Elítélt bűnözőkkel tölti fel a hadseregét Ukrajna

A nemrég hatályba lépett "börtönben lévő rabok mozgósításáról" szóló törvény értelmében Ukrajna elkezdte elítélt bűnözőkkel feltölteni a hadseregét  - írja a New York Times online kiadása. Denis Maliuska ukrán igazságügyi miniszter a lapnak nyilatkozva elmondta, hogy eddig több mint 4300 fogoly nyújtott be kérelmet arról, hogy csatlakozna az ukrán fegyveres erőkhöz, közölök 350 személyt már be is soroztak, a maradék kérelmét pedig jelenleg a bíróságok tárgyalják. A tárcavezető szerint az elítélt fogvatartottak besorozásával akár 20 ezer fővel is megemelhető lesz a kritikus emberhiánnyal küzdő ukrán hadsereg létszáma.

Az ukrán parlament május 8-án fogadta el azt a törvényjavaslatot, amely engedélyezi bizonyos kategóriájú bebörtönzöttek mozgósíthatóságát, amennyiben önként jelentkeznek szolgálatra. Az előterjesztés szerint azonban továbbra sem szolgálhatnak az ukrán fegyveres erőkben a szándékos emberölést elkövetők, nemi erőszaktevők, pedofilok, a korrupt hivatalnokok, az ország nemzetbiztonsága ellen vétők, valamint kábítószer illegális előállításáért, megszerzéséért, terjesztéséért vagy birtoklásáért elítélt személyek. A jogszabály szerint a mechanizmus mindaddig érvényben marad, amíg az ország hadiállapotban van. A bevonulási lehetőség csak azoknak az elítélteknek jár, akiknek legfeljebb három év van hátra a büntetésükből.

David Arahamiya, a kormányzó „A Nép Szolgája” párt parlamenti frakciójának vezetője korábban kijelentette, hogy 15-20 ezer rabot vonhatnak be a mozgósításba, hozzátéve: „Nem tudjuk, hogy közülük hányan fogják aláírni a szerződést, mert ez a felek egyetértésével fog történni. Becsléseink szerint több ezer ember lesz”.

- fogalmazott a törvény kapcsán Denis Maliuska igazságügyi miniszter, hozzátéve, hogy a program annak a szélesebb körű erőfeszítésnek a része, melynek célja a megfogyatkozott ukrán hadsereg létszámának felduzzasztása.

Ennek kapcsán fontos elmondani, hogy múlt hónapban Zelenszkij aláírta az új mozgósítási törvényt, amely 27-ről 25 évre csökkentette a sorkötelezettségi korhatárt, jelentősen kibővítette a sorozótisztek jogköreit, és további büntetéseket vezetett be a behívót elkerülők ellen.

Beszámolójában a New York Times külön kiemelte, hogy Oroszország már a háború kirobbanása óta aktívan toborozza hadseregébe a börtönben lévő elítélt bűnözőket. Ebben korábban  Jevgenyij Prigozsin, a Wagner zsoldoscsoport volt vezetője járt élen, aki kegyelmet ígért azoknak a foglyoknak, akik hat hónapot túlélnének a fronton. Egyes becslések szerint Prigozsin összen 50 ezer foglyot toborzott a zsoldosseregébe, de hogy közülük hányan élték túl a frontszolgálatot, azt nem tudni. 

Prigozsin halála után az orosz védelmi minisztérium folytatta az elítéltek toborzását saját Storm-Z nevű alakulataiba. Az orosz börtönszolgálat hivatalos adatai szerint 105 ezer fogvatartott szabadult ki 2022 és 2023 között. Ezáltal a rabok létszáma 58 ezerrel csökkent. A szibériai regionális hatóságok nemrég bejelentették, hogy a rabok számának csökkenése miatt több börtönt is be fognak zárni 2024-ben.

Az ukrán külügyminisztérium újra fogad konzuli szolgáltatásokra kérelmeket külföldön lévő ukrán hadköteles korú férfiaktól – hozta nyilvánosságra a tárca a honlapján.

