Oroszország már háborúnak nevezi az ukrajnai konfliktust

Dmitrij Peszkov, az orosz elnöki hivatal szóvivője egy lapinterjúban háborúnak nevezte az ukrajnai konfliktust, amit eddig következetesen „ukrajnai különleges katonai műveletnek" nevezett az orosz vezetés - jelentette a londoni székhelyű Reuters hírügynökség

- fogalmazott Peszkov az Argumenty i Fakti című lapnak adott interjúban.

Nyugati elemzők szerint az elnöki szóvivő megnyilatkozása mérföldkőnek számít az orosz állami kommunikációban, hiszen eddig hivatalosan tilos volt háborúnak nevezni az ukrajnai orosz inváziót. Igaz, az elmúlt időszakban néhány vezető orosz tisztviselő óvatosan elkezdte már használni a „háború” szót az az ukrajnai konfliktus leírására, de ennyire egyértelműen, mint most Peszkov, nem mondták ki, hogy háborúban állnak Ukrajnával.

Peszkov leszögezte, hogy Oroszország "fel fogja szabadítani" azt a négy ukrán megyét, amelyet az orosz jog szerint a területéhez csatolt (Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja, Herszon). A Kreml szóvivője szerint Oroszország saját érdekei alapján cselekszik a saját területeinek védelmében. Peszkov szerint ugyanakkor a szomszédos Ukrajna katonai potenciálja nem veszélyeztetheti az oroszok biztonságát.

Ezzel kapcsolatban Peszkov kijelentette, hogy Oroszország nem engedheti meg, hogy olyan ország létezzen mellette, mint Ukrajna, amely a Krím félsziget bármi áron történő elfoglalását tervezi, és dokumentálja is az ilyen terveit .Peszkov viszont kerülte a válaszadást arra a kérdésre, hogy a francia csapatok Ukrajnába küldése valóban Oroszország és Franciaország közötti háború kezdete lenne-e.

Az ukrán háborúról is tárgyalt Franciaországban az amerikai külügyminiszter. A francia elnök az egyik legharcosabb képviselője Ukrajna katonai támogatásának, Emmanuel Macron még azt sem tartja kizártnak, hogy nyugati katonák harcoljanak a fronton. Több európai politikus is egyetért ezzel, Oroszország viszont közvetlen fenyegetésnek tekinti a nyugati katonák bevetését. Moszkva szerint ez a fajta beavatkozás a konfliktusba a harmadik világháborút is kirobbanthatja.

Az Egyesült Államok külügyminisztere, Antony Blinken kedden érkezett Franciaországba. A versailles-i fegyvergyárban a francia védelmi miniszterrel nézte meg azokat a katonai felszereléseket és lőszereket, amelyeket Franciaország Ukrajnába küld, majd Párizsban francia kollégájával találkozott.

Stéphane Séjournéval a főbb nemzetközi válságokról, így az izraeli és az ukrajnai háborúról is beszéltek. Az egyeztetés után mindketten megerősítették, hogy az Egyesült Államok, és Franciaország is folytatni akarja Ukrajna katonai támogatását.

„Nap mint nap azon dolgozunk, hogy hatékonyan megakadályozzuk fegyverek és felszerelések Oroszországba szállítását Iránból, Észak-Koreából és Kínából” – szögezte le Antony Blinken, aki Ukrajna esetleges NATO-tagságára is kitért és azt mondta, hogy Ukrajna előbb-utóbb csatlakozni fog a szövetséghez.

Antony Blinken kedd este Emmanuel Macron francia elnökkel is egyeztetett, a tárgyaláson a háború kérdése szintén szerepelt a főbb témák között.

A francia elnök álláspontja ebben a kérdésben egyértelmű. Erről először február végén azt mondta, nem zárja ki, hogy nyugati csapatok harcolni induljanak a háborúba. Ezt később több nyilatkozatában is kifejtette, és leszögezte, szerinte Oroszországgal szemben semmilyen eszköztől sem szabad visszariadni.

„Nem szabad gyengének lennünk, ezért tisztán kell látnunk a helyzetet, és bátran ki kell mondanunk: készek vagyunk az eszközeinket használni, hogy Oroszország ne győzzön” – fogalmazott korábban a francia elnök, akinek a szavaira az oroszok válaszul atomháborúval kezdtek fenyegetőzni.

Emmanuel Macron felvetését megerősítette a francia nemzetgyűlés elnöke is.

A köztársasági elnök közleményében azt mondta, eleve semmit nem zár ki. Franciaország álláspontja a háború végéig, a győzelemig változatlan marad, vagyis, hogy minden lehetséges Nem fogom tovább értelmezni az elnök szavait, ez az álláspont elég egyértelmű – hangsúlyozta a francia politikus a RBC-Ukraine beszámolója szerint.

