kulcsár edina
Egyelőre mindenki értetlenül a történtek előtt.
Az elmúlt napokban kisebb belpolitikai vihart kavart Ausztriában, hogy múlt hét pénteken az illetékes bíróság jogerősen bejegyezte az „Osztrák Iszlám Pártot” (IPÖ) - jelentette a helyi sajtó. A párt létrejöttét sokan kemény kritikával fogadták, számos szakértő ugyanakkor úgy véli, hogy az egész csupán egy politikai szemfényvesztés, mivel az alapító-pártelnök nem más mint Ausztria egyik legnagyobb szélhámosa, aki nemrég azzal került be a hírekbe, hogy bírósági úton próbálta megkaparintani egy távol-keleti diktátor milliárdos vagyonát.
A Belügyminisztérium honlapján közzétett alapító okirat szerint a párt "elsősorban az ausztriai muszlimok vallási szükségleteinek és jogainak biztosításáért, előmozdításáért és védelméért” jött létre. Ezenkívül a párt azt a célt tűzte ki, hogy "megvédi a vallásszabadságot, és támogatja hitük korlátok nélkül gyakorlásában a muszlimokat". A párt székhelye Bécsújhely belvárosában található egy romos épületben. Honlapja, telefonszáma, e-mail címe és egyéb elérhetősége nincsen.
Az IPÖ-t egy titokzatos személy, Gustav Jobstmann alapította, aki leginkább arról ismert Ausztriában, hogy 2016-ban és 2022-ben is megpróbált elindulni a szövetségi elnökválasztáson, de egyik alkalommal sem tudta összegyűjteni az ehhez szükséges aláírásokat.
A legutóbbi választási kudarca előtt a PULS 24 interjút készített a politikussal, aki azt mondta, hogy 18 évig dolgozott hajóskapitányként különböző tengerhajózási cégeknél. Állítása szerint négy háborúban szolgált az amerikai haditengerészetnél, és túlélt négy kalóztámadást is. A lap később arról közölt cikket, hogy ezeket a történeteket nem tudta független forrásból ellenőrizni.
Az újdonsült pártelnökkel 2018-ban is kiemelten foglalkozott az osztrák sajtó, miután egy egészen szürreális ügyben felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték okirathamisításért Svájcban. Korabeli sajtóbeszámolók szerint Jobstmann több milliárd dollárt követelt az UBS svájci banktól azt állítva, hogy ő az örököse Ahmed Sukarno korábbi indonéz diktátornak. Ezt olyan dokumentumokkal próbálta bizonyítani, amelyek hemzsegtek a helyesírási hibáktól, ezért megbuktak a bírósági felülvizsgálaton.
A pártalapítás kapcsán Jobstmann "emberi jogi aktivistának" nevezte magát, és azt mondta, hogy számos menedékkérőt és muszlimot támogatott a bírósági eljárásokban. Megfogalmazása szerint a muszlimoknak kevesebb joguk van ma Ausztriában, mint másoknak, és alulreprezentáltak a parlamentben, amin változtatni szeretne.
Saját elmondása szerint Jobstmann fél éve tért át az iszlámra, és a szeptemberben esedékes nemzeti tanácsi választáson már indulni kíván a pártjával.
Az IPÖ megjelenésével szemben valamennyi parlamenti párt kritikát fogalmazott meg. Az Szociáldemokrata Párt (SPÖ) közleménye szerint "a politikai iszlámot el kell utasítani, és éppoly kevés helyet kell kapnia az országban, mint a politikai katolicizmusnak”.
Az Ausztriai Török Kulturális Közösség (TKG) „az osztrák muszlimok arculcsapásának” nevezte az IPÖ megalapítását. A szervezet szerint a pártot egy "őshonos osztrák" vezeti, ami "ellentmond az országban élő muszlimok érdekeinek".
A bécsi általános iskolásoknak már több mint egyharmada muzulmán, ami a legnagyobb vallási csoportot jelenti az osztrák főváros általános iskoláiban.
