Economist: a "halál folyója" lett a Tisza

A háború kirobbanása óta legalább 45 olyan ukrán menekült fulladt bele a Tiszába, akik a folyót átúszva próbálták meg elhagyni hazájukat, hogy elkerüljék a katonai behívót - írja az Economist online kiadása. A brit hírportál beszámolója szerint az egyre erőszakosabbá váló ukrajnai kényszersorozás a „kétségbeesés határává” és a "halál folyójává" tette a Tiszát.

Pár különleges kivételtől eltekintve a 18 és 60 év közötti férfiaknak jelenleg szigorúan tilos elhagynia Ukrajnát. Ennek ellenére rengetegen szöktek meg vagy tervezik a megszökésüket az országból, aminek egyetlen oka a besorozástól való félelem. Az Economist szerint a legtöbben a Tiszán és a Kárpátokon történő átkelés választják ahhoz, hogy elmeneküljenek Ukrajnából. 

A hírportál beszámolója szerint a tragédiával végződő illegális határátlépési kísérletek száma ugrásszerűen megemelkedett azóta, hogy május közepén hatályba lépett az új ukrán mozgósítási törvény, ami 27-ről 25 évre csökkentette a besorozható férfiak felső korhatárát. Az azóta eltelt időben tíz menekült fulladtak bele Tiszába, de az ukrán határőrség szerint a halálos áldozatok száma valószínűleg ennél sokkal nagyobb, a folyó körüli nádas ugyanis még sok holttestet rejthet, őket azonban nem fogják célzottan keresni. Az állami ügynökség közlése szerint a legfiatalabb regisztrált áldozat 20 éves volt.

Az Economist becslése szerint naponta átlagosan 30-40 ukrán próbál átkelni a Tiszán illegálisan. A határrendészet nem erősítette meg ezt a számot, de Leszja Fedorova, az ügynökség szóvivője szerint az új határvédelmi intézkedések, az érzékelők és a drónok 10 emberből 7-et meg tudnak állítani, mielőtt elérnék a folyót.

- fogalmazott Fedorova, hozzátéve, hogy a Tisza vize még május végén is jéghideg, az áramlatok erősek, még akkor is, amikor a víz nyugodtnak tűnik. Elmondása szerint az embercsempészek inkább éjszaka dolgoznak, és ügyfeleik gyakran nincsenek tudatában a rájuk leselkedő veszélynek, amíg már túl késő, és nem lehet visszafordulni. 

A határt most a nemzeti gárda tagjai őrzik, és legalább tíz új ellenőrzőpontot állítottak fel a Tisza környékén. A tiszteket gyakran cserélik, hogy a csempészek nehezebbem tudják lefizetni őket.

A román határügynökség jelentése szerint csak az idei év első három hónapjában 2373 illegális határátlépést regisztráltak Ukrajnából. A Tiszán átúszni próbáló ukrán menekültek többségének kiindulópontja Kárpátalja, ahol virágzó üzletággá vált az embercsempészet. Ez egy kockázatos, de jövedelmező üzlet. Az árak elérhetik a 12 000 amerikai dollárt (4,2 millió forint) is személyenként.

Az Economistnak sikerült megszólaltatnia egy Matvii nevű ukrán menekültet, aki átúszta a Tiszát és eljutott Romániába. A férfi elmondása szerint a folyó hideg vize nehezebb akadálynak bizonyult, mint gondolta, és voltak pillanatok, amikor azt hitte, hogy nem fogja túlélni. 

- fogalmazott Matvii, hozzátéve, hogy a Tisza átúszása után elérte a legközelebbi román falut, ahol a helyiek segítettek neki, most pedig egy másik európai országban próbál mérnökként elhelyezkedni.

Az Economist kérdésére Ivan Timocsko, az ukrán Tartalékos Tanács elnöke azzal érvelt az illegális határátlépés ellen, hogy a férfiak nagyobb valószínűséggel halnak meg a Tiszán való átkelés közben, mint a fronton. A tisztségviselő hozzátette, hogy a besorozott férfiaknak csak körülbelül 30 százaléka vesz részt közvetlenül a harcokban, a többiek háttér-faladatokat látnak el.

A téma kapcsán érdemes elmondani, hogy az ukrán fegyveres erők egyik szakaszparancsnoka nemrég arra tett javaslatot egy televíziós interjúban, hogy az illegális határsértők elrettentése céljából telepítsenek krokodilokat(!) a Tiszába.

Felháborítónak nevezte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azokat a korrupciós gyakorlatokat, amelyeket több sorozóközpontban tartott vizsgálatok tártak fel, és megígérte, hogy olyan emberekre fogják bízni a feladatot, akik tudják, hogy mi a háború.

