kulcsár edina
Hiába a szankciók, ömlik az orosz gáz az öreg kontinensre.
A Gazprom orosz állami energiaóriás márciusban 4,5 százalékkal növelte földgázszállításait Európába a februári mennyiséghez képest, míg az előző év azonos időszakához viszonyítva közel 26 százalékkal több gázt exportált - írja a londoni székhelyű Reuters hírügynökség. A portál beszámolója szerint az Európába irányuló gázexportjának növekedése mellett mellett Oroszország jelentősen bővítette a kínai gázértékesítéseit is.
Az európai gázszállító csoport, az Entsog és a Gazprom Ukrajnán keresztüli gáztranzitról szóló napi jelentésein alapuló számítások azt mutatták, hogy az átlagos napi vezetékes export a múlt hónapban elérte a 88,7 millió köbmétert a februári 84,9 millió köbméter után. Az utóbbi is nőtt a 2023. márciusi 70,3 millió köbméterhez képest. A Gazprom Európába irányuló földgázexportja idén eddig elérte a 7,74 milliárd köbmétert.
Európa egykor Oroszország elsődleges exportpiaca volt, de az ukrajnai konfliktusra adott politikai válasz következtében sokkal kevesebb orosz gázt kapott. A Gazprom adatai és a Reuters számításai szerint Oroszország 2022-ben összesen mintegy 63,8 milliárd köbméter gázt szállított Európába különböző útvonalakon.
A Gazprom ehelyett növelte Kínába irányuló gázeladásait, amelynek Oroszországból származó vezetékes gázimportja 2023-ban 22,7 milliárd köbméterre emelkedett, ami közel másfélszerese a 2022-ben szállított 15,4 milliárd köbméternek.
A Gazprom 2023 eleje óta nem tette közzé saját havi statisztikáját, és nem válaszolt a Reuters megkeresésére.
Tavaly novemberben megjelent sajtóhírek szerint Oroszország európai földgáz-szállításainak növekedése elsősorban a rekordmennyiségben eladott cseppfolyósított földgáznak (LNG) volt köszönhető. A Global Witness nevű civil szervezet iparági adatokból készült elemzése szerint a tavaly januártól júliusig tartó orosz LNG-import 40 százalékkal volt magasabb, mint a 2021 első hét hónapjában zajló behozatal.
Az adatok szerint Kína mögött Belgium és Spanyolország volt az orosz cseppfolyósított földgáz legnagyobb vásárlója. A Belgiumba és Spanyolországba irányuló import 2023 első hét hónapjában jóval magasabb volt, mint az elmúlt két év hasonló időszakaiban. Franciaország továbbra is az egyik legjelentősebb vevője az orosz cseppfolyósított földgáznak, de az első hét hónapban importált mennyiség jóval alacsonyabb volt, mint 2022 és 2021 azonos időszakaiban.
Az oroszországi LNG-behozatal növekedése nagyrészt annak köszönhető, hogy az unió az ukrajnai háború előtt vezetéken keresztül hozatta be a hatalmas mennyiségű orosz gázt, nagyobb mennyiségű orosz LNG-t azonban nem importált.
Egy nagyon-nagyon gyenge minőségű és a tényektől elrugaszkodott propagandavideó volt, amit láttunk
– kezdte értékelését a szakértő. Tóth Máté szerint Magyarország valójában diverzifikálja a gázbeszerzését, és a saját kitermelésnövelése mellett több irányból is vásárol földgázt az ország.
Magyarország részt vesz a régióban elérhető LNG (cseppfolyósított földgáz)-aukciókon is
– világított rá Tóth Máté energiajogász.
Ez a folyamat azonban nem megy egyik pillanatról a másikra, tehát minden ezzel kapcsolatos szemrehányás „indokolatlan és sértő” – hangsúlyozta a szakértő.
Másrészt a világban nincs annyi rendelkezésre álló szabad földgázkereskedelmi kapacitás, amennyi az ilyen vágyvezérelt gázellátási változásokat levezényelhetővé tenné
– jegyezte meg Tóth Máté.