Az oktatási igazgatóság által közzétett és az Exxpress osztrák hírportál által idézett adatok szerint az általános iskolások 35 százaléka muszlim, 21 százalékuk katolikus, 13 százalékuk ortodox, 2 százalékuk pedig protestáns vagy más felekezethez tartozik. Valamivel több mint minden negyedik tanuló (26 százalék) nem vallásos, hívja fel rá a figyelmet a RMX News hírportál.
A számok azt mutatják, hogy jelentősen nőtt az osztrák általános iskolákba járó muszlim gyerekek száma a 2016/2017-es tanévre vonatkozóan közzétett adatokhoz képest, amikor a katolikusok alkották a legnagyobb vallási csoportot 31 százalékkal, szemben a muszlimok 28 százalékával.
Christoph Wiederkehr baloldali alpolgármester, aki egyben az oktatásért felelős városi tanácsos is, elutasította azokat a felvetéseket, amelyek szerint a növekedés aggodalomra adna okot.
„A hit magánügy, és a hit- vagy vallásszabadság nagyon értékes érték” – mondta.
A felmérésből az is kiderül, hogy a fiatal muszlimok nagyon vallásosak, és többségük aktívan gyakorolja hitét.
Ennek eredményeként hajlamosabbak a lekicsinylőbb attitűdökre olyan témákkal kapcsolatban, mint az antiszemitizmus, az LMBT-ellenesség vagy a férfiak és nők közötti egyenlőség
– írja az Exxpress.
Kenan Güngör társadalomtudós és sokszínűségi szakértő, aki az osztrák kormánynak ad tanácsokat az integrációval kapcsolatban, a tanterv megváltoztatására szólított fel, hogy a demokratikus értékeket népszerűsítő órák már fiatal korban megjelenjenek a diákok tanrendjében, hogy ellensúlyozzák azt, amit az osztálytermeken kívül tanulnak.
„Egyre többen térnek át az iszlámra, ők aztán hajlamosak radikálisabbak lenni” – figyelmeztetett Güngör.
Azt mondta, hogy a demokráciát, etikát és értékeket tanító órákat már az első osztálytól kezdve kötelezővé kellene tenni, kifejtve, hogy Ausztriában a „közös hit” a demokrácia, és ezt minden diákban el kell mélyíteni, függetlenül a vallási hovatartozástól.
Áprilisban Christian Klar, egy bécsi középiskola igazgatója a kisebbségi csoportokkal szembeni növekvő intoleranciáról beszélt az iskolájába járó muszlim diákok egyre bővülő létszámú csoportjában.
„Az itteni gyerekek kilencven százaléka migránshátterű, és jóval több, mint a fele muzulmán vallású” – mondta a Heute osztrák hírportálnak, hozzátéve, hogy
egyes diákok áttérnek az iszlámra, hogy elkerüljék az iskolán belüli, immár többségi csoport általi zaklatást.
„Azok, akiket nem terrorizálnak, át akarnak térni az iszlámra. Vannak itt olyan diákok, akik azt mondják: »A melegeket meg kell ölni, ennyi, és kész!« Vagy kapok egy tankönyvet, aminek a hátulján az áll: »Az iszlám győzni fog«. Néhányan nyíltan azt is mondják: »Úgyis több gyerekünk lesz. Ez csak idő kérdése«” – fejtette ki az igazgató az iskolájában tapasztaltakat.
– A teljes nemzeti szuverenitásunk helyreállítása a menekült- és migrációs politika terén fontos sarokköve az elképzeléseinknek, és hatékony eszköze annak, hogy az uniós elit kudarcát helyrehozzuk – jelentette ki Herbert Kickl, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöke, amire a V4NA nemzetközi hírügynökség hívta fel a figyelmet.
– Hogy ki lépheti át a határokat hazánkba és meddig maradhat, arról kizárólag Ausztriában kell dönteni, és sehol máshol
– tette hozzá, majd kiemelte, hogy az új hollandiai kormánykoalíció tervei példamutatók, amelyek között szerepel az EU menekült- és migrációs politikájából való kilépés, valamint az illegális tömeges bevándorlás elleni további szigorítás. A hollandok a legutóbbi parlamenti választásokon leadott szavazatukkal egyértelmű irányt szabtak az illegális tömeges bevándorlás megállításának és az önpusztító uniós politika megszüntetésének.
