Elszakadna egy terület Franciaországtól, halálos zavargások törtek ki

Évtizedek óta nem tapasztalt zavargások törtek ki a hét elején Franciaország tengerentúli területén, Új-Kaledóniában, miután a párizsi Nemzetgyűlés jóváhagyta a csendes-óceáni sziget választási szabályainak módosítását. A helyi függetlenségpárti tüntetők elfoglalták a főbb közlekedési csomópontokat, rendőrökre adtak le lövéseket, autókat gyújtottak fel és üzleteket fosztottak ki. Az összecsapásokban eddig legkevesebb három ember meghalt és több százan megsebesültek, köztük rengeteg rendőr. A hatóságok válaszul kijárási tilalmat vezettek be, betiltották a gyűléseket és lezárták a sziget legnagyobb repülőterét.

A kifogásolt választási törvény lehetővé teszi az Új-Kaledóniában 10 éve élő francia lakosoknak, hogy szavazzanak a regionális választásokon. A helyi vallási és kulturális vezetők attól tartanak, hogy ezzel a lépéssel Párizs megpróbálja háttérbe szorítani az őslakos népességet. A törvénytervezetet benyújtó képviselők szerint a módosításra azért volt szükség, mert a választói névjegyzék 1998 óta nem frissült a szigeten. Amint az új jogszabály hatályba lép, 25 ezer francia származású új-kaledóniai kap szavazati jogot.

A jogszabály elfogadása után szó szerint elszabadult a pokol Új-Kaledóniában. A tiltakozók sok épületet - köztük iskolákat -, boltokat és autókat is felgyújtottak, míg a hatóságok egy szökést is meghiúsítottak a terület székhelye, Nouméa egyik börtönéből.

Emmanuel Macron francia elnök és Louis Mapou új-kaledóniai elnök nyugalomra és párbeszédre szólított fel. Macron kijelentette, hogy kész tárgyalásokat folytat Új-Kaledónia függetlenségpárti és függetlenségellenes táborával is az erőszak megfékezése érdekében. 

Nouméa polgármestere, Sonia Lagarde minden felet önmérsékletre buzdított, figyelmeztetve, hogy a zavargások „polgárháborúhoz” vezethetnek.

A legnagyobb függetlenségpárti politikai csoport, a Front de Liberation Nationale Kanak et Socialiste (FLNKS) szerdán azt közölte, hogy csak olyan megállapodást hajlandó elfogadni, amely lehetővé teszi Új-Kaledónia számára, hogy az egyenjogúság felé vezető úton haladjon.

A szervezet egyik vezetője azt mondta, hogy a fiatalok elszántsága megmutatta, hogy a fiatalok nem engedik, hogy Franciaország irányítsa őket.

Új-Kaledónia 1853-ban lett francia gyarmat, és az 1998-as nouméai megállapodás alapján nagy fokú önállóságot kapott, mint Franciaország különleges jogállású, tengerentúli területe. 

Új-Kaledóniában eddig három népszavazást tartottak a függetlenségéről, a legutóbbit 2021-ben, amikor a nagy többség a Franciaországhoz tartozás mellett döntött. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a voksoláson mindösszesen 40 százalékos volt a részvétel, mivel az őslakosok vezetői a távolmaradásra buzdítottak.

Az Ausztráliától mintegy 1200 kilométerre keletre fekvő Új-Kaledónia stratégiai katonai jelentősége, illetve a szigeten felfedezett nikkeltartalékok miatt is fontos a párizsi vezetés számára.