Sokan aggódnak: amerikai atomfegyverek érkezhetnek Svédországba?

A svéd parlament jóváhagyta az Egyesült Államokkal való katonai együttműködésről szóló megállapodást – jelentette a svéd közszolgálati televízió (SVT). A hamarosan hatályba lépő szerződés részletesen szabályozza az amerikai katonai jelenlét feltételeit, a nukleáris fegyverek telepítését azonban nem tiltja, ezért egyes szakértők úgy vélik, a megállapodással Svédország megnyitotta kapuit az tömegpusztító eszközök előtt.

A szóban forgó védelmi együttműködést (DCA) tavaly decemberben írta alá Pal Jonson svéd védelmi miniszter és Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter, de a hatálybalépéshez parlamenti jóváhagyásra volt szükség. Ez kedden késő este történt meg, miután 266 parlamenti képviselő szavazott igennel a szerződés mellet, 37 nemmel, míg 46-an nem voltak jelen a voksoláson. A törvényjavaslat elfogadásához háromnegyedes, úgynevezett "szupertöbbségre" volt szükség a testületben, a képviselők több mint felének részvétele mellett.

A megállapodás lehetővé teszi, hogy az amerikai csapatok 17 svédországi katonai létesítményt használhassanak, ide értve repülőtereket, haditengerészeti bázisokat és szárazföldi csapatok állomáshelyeit. Továbbá lehetővé teszi az amerikai csapatok gyakorlatozásán kívül a katonai személyzet és felszerelések telepítését is.

A megállapodást a baloldali pártok és a svéd zöldpárt ellenezte, azzal érvelve, hogy a feltételeknek egyértelműen ki kell jelenteniük, hogy Svédország nem ad otthont nukleáris fegyvereknek.

"Olyan törvényt szeretnénk látni, amely megtiltja az atomfegyverek svéd földre történő behozatalát” – fogalmazott Emma Berginger zöldpárti képviselő a megállapodás elfogadását megelőző parlamenti vitán.

A stockholmi székhelyű Béke és Választottbírósági Szövetség egy közleményben úgy kommentálta a szerződést, hogy az jelentősen növeli a feszültséget és a biztonsági kockázatokat Svédországban. 

- fogalmazott a magát háborúellenesnek mondó non-profit szervezet vezetője, hozzátéve, hogy a törvényhozók "elárulták a lakosságág atommentes országgal kapcsolatos elvárásait".

Egy napokban publikált közvélemény-kutatásfelmérés szerint hatból öt svéd ellenzi a katonai együttműködést Amerikával. A Samnytt hírportál beszámolója szerint a válaszadók 84 százaléka nem akarja, hogy más országok katonákat telepítsenek a svéd katonai bázisokra, 72 százalékuk pedig nem akarja, hogy Svédország katonai együttműködési megállapodásokat kössön anélkül, hogy joga lenne megtagadni az atomfegyvereket. 

A sok éven át katonaileg semleges Svédország a szomszédos Finnországgal együtt Oroszország Ukrajna ellen indított háborúját követően NATO-tagságért folyamodott, és március 7-én csatlakozott a szervezethez.

A világ kilenc atomhatalma folyamatosan növeli a nukleáris fegyverarzenáljukra fordított kiadásokat, amelyekre csak 2018 óta 387 milliárd dollárt költöttek. A tömegpusztító fegyvereket ellenző, valamint a globális konfliktusokat elemző szervezetek szerint az atomfegyverek a hidegháború óta nem játszottak ilyen fontos szerepet a nemzetközi kapcsolatokban.

Az elmúlt öt évben mintegy harmadával növelték az atomfegyver-arzenálra fordított kiadásaikat a világ atomhatalmai. A világ kilenc, atomfegyverrel rendelkező állama csak a tavalyi évben 91 milliárd dollárt költött a nukleáris arzenáljaik modernizálására – olvasható a The Defense Post globális biztonságpolitikával foglalkozó portál hasábjain.

Mint írták, az atomfegyverek betiltásáért küzdő civil szervezet, az ICAN (International Campaign to Abolish Nuclear Weapons) hétfőn kiadott jelentése, valamint a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) korábbi jelzései alapján is kijelenthető: az atomarzenállal rendelkező országok „drámaian növelik a kiadásaikat”, aminek egyik oka a meglévő nukleáris fegyverzet modernizálása, a másik pedig, hogy új fegyvereket is bevezetnek.

A jelenségről szólva az ICAN vezetője, Melissa Parke úgy fogalmazott: „Azt hiszem, joggal mondhatjuk, hogy nukleáris fegyverkezési verseny zajlik.”

Ezt a kijelentést erősíti a SIPRI jelentése is, ami szerint „a nukleáris fegyverek a hidegháború óta nem játszottak ilyen fontos szerepet a nemzetközi kapcsolatokban.”

