott árakon is értékesíteni a cégeket.

Sok állami cég ma már ténylegesen nem is működik

A Szovjetunió összeomlása után Ukrajna is rosszul vezetett és eladósodott állami cégek sorát örökölte, amelyekből még mindig 3100 van állami tulajdonban, ezeknek mindössze fele működik ma is, és csak 15 százaléka nyereséges. Tavaly az öt legnagyobb veszteséget felhalmozó ukrán állami cég 50 millió dolláros mínusszal zárt.

Az állami vagyonkezelő ügynökséget vezető Vitalij Koval szerint ez a jelenlegi helyzetben elfogadhatatlan, minden kiadást ellenőrizni kell. A vezető elárulta azt is, hogy a héten az ügynökség Berlinben hirdeti meg a privatizációs lehetőségeket egy konferencián. Koval szerint az állami vállalatok a korrupció és más bűncselekmények melegágyát is jelentik, ezért az állami vagyonkezelő most leltárt készít, hogy megállapítsa, mely cégeket kell privatizálni, felszámolni vagy továbbra is állami kézben tartani. A kormány végső célja, hogy mindössze száz vállalat maradjon az állam kezében.

Koval azt is elmondta, hogy a privatizáció segítségével felhajtott pénzből lehetséges megvásárolni azokat a fegyvereket is, melyekkel a gyárak megvédhetők. Ezért azok eladása valójában jobban megéri, mint hagyni, hogy az oroszok elpusztítsák vagy elfoglalják őket.

Azonban a múltbéli privatizációk gyakran csak az oligarchák vagyonosodását szolgálták, vagy épp éveket csúsztak olyan kérdések miatt, mint hogy mi legyen a vállalatok által felhalmozott adóssághegyekkel.

Az eladásra kínált cégek között van az Egyesült Bányászati ​​és Vegyipari Vállalat is, a világ egyik legnagyobb titániumtermelője, melyet azonban korábban már háromszor próbáltak privatizálni, sikertelenül. 

Ha a negyedik aukció sikerrel jár, azzal a minimális célt akár el is érheti az ukrán kormány, ugyanis a tranzakció előkészítésénél közreműködő BDO Ukrajna szerint a licit nagyjából 100 millió dollárról indul, és már hét érdeklődő is jelentkezett a cégért.

A privatizációval Ukrajna azt is szeretné bizonyítani, hogy a háború alatt is lehetséges külföldi tőkét vonzani az országba, még ha elismeri is, hogy ez kihívás a jelenlegi helyzetben.