Németország háborús lázban ég, a Bild szerint Putyin már döntött a támadásról

Német biztonságpolitikai szakértők szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök a NATO elleni támadást fontolgatja, sőt, egyesek úgy vélik, ezt már el is döntötte – adta hírül vezető cikkében a Bild pénteken. A legnagyobb példányszámú német napilap azt írja több vezető katonai és biztonságpolitikai szakértő egyöntetű véleménye alapján, hogy az orosz támadás elkerülhetetlen. A népszerű lapban szinte mindennapossá vált a figyelmeztetés az orosz veszélyre, és a német média nem határolódik el ettől: a németek komolyan fenyegetve érzik magukat.

– jelentette ki Philipp Petersen hadtörténész az amerikai Center for the Studies of a New World kutatóközpontból, a Lengyelországban megrendezett Defence 24 Days című védelmi szakkiállításon.

Martin Herem észt vezérkari főnök szerint Oroszországnak elegendő fegyvere, lőszere és katonája van ahhoz, hogy megtámadja a NATO-t, így „képesnek kell lennünk az ellenség elpusztítására, mert hiába próbálnánk elriasztani a támadástól”.

– ezt már Waldemar Skrzypczak volt lengyel tábornok jelentette ki. Marek Tomaszycki altábornagy, a lengyel fegyveres erők parancsnoka szerint Ukrajna „az orosz fegyverek és taktikák kísérleti terepe”. Ezt követően pedig „háborúra kerülhet sor Oroszország és Fehéroroszország, valamint Lengyelország és szövetségesei között”.

Hogyan védekezhet a NATO egy orosz támadás ellen?

A NATO légi fölénye kulcsfontosságú a támadás kivédésében – mondja Justin Bronk, a brit Royal Institute of the United Services munkatársa. A Baltikumba betörő orosz hadsereget légicsapásokkal kell sokkolni, hogy a Kreml néhány óra vagy nap múlva visszavonja a csapatait. Erre a modern vadászgépek, például az F–35-ösök és cirkálórakéták, úgymint a Taurus, a Tomahawk vagy a Storm Shadow a legjobb eszközök.

Európa nem készült fel egy esetleg támadásra, jelenleg csak az Egyesült Államok rendelkezik megfelelő kapacitással.

Az a három európai ország, amely elméletileg két-három éven belül képes lenne erre, jelenleg nem tesz erőfeszítéseket egy ilyen masszív légi fölény elérésére – magyarázta a szakértő.

Martin Herem, az észt fegyveres erők parancsnoka ezzel egyetértésben felhívta a figyelmet arra, hogy a NATO-szövetségeseknek fel kell emelniük a védelmi költségvetésüket a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékára a következő két évben, amíg elérik a megfelelő fegyverkezési-védelmi szintet. Ezt követően a kvótát 3 százalékra lehetne csökkenteni.

Németországnak tavaly a GDP 1,7 százalékát, Észtország pedig 2,7 százalékát költötte védelemre.

Újabb, a háború tovább terjedésével fenyegető nyilatkozatott tett a francia elnök. Emmanuel Macron most arról beszélt: eljön majd az a pont, amikor a nyugati erőknek be kell szállni az orosz-ukrán háborúba. Azt is mondta: több fegyvert kell küldeni Ukrajnába és világossá kell tenni: készen állnak a beavatkozásra. Szakértők szerint az európai vezető politikusok egymásra licitálnak a háborús kijelentésekkel, mintha nem lennének tisztában azzal, hogy a harmadik világháború kitörését kockáztatják.

Eljön majd az a pont, amikor az oroszok túl messzire mennek, nekünk európaiaknak pedig cselekednünk kell és be kell szállnunk a háborúba. Ezt a francia elnök mondta közösségi oldalán.

Emmanuel Macron igyekezett a béke őreként beállítani magát, de ennek ellentmondva kijelentette: a következő hetekben több fegyvert szállítanak Ukrajnába, mert az európaiak és az oroszok számára is világossá kell tenni: a nyugat készen áll a beavatkozásra.

– mondta Emmanuel Macron.

A francia elnök mindent elkövet, hogy Európát belehúzza a háborúba, amivel akár egy világháborút is kirobbanhat. Így értékelte a Magyar Nemzet a francia elnök nyilatkozatait. A lap emlékeztet: Emmanuel Macron és az őt támogató politikusok úgy tesznek, mintha nem lennének tisztában azzal, hogy az orosz-ukrán konfliktusba való beavatkozással Európa egy atomháborút kockáztat.