A közlemény szerint a 18-60 év közötti férfiaknak viszont ezzel egyidejűleg be kell nyújtaniuk a katonai regisztrációs okmányokat papíron vagy elektronikus formában.

A tárca magyarázata szerint azoknak, akik sorkatonai szolgálatra kötelesek, nyilvántartásba vételi igazolással kell rendelkezniük, a sorkatonai szolgálaton túlesett, mozgósítható korúaknak pedig a meglévő katonai igazolványukat vagy ideiglenes igazolványukat kell bemutatniuk.

A papíralapú okmányok ugyanakkor csak addig lesznek érvényesek, amíg be nem indul – várhatóan június 18-án – a hadkötelesek elektronikus nyilvántartása,

utána már csak az elektronikus katonai regisztrációs okmányok maradnak érvényesek.

Az elektronikus nyilvántartásba június 18-tól bárki a saját fiókjában önállóan regisztrálhatja magát. Ha valakinek nincs papíralapú okmánya a katonai nyilvántartásba vételről, június 18. előtt regisztrálhatja magát az ideiglenes konzuli nyilvántartásba, vagy frissítheti konzuli regisztrációs adatait, majd igényelheti a konzuli szolgáltatást.

Az ukrán parlament a múlt hónap közepén fogadta el a mozgósítást szigorító törvényt,

amely egyebek mellett a konzuli szolgáltatások korlátozását írja elő a 18 és 60 év közötti, katonai regisztrációs okmányokkal nem rendelkező ukránok esetében.

A Moszkvában kiadott hadijelentés szerint az ukrán hadseregnek több mint 1700 katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan a harci érintkezési vonal mentén az elmúlt napokban.

A védelmi minisztérium a megsemmisített ukrán haditechnikai eszközök között említett egy harckocsit, két gyalogsági harcjárművet, nyolc páncélozott harcjárművet (köztük három MaxxPro páncélozott szállítójárművet), két amerikai M109-es Paladin önjáró, valamint két amerikai M777-es és egy brit FH-70-es vontatott tarackot, hat amerikai ATACMS operatív-taktikai rakétát, HIMARS, Vampire és Vilha sorozatvetők 47 rakétáját, három francia HAMMER irányított légibombát, továbbá 53 drónt.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek csütörtökön ukrán tüzérségi és dróntámadást. Tatárföld légterében az orosz légvédelem lelőtt egy pilóta nélküli repülőszerkezetet.

A nyizsnyekamszki repülőtér működését drónveszély miatt ideiglenesen felfüggesztették.

Szergej Akszjonov, a Krím félsziget vezetője közölte, hogy Kirovszkoje körzetében életét vesztette egy férfi, aki terrortámadást tervezett végrehajtani egy vasútvonalon, de pokolgépével önmagát robbantotta fel. Akszjonov a Krím 24 tévécsatornának nyilatkozva azt állította, hogy minden olyan csoportot őrizetbe vettek, amely terrorcselekményeket próbált elkövetni az Ukrajnától 2014-ben elcsatolt félszigeten.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken Harkivban megbeszélést tartott a térség hadműveleti helyzetéről. Ezt maga az államfő hozta nyilvánosságra közösségi oldalain.

„Ma Harkivban értekezletet tartottam a régió helyzetéről és a fűtési szezonra való felkészülésről. Jelentéseket hallgattam meg a régió védelméről, a Vovcsanszk környéki helyzetről, a sérült energetikai infrastruktúra helyreállításáról. Különös figyelmet fordítunk a harkivi régió ellenséges ágyúzásnak kitett területeiről kitelepített emberek lakhatásának biztosítására” – írta Zelenszkij.

Az elnök felkereste Harkivban azt a nyomdát, amelyet az orosz hadsereg csapása döntött romba csütörtökön. Az Ukrajinszka Pravda hírportál megjegyezte, hogy ez volt Ukrajna egyik legnagyobb nyomdája. Könyvek tízezrei égtek el ettől az orosz csapástól, köztük rengeteg gyermekirodalom, taneszköz, tankönyv.