A diplomáciai képviselet a hazai és európai energiapolitikát elemzi a Facebookon közzétett hatásvadász videójában, amely nem szenved hiányt a különböző drámai kép- és hanganyagokban.
A videóban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter állításával indítanak, miszerint az orosz gáz nélkül nem lehetne biztosítani Magyarország energiaellátását, majd külföldi ellenpéldákat sorol: Csehországot, Lengyelországot és Bulgáriát, amelyek szerintük „jelentősen csökkentették” az orosz gáz importját 2023-ban.
A videóból kimaradt, hogy közvetlen szomszédunk, Ausztria 98 százalékban vásárol orosz földgázt
– hangsúlyozta a szakértő, hozzátéve, hogy a videóban pozitív példaként szereplő Csehország és Lengyelország esetében eleve nem volt olyan mértékű a földgáztól való függőség, ugyanis ezek az országok a villamosenergia-termelést nagyrészt széntüzelésű, főleg barnaszenes, lignites erőművekkel oldják meg. Ez rendkívül környezetszennyező, de a zöld szempontokra máskor oly érzékeny Biden-kormányt ezúttal láthatóan nem zavarja.
Emellett egy ország földgázfogyasztását nem lehet politikai céloknak alárendelni, „ennek látjuk a veszélyeit”. A nagykövet videójában említett országok egyoldalúan átálltak orosz földgázról amerikai gázra.
Az elmúlt másfél évben lényegében ugyanolyan mértékű gázvásárlási szerződéseket kötöttek az Egyesült Államokkal, mint korábban Oroszországgal, csak sokszoros áron
– világított rá Tóth Máté.
Az Egyesült Államok így hirtelen vevőket talált az évekig senkinek sem kellő, nagyon drága és nagyon környezetszennyező LNG-re. Most, az elnökválasztás közeledtével a négy évvel ezelőtti kampányígéreteire visszaemlékezve, a Biden-kormány bejelentette, hogy felülvizsgálja az LNG-szállítási szerződéseit Európába, valamint felfüggesztette az új LNG termelési infrastruktúrák létesítésének engedélyezését az Egyesült Államokban.
Ezzel pedig teljesen bizonytalanná vált az erre átállt európai országok ellátása.
A szakértő egy időbeli egybeesésre is felhívta a figyelmet a nagykövet videójával kapcsolatban. Szerinte a napokban több olyan cikk látott napvilágot Magyarország hosszú távú gázszerződéseivel kapcsolatban, amelyek egyrészt spekuláción alapulnak, másrészt képtelen állításokat tartalmaznak, beleszámolják például a gáz árába a szállítási rendszerhasználati díjat is, ami az iparághoz értők számára képtelenség.
Tóth Máté szerint ugyan a szerződések pontos feltételei nem ismertek, de „azt azért lehet sejteni kívülről is, hogy követő ár van a gázszerződésben”. Ráadásul nem lehet a tőzsdén a földgáztermékek napi árához hasonlítani egy ország hosszú távú gázbeszerzését – mutatott rá. „Az almát a körtével próbálják összehasonlítani.”
Ezeknek a cikkeknek és a nagykövetség (a cikkek szalagcímeit bizonyítékként beállító) videójának az időbeli közelsége legalábbis tanulságos a szakértő szerint.
A videóban látható számok pillanatfelvételek, a trendek nem derülnek ki belőlük – említ egy újabb problémás pontot a szakértő, példaként hozva Csehországot, amelynek az orosz gázvásárlása ugyan tényleg drasztikusan lecsökkent 2023-ban, az idei év első negyedévében azonban már ismét nőtt.
Az Egyesült Államok nagyon álságos politikát folytat
– vonja le a következtetést Tóth Máté, hozzátéve, hogy míg az orosz fél az elmúlt évtizedekben mindig megbízható szerződő partnernek bizonyult, az amerikaiakról ezt korántsem lehet elmondani.
Egy-két év expanzív piacszerzése után most a földgázszállítási szerződéseik és a további gázkitermelési kapacitás felülvizsgálatáról beszélnek, amivel bizonytalanságba taszítják a velük szerződő országokat
– zárja gondolatmenetét a szakértő.