– Ugyanezt ajánljuk mi is az osztrákoknak az idei döntéseknél. Ausztriát ismét vissza kell adni az osztrákoknak, és ki kell lépni az elhibázott uniós bevándorlási politikából
– mondta Kickl, aki az új, hazafias holland kormányban is potenciális új szövetségest lát az illegális tömeges bevándorlás megállításában. Biztos benne, hogy más uniós államok élén mások is csatlakozni fognak hozzájuk.
– Az európai polgárok nem fogják hagyni, hogy hazájukat és kulturális identitásukat elvegyék tőlük az önjelölt elitek, akik az önpusztító toleranciához és hamis humanizmushoz ragaszkodnak
– emelte ki. Kickl emlékeztetett arra, hogy 2015 óta mintegy nyolcmillió menedékkérelmet nyújtottak be az EU-ban, ebből csak Ausztriában közel 425 ezret.
– A mi népességünk az EU összlakosságának mindössze két százalékát teszi ki, de közel háromszoros arányban kénytelenek vállukra venni a több ezer kilométerre lévő afrikai és közel-keleti országokból érkező illegális bevándorlók okozta terheket, mert a kormány egyáltalán nem tett semmit a tömeges bevándorlás ellen. Ellenkezőleg, mindezek a migránspárti elitek egyik kontraproduktív migrációs paktumot erőltettek ránk, ahelyett, hogy kitoloncolták volna azokat a migránsokat, akik engedély nélkül tartózkodnak az országban
– magyarázta Herbert Kickl. Az egész folyamat nyertesei az illegális bevándorlók, akiknek nagy része jól érezhette magát a jóléti államban, a kormány pedig vállveregetést kapott a brüsszeli bürokratáktól. A vesztesek ugyanakkor az osztrákok, akiknek a nehezen megkeresett adóforintjaikból kell kifizetniük ennek az őrületnek a milliárdos költségeit, és elszenvedniük az illegális tömeges bevándorlás összes többi drámai következményét, a bűnözés robbanásszerű növekedését és az oktatás helyzetének romlását – fakadt ki az Osztrák Szabadságpárt elnöke.
A németországi nagy tüntetések után – amelyeken a muszlimok nyíltan követelték, hogy az országot alakítsák át demokráciából iszlám kalifátussá – Ausztriában is attól tartanak, hogy radikalizálódnak az ottani muszlimok.
Hannes Amesbauer, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) biztonsági szóvivője szerint
az osztrákok hamarosan idegenek lesznek a saját országukban.
Egy pillantás a számokra őt igazolja: míg 1981-ben a muszlimok aránya Ausztriában mindössze egy százalék volt, azóta drámaian megnőtt. 2001-ben az Ausztriában élők 4,2 százaléka volt muszlim, 2021-re ez az arány csaknem megduplázódott, és elérte a 8,3 százalékot. Ez derül ki az osztrák statisztikai hivatal adataiból.
Bécsben még drámaibb a helyzet, ahol 14,8 százalék, vagyis majdnem minden hetedik lakos muszlim. Hozzátette:
Ez a növekedés riasztó – és a kormány mégsem akar hallani arról, hogy felső határt szabjunk a befogadott migránsok számában.
Az FPÖ felidézte, hogy egyedül Herbert Kickl egykori belügyminiszter, az FPÖ elnöke érte el, hogy jelentősen csökkenjen az érkező migránsok száma. Amesbauer teljes fordulatot sürgetett a menekült- és migrációs politikában, ami szerinte a néppárt kormányzásával nem lehetséges.
Amíg a briteknél már legalább megpróbálják helyrehozni a korábban okozott károkat a migrációs politikában a Ruanda-tervvel, addig Ausztriában továbbra is virágzik az illegális migráció – erről már Harald Vilimsky, az FPÖ európai parlamenti képviselője beszélt egy kampányrendezvényen.