Magyarországon keresztül csempészett ikonokba rejtett robbanószert Ukrajna

Hétfőről keddre virradó éjszaka az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) nagy mennyiségű robbanóanyagot foglalt le egy lettországi határkelőn áthaladó kamion rakteréből - írja a Moscow Times hírportál. Az FSZB tájékoztatása szerint az Ukrajnából származó plasztikus robbanószert ortodox keresztény ikonokba rejtve próbálták meg átcsempészni az orosz-lett határon, a szállítmányt pedig fél tucat uniós és NATO-tagállamon, köztük Magyarországon keresztül juttatták el az ukránok a Baltikumba.

A robbanószert az Oroszország és Lettország közötti ubylinkai határkelőnél foglalták le, miután az FSZB embereinek gyanús lett egy Ukrajnából származó ortodox ikonokat és egyéb egyházi tárgyakat szállító kamion. A jármű átvizsgálása során 27 rögtönzött robbanószerkezet, 70 kilogramm robbanóanyag, 91 elektromos detonátor és egy RPG–7 lövedék részei került elő.

Az eddig összegyűjtött bizonyítékok szerint a robbanószerrel teli kamion Ukrajnából először Romániába lépett be, majd onnan Magyarországon, Szlovákián, Lengyelországon, Litvánián és Lettországon keresztül jutott el az orosz-lett határra.

Az Ukrajnából származó kamion sofőrjét és társát a hatóságok őrizetbe vették. Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat robbanóanyagok és robbanószerkezetek illegális szállítása és előzetes összeesküvés miatt folytat vizsgálatot. Ha gyanúsítottakat minden vádpontban elmarasztalják, akár tíz évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethetőek.

– közölte az FSZB, ami a Szövetségi Vámszolgálattal közösen lezárta azt a csatornát, amelyen keresztül ortodox ikonokba és templomi használati tárgyakba rejtett robbanószerkezeteket csempésztek Oroszországba Ukrajnából az Európai Unión keresztül.

A lefoglalt robbanószer kapcsán fontos elmondani, hogy a moszkvai terrortámadás óta az FSZB fokozott készültségben van az oroszországi határátkelőkön. A moszkvai Crocus City Hall koncertteremben március 22-én négy fegyveres nyitott tüzet. A támadók gránátokat is bevetettek, és benzint szétlocsoltak szét, így kapott lángra az épület, amelynek egy részen a teteje is beomlott.  A támadásban legkevesebb 144 ember vesztette életét, és több mint 180-an megsebesültek. A merényletért az Iszlám Állam nevű terrorszervezet vállalta magára a felelősséget.

Dezinformációnak nevezte Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő azt az amerikai médiában megjelent közlést, amely szerint az Egyesült Államok két héttel előre figyelmeztette az Oroszországot egy lehetséges terrortámadásról a krasznogorszki Crocus City Hall kulturális központ ellen.

„Annyira megszoktuk már, hogy az amerikaiak egyrészt dezinformációt dobnak be az információs térbe, majd cáfolják a saját állításaikat, úgyhogy nagyon szeretném megkérni önöket, hogy szerezzenek az amerikai féltől tényszerű anyagokat ebben a témában. Vagyis azt, hogy mikor, kinek adták át ezeket az információkat” – mondta Zaharova sajtótájékoztatóján összegyűlt újságíróknak.

A szóvivő arra reagált, hogy The Washington Post című amerikai lap meg nem nevezett tisztségviselőkre azt állította, az Egyesült Államok két héttel a krasznogorszki terrortámadás előtt figyelmeztette az orosz hatóságokat egy lehetséges támadásra a Crocus City Hall ellen.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője az orosz szakszolgálatok hatáskörébe utalta az amerikai lapértesülés kommentálását, mint ahogy annak a kérdésnek a megválaszolását is, hogy segített-e az Egyesült Államok abban, hogy március elején az orosz rendvédelmi szervek meghiúsították iszlamistáknak egy moszkvai zsinagóga ellen tervezett támadását.

Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára a Sanghaji Együttműködési Szervezet többi tagállamát képviselő hivatali partnereivel szerdán Asztanában megtartott éves találkozón azt hangoztatta, hogy a krasznogorszki terrortámadás nyomai az ukrán különleges szolgálatokhoz vezetnek.

Hozzátette: köztudott, hogy a „kijevi rezsim” teljes mértékben az Egyesült Államok ellenőrzése alatt áll.

Azt állította, hogy az Iszlám Állam terrorszervezetet, amelyre a tengerentúlról megpróbálják ráirányítani a gyanút, csakúgy mint az al-Kaidát és más csoportokat, Washington hozta létre. Megismételte, hogy a krasznogorszki támadás elkövetőit akkor fogták el, amikor megpróbáltak a határhoz eljutni, amelyen az ukrán oldalról „ablakot készítettek elő számukra” az átkeléshez.

Patrusev azzal vádolta meg a tádzsik fővárosban, Dusanbéban működő ukrán nagykövetséget, hogy harcosokat toboroz az Oroszország elleni harchoz.

Az orosz biztonsági tanács titkára dezinformációnak nevezte azokat az állításokat, amelyek szerint Ukrajna áll az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantása mögött. Hangot adott meggyőződésének, hogy egy ilyen feladat végrehajtásához szükséges különleges egységekkel csak Washington és London rendelkezik.

Az orosz főügyészség közölte, hogy orosz képviselők megkeresése nyomán az Egyesült Államok, Németország, Franciaország és Ciprus illetékes hatóságaihoz fordult azzal a kérdéssel, hogy mit tudnak az Egyesült Államok és más nyugati országok által Oroszország ellen szervezett finanszírozott és végrehajtott terrortámadásokról.

A főügyészség kifejezte reményét, hogy az illetékes hivatalok jóhiszeműen járnak majd el, a vonatkozó nemzetközi megállapodásoknak megfelelően.

A világon egyedül Ukrajna nem ítélte el a békés polgárok legyilkolását a krasznogorszki Crocus City Hall kulturális központban – jelentette ki Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő moszkvai sajtótájékoztatóján.

„Gyakorlatilag az egész világ határozottan elítélte a terrortámadást. A nyugatiak is bekapcsolódtak a világméretű kórusba. Egyetlen ország kivételével. Bolygónkon egyetlen ország ment az ellenkező irányba. Nem biztos, hogy országról és államról kell beszélnünk. Beszéljünk inkább a kijevi rezsimről” – mondta.

A szóvivő állásfoglalása szerint a közösségi média ukrán szegmensében cinikus és kárörvendő kommentek jelentek meg, de az amerikai platformok nem törölték őket.

Zaharova válaszolt a litván és észt külügyminiszternek a terrortámadásra adott reagálására is. A litván Gabrielius Landsbergis közvetlenül a tragédia után arról írt a közösségi oldalán, hogy a történtek után sem szabad elveszíteni a fókuszból Oroszországot, Vilnius pedig csak szombat délben fejezte ki részvétét „a terror minden áldozatának”, de akkor sem tett említést a pénteki krasznogorszki mészárlásról. Az észt Margus Tsahkna a történteket azzal hozta összefüggésbe, hogy az orosz vezetés „szomszédos országok meghódítására” törekszik, és Tallinn is csak szombaton adott hangot a terror elfogadhatatlanságának.

„Ön nem a fókuszt nem akarja elveszíteni, ön a célpontot nem akarja elveszíteni. Ez igen, de akkor így is kell beszélni” – mondta Zaharova Landsbergis nyilatkozatáról, amely szerinte minden határt átlépett.

„Eddig sem voltak különösebb illúzióink azzal kapcsolatban, hogy az észt külügyminiszter híján van a józan észnek és a lelkiismeretnek, de a legutóbbi kijelentései kérdéseket vetnek fel azzal kapcsolatban, hogy mennyire épeszű, és minden rendben van-e a fejével” – nyilatkozott Zaharova.