Szakértők szerint ez azonban egyet jelentene a harmadik világháború kirobbanásával.

„A nyugat-európai országok és Washington sem hajlandó a békét előremozdítani” – fogalmazott a Alapjogokért Központ geopolitikai elemzője. Koskovics Zoltán hozzátette: a háború harmadik éve tart, folyamatosan halnak meg az emberek, a nyugati politikusok ennek ellenére elsősorban az eszkaláció hangján szólalnak meg.

„Hogyha a franciák, vagy a lengyelek, vagy a balti államok azt pár katonát átküldik az ukrán határon, az oroszok azt csinálnak velük, amit akarnak. Macron európai embereket akar a biztos halálba küldeni Ukrajnába” – mondta Koskovics Zoltán.

A magyar álláspont a háború kirobbanása óta nem változott.

Magyarország Kormányának közösségi oldalára most öt olyan érv is felkerült, amely a béke mellett szól. Ezek között szerepel az is, hogy a magyar emberek biztonsága mindennél fontosabb, a fegyverek szállítása pedig meghosszabbítja a háborút, amely bármikor más országokra is kiterjedhet. Leszögezik azt is, ez nem a mi háborúnk, ráadásul ártatlan emberek százezrei halnak meg.

Magyarország számára így továbbra is kulcsfontosságú a mielőbbi tűzszünet, majd a béke.

A júniusi választás közeledtével egyre szaporodnak a háborúpárti hangok az Európai Unióban. Legutóbb a francia nemzetgyűlés elnöke állt ki Emmanuel Macron kijelentése mellett, miszerint nem zárható ki, hogy nyugati katonák menjenek Ukrajnába. A német alkancellár pedig húsvéti üzenetében beszélt arról, hogy nem hisz az ukrajnai háború gyors lezárásában. Szakértők szerint Európa vezetési válságban van.

Földön, tengeren, levegőben is folynak a harcok Ukrajnában, már 769 napja. Az elmúlt egy hónapban azonban drámaian megnőtt az esélye, hogy a harci cselekmények nem állnak meg Ukrajna határainál. Ebben komoly szerepet játszanak azok a háborúpárti európai politikusok, akik szerint ami Magyarország szomszédságában történik, az igazából Európa háborúja. Hozzájuk csatlakozott a francia nemzetgyűlés elnöke, Yael Braun-Pivet, és az ukrajnai Odesszában megerősítette, hogy

Franciaország kész csapatokat küldeni Ukrajnába.

„A köztársasági elnök közleményében azt mondta, eleve semmit nem zár ki. Franciaország álláspontja a háború végéig, a győzelemig változatlan marad, vagyis, hogy minden lehetséges. Nem fogom tovább értelmezni az elnök szavait, ez az álláspont elég egyértelmű”

– hangsúlyozta a francia politikus a RBC-Ukraine beszámolója szerint.

„Semmit sem szabad kizárni. Mindent meg fogunk tenni, hogy Oroszország ne győzzön ebben a háborúban” – jelentette ki Macron február végén, amikor először beszélt arról, hogy

nem kizárt, hogy nyugati csapatokat küldjenek Ukrajnába. Emmanuel Macron később többször is megerősítette, mondatait jól meggondolta, a szándék valós.

A francia elnök háborúpártiságával nincs egyedül az Európai Unióban. A német alkancellár húsvéti üzenetében arról beszélt, hogy nem hisz az ukrajnai háború gyors lezárásában, és Németországnak fel kell készülnie arra, hogy megvédje magát, ha katonai támadás érné. Robert Habecknek a tűzszünetről az a véleménye, hogy abba kívülről nem lehet beleszólni. Szerinte az ukránoknak van joguk dönteni, milyen árat hajlandók fizetni, és milyen feltételekkel akarnak tűzszünetet elérni, vagy véget vetni a háborúnak.

„Emmanuel Macron megpróbálja a javára fordítani, hogy az Európai Bizottság nem tudja jól kezelni a jelenlegi helyzetet, és Németországban sem olyan stabil a kormány, mint Angela Merkel idejében, és az Egyesült Államokban is vezetési válság van”

– fejtette ki Szikra Levente a Kossuth Rádióban. A szakértő hozzátette, hogy ezt a helyzetet próbálja Macron kihasználni, hogy ő határozza meg azt a politikai irányt, amit a nyugati világ felvesz az ukrán háború kapcsán. Más kérdés, hogy ebben azért viszonylag kevés támogatóra talál.

Az Alapjogokért Központ vezető elemzője hozzátette: ez azonban nem változtat semmit azon a tényen, hogy ezek a kijelentések rendkívül felelőtlenek és veszélyesek.