Rémisztő mennyiség

Noha a SIPRI tanulmánya azt is megállapította, hogy a világon lévő összes (becsült számú – a szerk.) 12 512 nukleáris robbanófej száma az év elején 12 121-re csökkent, azonban továbbra is 9585 nukleáris töltetet tartanak készleten potenciális felhasználásra.

Emellett 2100 ballisztikus rakétát tartanak „magas műveleti készültségi állapotban”, amelyek jelentős többségét az Egyesül Államok és Oroszország birtokolja. Vélhetőleg azonban Kína is rendelkezik „néhány hasonló, magas készenléti szinten tartott robbanófejjel.”

Megugró kiadások

Az ICAN jelentéséből kiderül, hogy csak a tavalyi évben 10,8 milliárd dollárral nőttek a nukleáris fegyverekre fordított kiadások világszerte. Ennek a növekedésnek a 80 százalékát pedig az Egyesült Államok költötte el. Az atomfegyverekre világszerte fordított 2023-as évi 91 milliárd dollárból az USA 51,5 milliárdot költött. „Többet, mint az összes többi nukleáris fegyverrel rendelkező ország együttesen” – fogalmazott a jelentés.

Amerikát követte atomfegyverkezési kiadásokban Kína 11,8 milliárd dollárral, majd Oroszország 8,3 milliárddal, Nagy-Britannia pedig 8,1 milliárd dollárral. A jelentés megjegyezte, hogy a britek már a második egymást követő évben növelték ezen kiadásaikat, ami 17 százalékos emelkedést jelent.

Mindenki fegyverkezik

Az ICAN jelentéséből egyértelműen kiderül, hogy a világ többi atomhatalma is követi a tendenciát. Mint írták, az első, 2018-as jelentéshez képest a tavalyi évre már 33 százalékkal ugrottak meg az atomfegyverekre fordított kiadások.

Az atomhatalmak 2018 óta pedig összesen 387 milliárd dollárt költöttek tömegpusztítót fegyverekre.

A civil szervezet vezetője szerint ez a túlköltekezés a közpénzek elherdálásával egyenlő. Melissa Parke arra is rámutatott, hogy a 2018 óta atomfegyverekre költött 387 milliárd dollár több mint az az összeg, amellyel a Világélelmezési Program becslése alapján az egész világon megszüntethető lenne az éhezés.

A Defense Post cikke emlékeztetett, hogy „a genfi székhelyű ICAN 2017-ben Nobel-békedíjat kapott a nukleáris fegyverek betiltásáról szóló, 2021-ben hatályba lépő szerződés kidolgozásában játszott kulcsszerepéért.”

Kiemelték azonban, hogy noha eddig hetven ország ratifikálta az egyezményt, a nukleáris fegyverekkel rendelkező országok egyike sincs közöttük.

Jóllehet világszerte csökkenőben van a nukleáris robbanófejek száma, az atomfegyverrel rendelkező országok egyre többet helyeznek közülük működőképes állapotba a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) hétfőn közzétett éves jelentése szerint.

Az intézet igazgatója, Dan Smith figyelmeztetett, hogy a tendencia – amely vélhetően tovább gyorsul az elkövetkezendő években – aggodalomra ad okot.

A jelentésben rámutattak arra is, hogy 2023-ban intenzívebbé vált a nukleáris robbanófejek fejlesztése, ahogy egyre több ország tette le voksát a nukleáris elrettentés politikája mellett.

„Az atomfegyverek a hidegháború óta nem kaptak ilyen fontos szerepet a nemzetközi kapcsolatokban”

– emelte ki Wilfred Wan, az intézet tömegpusztító fegyverek megfigyeléséért felelős iroda vezetője.

Az intézet adatai szerint a világban januárban fellelhető mintegy 12 ezer nukleáris robbanófej nagy részét katonai raktárakban tárolják, ám a maradékot – körülbelül négyezret, azaz mintegy hatvannal többet, mint a tavalyi év ugyanezen időszakában – rakétákra és egyéb légi eszközökre szerelték.

A nukleáris fegyverek száma folyamatosan csökken azóta, hogy – a hidegháború lezárásaként – az Egyesült Államok és Oroszország a robbanófejek fokozatos leszerelésében állapodott meg.

A SIPRI adatai szerint

kilenc állam rendelkezik nukleáris fegyverekkel: az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Franciaország, Nagy-Britannia, Pakisztán, India, valamint Izrael és Észak-Korea is.

A Nemzetközi Kampány az Atomfegyverek Felszámolásáért (ICAN) nevű szervezet felmérése szerint e kilenc állam összesen több mint 91 milliárd dollárt fordított nukleáris arzenálja fejlesztésére 2023-ban, 10,7 milliárddal többet, mint 2022-ben. A legtöbbet, 51,5 milliárd dollárt az Egyesült Államok költött, őt követte Kína 11, 8 milliárddal, majd Oroszország 8,3 milliárddal.