Biden újabb vörös vonalat tervez átlépni: az amerikai fegyvergyártók bemasírozhatnak Ukrajnába

Joe Biden amerikai elnök azt tervezi, hogy rendeleti úton engedélyezi a hadsereggel szerződésben álló fegyvergyártó magánvállalatok alkalmazottainak, hogy beutazzanak Ukrajnába és segítséget nyújtsanak az ukrán fegyveres erőknek - írja az ügyet ismerő amerikai tisztviselőkre hivatkozva a CNN. Szakértők szerint, ha a döntés megszületik, az Egyesült Államok egy újabb maga által meghúzott vörös vonalat lép át, mivel Washington eddig szigorúan tiltotta az amerikai állampolgároknak, hogy bármilyen formában részt vegyenek az orosz-ukrán háborúban.

A CNN beszámolója szerint Biden tervezett rendelete hatalmas segítséget jelentene Kijevnek, ugyanis az amerikai fegyveripari vállalatoknak lehetősége nyílna arra, hogy ukrán földön javítsák meg az Ukrajnának átadott, de a harcok közben megsérült amerikai fegyvereket. Az elmúlt két és fél évben az volt a gyakorlat, ha az amerikai fegyverek karbantartásra szorultak, akkor azokat Lengyelországba, Romániába vagy más NATO-tagországokba szállították javításra. Ez procedúra viszont rendkívül időigényes és költséges. 

A CNN-nek név nélkül nyilatkozó kormányzati források azt mondták: Biden továbbra is eltökélt abban, hogy nem küld amerikai csapatokat Ukrajnába, a szerződéses hadiipari alkalmazottak odaengedéséről sem döntött még véglegesen, de ha ezt megteszi, az intézkedés még az idén életbe léphet. A döntés értelmében az amerikai hadügyminisztérium szerződéses partnerei az orosz támadás óta először léphetnének ukrán földre.

Az amerikai vezetés a várható lépéstől a karbantartási folyamatok jelentős felgyorsulását várja. Az idén leszállítani tervezett F-16-os vadászgépek is az olyan fejlett fegyverrendszerek közé tartoznak, amelyek állandó karbantartást igényelnek.

Sajtóértesülések szerint a döntés meghozatala előtt a Biden-adminisztráció kockázatcsökkentő tervek elkészítését kérte a fegyvergyártó vállalatoktól annak érdekében, hogy minimalizálják az Ukrajnába küldött alkalmazottak épségére leselkedő veszélyeket. Kormányzati tisztségviselők elmondása szerint az előkészítés alatt álló döntés nem eredményezne olyan jelentős amerikai fegyveripari jelenlétet Ukrajnában, mint Irakban vagy Afganisztánban, mindössze néhány száz a munkavállaló kiküldését tenné lehetővé.

Joe Biden terve kapcsán a CNN külön kiemelte, hogy az Egyesült Államok több olyan döntést is meghozott Ukrajna támogatása érdekében az elmúlt időszakban, melyek korábban tabunak számítottak. Ezek közé tartozik, hogy az amerikai elnök nemrég engedélyezte Ukrajnának, hogy orosz területekre is mérhessen csapásokat az Egyesült Államoktól kapott fegyverekkel.

Ukrajna azután kérte az Egyesült Államokat, hogy oldja fel a korlátozásokat, hogy Oroszország májusban megkezdte a Harkiv elleni offenzíváját, és a dél-kelet ukrajnai frontvonal több pontján is előrenyomultak az orosz csapatok. Az ukrán háborús pozíciók romlása miatt végül az amerikai elnök meggondolta magát, annak ellenére, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök háborús eszkalációról beszélt, amennyiben nyugati fegyverek által érne támadás orosz célpontokat.

A CNN által megszellőztetett amerikai rendelet egyébként nem sokkal azután léphet életbe, hogy Ukrajna kazettás robbanótöltetet hordozó amerikai ATACMS-rakétákkal támadta Szevasztopol polgári infrastruktúráját. A vasárnapi rakétatámadás következtében négy ember – köztük két gyermek – életét vesztette, és 153-an megsebesültek; 82 ember – köztük 27 gyermek – kórházi ellátásra szorult.

A helyzet további eszkalálódásának veszélyére figyelmeztette az Ukrajnába irányuló, folytatódó amerikai fegyverszállítással kapcsolatban Andrej Belouszov orosz védelmi miniszter amerikai hivatali partnerét, Lloyd Austint – közölte szerdán a moszkvai katonai tárca.