Az egyik odesszai sorozóközpontban feltárt, csütörtökön nyilvánosságra került visszaélésre reagálva az ukrán államfő esti videóüzenetében elmondta: részletes megbeszélést tartott Ihor Klimenko belügyminiszterrel és Vaszil Maljukkal, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) vezetőjével. „A vizsgálat számos visszaélésre derített fényt” – mondta Zelenszkij. „És ezek őszintén sokkolóak” – jelentette ki.

Hozzátette, hogy a vizsgálatok részleteit és eredményeit nyilvánosságra fogják hozni, és eljárást indítanak a felelősök ellen.

A konklúzió teljesen világos: olyan emberekre kell bízni a sorozást, akik megértik Ukrajna védelmének fontosságát – fogalmazott.

„Olyan embereket kell alkalmazni, akik saját szemükkel látták, saját bőrükön tapasztalták a háborút. Lehetnek köztük olyanok is, akik talán sajnos elvesztették egy végtagjukat, de nem a méltóságukat és Ukrajnát. Hadd köszönjem meg nekik”

– mondta.

A sorozóközpontok átvilágítása része Ukrajna korrupcióellenes kampányának, melyet Kijev euroatlanti csatlakozásának érdekében indított.

Az Ukrán Állami Nyomozóiroda (DBR) korábban bejelentette, hogy előzetes letartóztatásba helyeztek és vizsgálatot indítottak egy odesszai sorozóközpont vezetője ellen, aki a gyanú szerint 10 ezer dollár (3,6 millió forint) kenőpénz ellenében hamis igazolást adott arról, hogy a behívott férfi alkalmatlan katonai szolgálatra, és átlépheti az országhatárt. Az érintett elöljáró nevét nem hozták nyilvánosságra, csupán annyit tudni róla, hogy a szárazföldi erők egyik egységének vezetőjéről van szó.

Ukrajnában jelenleg a 18 és 60 év közötti férfiak hadkötelesek, ami az ország elhagyásának tilalmát is magában foglalja.

Hamarosan elfogy az ukrán hadköteles korú utánpótlás, ezért kellenek a sorkatonák Európában?

A háborúpárti Európa a Weber-tervként elhíresült sorkatonaság ötletével kacérkodik, aminek oka az lehet, hogy a harcban tartott Ukrajna hamarosan kifogyhat a katonai utánpótlásból.

A szolgálatba hívott Ukrán Nemzeti Gárda katonái esküt tettek a sorkötelesek átvételének ünnepsége Kijevben, Ukrajnában. Fotó: STR Forrás: NurPhoto/AFP

A külgazdasági és külügyminiszter arra emlékeztetett, hogy az orosz–ukrán háborúban egyre elviselhetetlenebb veszteségeket szenvednek el az ukránok. Most már nem az a kérdés, hogy az amerikaiak küldenek-e fegyvert a háborúba, hanem az, hogy lesz-e ember, aki azokat kezelni fogja. A tárcavezető szerint emiatt most már az európai fiatalokat akarják besorozni a háborúba. 

– mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter

Eközben Boris Pistorius azt tervezi, hogy Németországban visszahozza a kötelező katonai szolgálatot. A védelmi miniszter ugyanis egyértelművé tette, hogy ha nincs elég önkéntes, akkor szolgálatra kell kényszeríteni azokat is, akik nem akarnak bevonulni. A nőket is megkeresik.

„Az Európai Uniónak nincs lehetősége arra, hogy kötelező sorozást vezessen be. Nagyon messze van attól, hogy ilyen hatáskörrel rendelkezzen. Ez egy nemzeti döntés” próbálta cáfolni Josep Borrell, az EU külügyi főképviselője, hogy európai szintű sorozás jön, azonban mint láthatjuk, Németország is komolyan fontóra vette a döntést. Sőt, lapunk korábban arról is írt, hogy az Európát uraló háborús készülődés már a nőket sem hagyná ki.

– mondta Högl.

– mondta Weber, aki korábban már felvetette a közös kötelező európai sorkatonai szolgálat ötletét, amit Brüsszelben csak Weber-terv néven emlegetnek.

– mondta el lapunknak korábban Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai elemzési igazgatója.

– Két év múlva, ha még akkor is tart háború, már nem lesz utánpótlás, így már most el kell kezdeni a sorkötelezettséget visszaállítani, hogy ha elfogynak az ukránok és elfogynak a hivatásos profi NATO-katonák, akkor is legyen európai utánpótlás az ukrán frontra.

Az ezt célzó dokumentum kifejezetten javasolja, hogy „minden fiatalnak legalább kilenc, de legfeljebb 24 hónapig katonai vagy polgári szolgálatot kellene teljesítenie egy európai országban”.