Az ország második legnagyobb városának számító Harkivot ért orosz rakétatámadásban hét ember halt meg, és 21-en szenvedtek sérüléseket – emlékeztetett a hírportál.

„Az orosz terror soha nem maradhat büntetlenül. Lépésről lépésre gondoskodunk arról, hogy az orosz állam érezze gonoszságának következményeit és árát” – szögezte le a nyomdában tett látogatásakor Zelenszkij.

Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka Telegram-csatornáján tájékoztatott pénteken a harkivi régióban kialakult helyzetről. „A régióban végrehajtott támadásokkal elért első kisebb sikerek után az ellenség teljesen elakadt a Vovcsanszkért folytatott utcai csatákban, és nagyon komoly veszteségeket szenvedett el a támadóegységeiben” – fejtette ki a főparancsnok.

Hozzátette, hogy Lipci térségében is jelentős veszteségeket szenvedett az orosz hadsereg, védekezésre váltott, miközben az ukrán csapatok akna- és tüzérségi tűz alatt tartják állásaikat. Ihor Pohorenko, az ukrán vezérkar egyik szóvivője pénteki sajtótájékoztatóján megerősítette, hogy az ukrán védelmi erők harkivi irányban megállították az orosz csapatokat, és ellentámadást hajtanak végre.

Az ideiglenesen megszállt területek reintegrációjáért felelős minisztérium közölte, hogy 123 gyermek evakuálásáról döntöttek a harkivi régió egyes településeiről.

Árvákról, szülői gondozástól megfosztott gyermekekről van szó, törvényes képviselőikkel együtt – tette hozzá a tárca. A tervek szerint 123 gyermek kitelepítését hajtják végre a megye 36 településéről. Először Harkiv városában tervezik elhelyezni az evakuáltakat, majd a nyugat-ukrajnai Voliny megye fogadja be őket.

Olekszandr Prokugyin, a dél-ukrajnai Herszon megye kormányzója a Telegramon arról adott hírt, hogy újabb három családot, hat gyermeket és szüleiket sikerült a régió orosz megszállás alatti részéből az ukrán ellenőrzésű területre átmenekíteni. Idézte a szülőket, akik elmondták, hogy túlságosan nehézzé vált számukra a megszállás alatt élni.

Orosz útlevél hiányában ugyanis nem volt joguk orvosi ellátáshoz, és munkát sem kaptak. Szerhij Liszak, a keleti országrészben lévő Dnyipropetrovszk megye kormányzója arról tájékoztatott a Telegramon, hogy az orosz erők reggel támadást intéztek a régió ellen, aminek következtében legalább ketten megsérültek, valamint egy lakóépület, egy üzlet, egy busz és egy személygépkocsi is megrongálódott.

A 2014 óta orosz megszállás alatt lévő és elcsatolt Krím félszigeten működő ATES ukrán „partizánmozgalom” arról számolt be Telegram-csatornáján, hogy eltalálták az oroszok egy kommunikációs központját Alustában.

A partizánok közlése szerint az eltalált katonai bázis a háború előtt az ukrán hadseregé volt, most fontos kommunikációs és ellenőrzési pont a Krímben lévő orosz megszállók számára.

Az ATES egy másik bejegyzésében azt írta, hogy az oroszok megkezdték állományuk egy részének evakuálását Dzsankojból, közben hozzáláttak a félsziget belsejében lévő repülőterek helyreállításához. Kifejtették, hogy a Feodoszija közelében lévő kirovszkei és a Kercs melletti baherovei légitámaszpontokról van szó.

Németország új katonai segélyszállítmányt adott át Ukrajnának, amely tüzérségi lövedékeket, Leopard 1 harckocsikat, géppuskákat, drónokat, egyéb fegyvereket és lőszereket tartalmaz – közölte a német védelmi minisztériumra hivatkozva a Jevropejszka Pravda.

A hírportál Erin Hannigan századosra, az arizonai nemzeti gárda szóvivőjének közlésére hivatkozva beszámolt arról, hogy befejeződött az első ukrán pilóták F-16-os vadászgépeken végzett kiképzése az egyesült államokbeli arizonai katonai bázison.