A két miniszter amerikai kezdeményezésre beszélt telefonon egymással, és megvitatta az Ukrajna körül kialakult helyzetet. A moszkvai tájékoztatás szerint a tárcavezetők más kérdéseket is érintettek.

Ez volt az első kapcsolatfelvétel Belouszov és Austin között. A TASZSZ hírügynökség rámutatott:

a telefonos megbeszélés azt követően történt, hogy az ukrán hadsereg vasárnap kazettás robbanótöltettel felszerelt amerikai ATACMS harcászati rakétákkal támadta a polgári infrastruktúrát Szevasztopolban, aminek következtében négy ember, köztük két gyermek életét vesztette, több mint 150-en pedig megsebesültek.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfőn azt hangoztatta, hogy nem kétséges az Egyesült Államok és Ukrajna részessége a szevasztopoli támadásban. Hétfőn a moszkvai diplomáciai tárca bekérette Lynne Tracy amerikai nagykövetet, és tiltakozását fejezte ki nála az amerikai rakétákkal Szevasztopol ellen végrehajtott, civil áldozatokat követelő rakétacsapás miatt.

A misszióvezetővel közölték, hogy az orosz területek mélyére irányuló, amerikai engedéllyel végrehajtott ukrán csapások nem maradnak büntetlenül.

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő „barbárnak” minősítette a Szevasztopol elleni rakétatámadást. Ő is arra figyelmeztetett, hogy következményei lesznek a civilek halálát okozó rakétatámadásban való amerikai szerepnek, és rámutatott, hogy „nem ukránok” végzik el a műszakilag bonyolult rakéták célravezetését.

Az amerikai és az orosz védelmi miniszter utoljára 2023 márciusában beszélt egymással. A tárcavezető Moszkvában akkor még Szergej Sojgu volt.

Donald Trump volt amerikai elnök tanácsadói tervet vázoltak fel az ukrajnai háború befejezésére, és ebben úgy vélik, hogy ha Trump megnyeri az idei elnökválasztást, a további katonai támogatásokhoz feltételül kell szabnia Ukrajnának, hogy kezdjen béketárgyalásokba Moszkvával – derül ki abból a kedden közölt interjúból, amelyet a volt elnök tanácsadói adtak a Reuters hírügynökségnek.

Az Egyesült Államok ezzel párhuzamosan figyelmeztetné Moszkvát is, hogy a béketárgyalások megtagadása az Ukrajnának nyújtott amerikai támogatás növelését eredményezné – mondta Keith Kellogg nyugalmazott altábornagy az interjúban.

A terv szerint a béketárgyalások ideje alatt a jelenlegi frontvonalak alapján tűzszünet lépne életbe.

A tervet Kellogg és Fred Fleitz dolgozta ki, akik mindketten szolgáltak Trump Nemzetbiztonsági Tanácsának vezetőjeként 2017 és 2021 közötti elnöksége alatt, jelenleg pedig vezető pozíciókat töltenek be az America First Policy Institute nevű, Trumphoz közeli kutatóintézetben. Az elképzelés alapvető elemeit egy nyilvánosan elérhető tanulmányban vázolták fel, amelyet ez az intézet tett közzé.

Kellogg szerint kulcsfontosságú lenne Trump választási győzelme esetén tárgyalóasztalhoz ültetni Oroszországot és Ukrajnát.

Fleitz elmondta, hogy amikor bemutatták a stratégiájukat Donald Trumpnak, az elnök kedvezően reagált.

„Nem állítom, hogy minden részletével egyetértett, de örültünk annak a visszajelzésnek, amelyet kaptunk”

– mondta.

Trump szóvivője, Steven Cheung azonban kijelentette, hogy csak a Donald Trump vagy kampányának hivatalos stábja által tett nyilatkozatokat lehet a leendő elnökjelölt hivatalos álláspontjának tekinteni.

Hozzátette: Trump már többször értésre adta, hogy második elnöki megbízatásának egyik fő célja az lenne, hogy gyorsan tárgyalásos megoldást találjon az ukrajnai háborúra. Cheung kijelentette, hogy a háború el sem kezdődött volna, ha Trump marad az amerikai elnök.

A két nemzetbiztonsági tanácsadó által felvázolt stratégia részeként későbbre halasztanák Ukrajna NATO-csatlakozásának lehetőségét is, ugyanakkor Kijevnek újabb biztonsági garanciákat nyújtanának, köztük azt, hogy további fegyverekhez jut.

Ukrajnának hivatalosan semmilyen területről nem kellene lemondania.

A Kreml és az ukrán külügyminisztérium nem reagált a tervre vonatkozó újságírói megkeresésekre.