Úgy vélekedett, hogy az amerikai „szatelliták” részvétnyilvánító nyilatkozatai csak washingtoni „legyintés” után hangzottak el. Álláspontja szerint a nyugati országok által március elején közzétett figyelmeztetések a terrortámadások veszélyéről azt mutatják, hogy hírszerző szolgálataiknak voltak bizonyos információik a lehetséges terrortámadásokról.

Emmanuel Macron francia elnök azon kijelentésével kapcsolatban, miszerint Párizs a terrorellenes együttműködés megerősítését javasolta Moszkvának, Zaharova azt mondta, hogy az orosz külügyminisztérium erre nem kapott konkrét felhívást. A szóvivő szerint ha Franciaország érdekelt lenne a terrorizmus elleni küzdelemben, akkor fel kellene hagynia Kijev katonai támogatásával.

Alekszej Puskov orosz szenátor és Dmitrij Szviscsev képviselő szerdán a médiában méltatta, hogy a Marseille-ben kedden megrendezett Franciaország-Chile barátságos labdarúgó-mérkőzés előtt a stadionban egyperces néma tiszteletadással emlékeztek meg a krasznogorszki terrortámadás áldozatairól.

Kirill, az orosz ortodox egyház pátriárkája az Orosz Népi Világtanács moszkvai kongresszusán szerdán egyértelműnek nevezte, hogy a krasznogorszki terrortámadás azt a célt szolgálta, hogy vallási és etnikai viszályt szítson Oroszországban. Úgy vélekedett, hogy Moszkva rosszakarói „megpróbálták kihasználni a migrációs helyzettel kapcsolatos belső problémákat, hogy kiélezzék az interetnikus viszonyokat”, egyebek között a radikális iszlamista tényező segítségével„.

Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) közölte, hogy parlamenti képviselők egy csoportja felkérte: vizsgálja meg, milyen módon szervez, finanszíroz és hajt végre az Egyesült Államok és több más nyugati ország terrortámadásokat Oroszország ellen. A hatóság közölte, hogy ennek eleget fog tenni.

A Crocus City Hall elleni pénteki terrortámadás halálos áldozatainak száma szerdára 140-re emelkedett, a sebesülteké pedig 360-ra. Az illetékes hatóságok szerint egy válságos állapotban lévő sebesült elhunyt a kórházban, az újonnan regisztrált sebesültek pedig napokkal azt követően jelentkeztek orvosnál, hogy a pánik során elmenekültek a megtámadott kulturális központból. Az SZK szerint 143 eltűntről is érkezett bejelentés.

A Nyomozó Bizottság közölte, hogy eddig 84 holttestet azonosítottak, köztük öt gyermekét. Utóbbiak életkora 9 és 16 év közötti volt. Négy sebesült állapota válságos, tizenkilencé – köztük három gyereké – súlyos. Harmincnégy páciens állapota közepesen súlyos, 23-at pedig elengedni készülnek a kórházból.

Zaharova a sajtótájékoztatón kitért a Szkripal-ügyre is, és elmondta, hogy a brit külügyminisztérium hat év után válaszlevelet küldött egy újabb orosz nagykövetségi jegyzékre Julija Szkripal sorsáról, de ebben Szergej Szkripalról nem tett említést.

Szergej Szkripal és lánya 2018. március 4-én súlyos mérgezéses tünetekkel került kórházba Nagy-Britanniában. A férfi korábban az orosz katonai hírszerzés ezredese volt, és kettős ügynökként tíz éven át dolgozott a brit külső hírszerzésnek is. Brit álláspont szerint idegméreggel Oroszország próbálta meg meggyilkoltatni őket, de Moszkva ezt visszautasította.

A szóvivő szerint a „megkésett„ hivatalos válasz szerint Julija Szkripal tudomásul vette, de elutasította a felajánlott orosz konzuli segítséget.

„Szeretném megkérdezni a briteket: kérem, mondják meg, hogy (Szergej Szkripal) él-e még? Legalább ezt meg tudják mondani?” – tette fel a kérdést Zaharova.