A francia elnök korábban többször beszélt róla, hogy nyugati katonákat kellene küldeni az orosz-ukrán háborúba, de azt is kijelentette, hogy Európa nem maradhat ki a háborúból. Sőt nemrég azt mondta: nukleáris fegyvereket is magába foglaló európai védelmi politikáról nyitna vitát; mert szerinte csak egy atom-arzenállal lehet elrettenteni Oroszországot.

Az Európai Néppárt frakcióvezetője azonnal csatlakozott Macronhoz.  Manfred Weber azt mondta: közös európai atomfegyverre van szükség és ha Franciaország felajánlja a saját nukleáris fegyvereit, akkor arról beszélni kell.

Nem mindenki ért egyet Emmanuel Macronnal és támogatóival. Az olasz miniszterelnök-helyettes kijelentette: „kezeltessék magukat és menjenek inkább ők a frontra”.

Matteo Salvini szerint őrültség lenne, ha uniós katonák avatkoznának be az orosz-ukrán háborúba, és a megoldást a párbeszéd, illetve a diplomácia jelenti.

Emmanuel Macron és a háborúpárti nyugati politikusok nyilatkozataira Oroszország hol diplomatikus, hol kemény hangnemben reagált, világossá téve, hogy a nyugati beavatkozásnak súlyos következményei lesznek, majd Fehéroroszországgal közös nukleáris hadgyakorlatba kezdett.

Legutóbb Vlagyimir Putyin orosz elnök szólított fel mindenkit, hogy fejezzék be Oroszország fenyegetését, mert a stratégiai erők harckészültségben állnak.

A New York Times nemrég műholdfelvételeket hozott nyilvánosságra arról a fehéroroszországi katonai bázisról, amelyen szerintük Moszkva már a nukleáris fegyvereket állomásoztatja vagy hamarosan odaszállítja azokat. A lap szerint az ukrán határtól 190 kilométerre lévő területen jelentős építkezések és bővítések folynak, és megjegyzik: már a szovjet időkben is tároltak atomfegyvereket a bázison.

Háborús lázban égnek a csehek is...

Oroszország ártani fog Európának, és nem fog megelégedni azzal, ha megszerzi Ukrajna területének egy részét – jelentette ki Petr Pavel cseh államfő a Die Presse című osztrák napilapban szombaton megjelent interjúban.

Az elnök arról beszélt, hogy hosszabb konfrontáció kezdődik Európa és Oroszország között, és ez nem feltétlenül katonai jellegű szembenállás lesz.

„A Szovjetunió birodalmi nagyságát akarják helyreállítani, beleértve az akkori befolyási övezetüket is, és ezt nagyon nyíltan ki is mondják. Ezért ezt komolyan kell vennünk. Fel kell készülnünk arra, hogy Oroszország nem lesz békés partnerünk” – fogalmazott Pavel. Hozzátette: Moszkva máris számos európai országban „romboló erőként” tűnt fel, és igyekezett propagandát és égbekiáltó hazugságokat terjeszteni.

A cseh államfő szerint amikor Oroszország konstruktívan viselkedik, akkor Európának is hasonlóan kell tennie. Azonban ha Oroszország az érdekeinket sérti, akkor fel kell lépnünk ellene, máskülönben az életmódunk, az értékeink kerülnek veszélybe – mondta, kiemelve, hogy szerinte Oroszország nem törekszik az együttműködésre Európával, és saját magát olyan szuperhatalomnak tekinti, amelynek joga van diktálni a játékszabályokat.

„Ha Európának ezen a részén fenn akarjuk tartani a biztonságot és a jólétet, akkor egyértelmű határokat kell szabnunk Oroszországnak.

Ha ezt elmulasztjuk, az komoly bonyodalmakhoz vezethet a jövőben” – vélekedett Petr Pavel.

Elmondta azt is, hogy úgy nem lehet békét teremteni, ha elfogadják Oroszország követeléseit. A cseh államfő arra még lát némi esélyt, hogy Moszkva belátja, nem tud katonai győzelmet aratni Ukrajnában, és akkor megindulhatnak a diplomáciai egyeztetések ahelyett, hogy „értelmetlenül pazarolnák tovább az erőforrásokat és az emberéleteket”. Pavel ugyanakkor azt valószínűtlennek tartotta, hogy Ukrajna a belátható jövőben visszaszerezheti összes eddig elveszített területét.

A cseh elnök szerint senki nem vitathatja, hogy Ukrajnának a jövőben a NATO-ban van a helye, de világossá kell tenni Moszkva számára, hogy ez rá nem jelent közvetlen fenyegetést.