tóth gabi
Folyamatosan növekszik a francia kereslet az orosz energiahordozó iránt, amit egyre többen néznek rossz szemmel a nyugati szövetségi rendszereken belül.
Miközben Emmanuel Macron egyre harciasabb kiáll Ukrajna szuverenitása mellett, és már NATO-csapatok bevetését sem tartja kizártnak a háborúban, addig Franciaország minden más európai országnál nagyobb mértékben növelte idén az Oroszországból származó földgáz importját - jelentette csütörtökön a Politico. A brüsszeli hírportál beszámolója szerint Párizs csak az év első három hónapjában 600 millió eurónál (235 milliárd forint) is többet fizetett Moszkvának földgázér, amivel jelentősen hozzájárult az orosz háborús gazdaság működtetéséhez.
– fogalmazott egy neve elhallgatását kérő uniós diplomata a Politico hírportálnak.
Az Energia és Tiszta Levegő Kutató Központ (CREA) nevű agytröszt adatai szerint az idei év első három hónapjában a Franciaországba irányuló orosz cseppfolyósított földgázszállítások a tavalyi évhez képest nagyobb mértékben nőttek, mint az EU bármely más országába.
Párizs egyre növekvő gázkereskedelme Oroszországgal éppen akkor történik, amikor Macron egyre keményebb és harciasabb vonalat képvisel Kijev mellett. A múlt hónapban a francia elnök nem zárta ki, hogy csapatokat küldjön Ukrajnába, és felszólította a szövetségeseket, hogy ne legyenek „gyávák” Kijev védelmében, ami éles fordulatot jelentett korábbi felhívásaihoz képest, hogy ne „alázzák meg” Vlagyimir Putyin orosz elnököt.
Franciaország azzal érvel, hogy a gázvásárlás szükséges, és hogy Oroszországgal hosszú távú megállapodást kötött, amelyből jogilag bonyolult lenne kilépni. A kritikusok szerint azonban Párizs többet is tehetne, és azt állítják, hogy a tétlenség részben a francia nemzeti energiaipari óriás, a TotalEnergies ellenállásának tudható be.
Az import mindenesetre rávilágít az EU lanyhuló erőfeszítéseire, amelyek Oroszország nyersanyag bevételeinek visszaszorítására irányulnak, mivel Moszkva egyre kreatívabb módszereket talál a meglévő intézkedések kijátszására, az uniós szankciók pedig láthatóan nem működnek.
Oroszország 2022-es, Ukrajna elleni támadása után néhány hónappal az EU felvázolt egy tervet, amely szerint 2027-ig meg kell szüntetni a blokk függőségét Moszkva fosszilis energiaimportjától. Ez eddig nagyrészt sikerrel járt. Bár az EU egyes tagjai továbbra is vásárolnak nukleáris fűtőanyagot, valamint vezetékes olajat és gázt Oroszországtól, a blokk mintegy kétharmadával csökkentette függőségét a moszkvai gáztól, és általános tilalmat vezetett be a tengeri szén- és kőolajimportra.
A folyékony földgáz (LNG) kivonására irányuló hasonló erőfeszítések azonban kudarcba fulladtak. A CREA csütörtökön közzétett új jelentése szerint bár az üzemanyag az EU gázfogyasztásának mindössze öt százalékát tette ki tavaly, az uniós országok több mint nyolcmilliárd eurót fizettek Moszkvának az exportért.
Legalább kilenc uniós ország továbbra is orosz LNG-t vásárol - derült ki korábban közzétett a szállítási adatokból. De Párizs vezet mind a 2024-ben importált abszolút mennyiségek – összesen másfél millió tonna –, mind a vásárlások növekedése tekintetében is a tavalyi év azonos időszakához képest.
Belgium, Spanyolország és Hollandia – Franciaország után – a moszkvai cseppfolyósított földgáz három legnagyobb vásárlója. Mindannyian jelezték, hogy támogatnák a vásárlások csökkentésére irányuló lépéseket, de azzal érvelnek, hogy mindenkinek együtt kell fellépnie, különben nem lesz értelme.
Mindeközben zavartalanul működik az orosz-amerikai uránkereskedelem is.
Az Egyesült Államok több mint 1 milliárd dollár értékben vásárolt uránt Oroszországból 2023-ban - jelentette az amerikai statisztikai szolgálat adataira hivatkozva a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség.
A hivatalos statiszták szerint az USA csak november 96 millió dollár értékben vásárolt uránt Oroszországtól, ami a teljes amerikai import csaknem felét jelentette. Ugyanebben a hónapban Oroszország mellett Nagy-Britanniától (48,6 millió dollár), Japántól (44 millió dollár) és Belgiumtól (2,4 millió dollár) vásárolt még uránt Amerika.
A RIA Novaszti beszámolója szerint szerint Washington tavaly január és november között 1,1 milliárd dollárt fizetett Oroszországnak az uránszállítmányokért, ami 2002 óta a legmagasabb érték. A statisztikákból tisztán látszik, hogy az ígéretek ellenére az USA meg sem próbált "leszokni" az orosz uránról, hiszen Oroszország részesedése az amerikai uránimportból 19 százalékpontról 50 százalékpontra nőtt a vizsgált időszakban.
A megjelent hírekre reagálva a Roszatom orosz állami atomenergetikai vállalat kijelentette, hogy az uránexportra vonatkozó szerződéses kötelezettségeit mindig maradéktalanul és határidőre teljesíti. Közleményében a cég hangsúlyozta, hogy meg kell védeni az atomenergiát a geopolitikai turbulenciáktól és a protekcionista korlátozásoktól
Az Egyesült Államok energiatermelésének 19 százalékát tavaly az olcsó nukleáris energia tette ki. Figyelembe véve az USA méretét, ez nem kis energiamennyiség, közelíti a 800 milliárd kilowattórát. Ez körülbelül ötven paksi atomerőmű teljesítményének felel meg. A New York Times egy tavaly megjelent cikke szerint az amerikai atomerőművekben használt dúsított urán nagyjából egyharmadát Oroszországból importálják. A GHS Climate tanácsadó cég korábban azt állította, hogy minden huszadik amerikai háztartást orosz urán látott el energiával.
Az USA uránimport-függőségének egyik fő oka, hogy az amerikai urándúsító üzemeket a hidegháború után bezárták, mivel lényegesen olcsóbb volt orosz uránt vásárolni. Jelenleg csak két amerikai létesítmény rendelkezik engedéllyel nukleáris üzemanyag előállítására.
Az amerikai képviselőház tavaly decemberben ugyan elfogadott egy orosz uránimport tiltására vonatkozó törvényjavaslatot, de ezt még a szenátusnak és Joe Bidennek is el kell fogadnia. Hogy ez mikor történhet meg, nem tudni.
A tiltás ellenére a javaslat olyan olyan mentességeket tartalmaz, amelyek lehetővé teszik az alacsony dúsítású urán behozatalát Oroszországból, ha az amerikai energiaügyi miniszter megállapítja, hogy nincs alternatív forrás egy atomreaktor vagy egy amerikai atomenergia-vállalat üzemeltetésére, vagy ha a szállítmányok nemzeti érdeket szolgálnak.
A Tenex orosz állami uránvállalat figyelmeztette az amerikai ügyfeleket, hogy a Kreml leállíthatja a nukleáris üzemanyag exportját, ha az USA elfogadja az importot 2028-tól tiltó jogszabályokat - tudósított a Bloomberg.
A Tenex, az orosz állam tulajdonában lévő uránvállalat figyelmeztetést adott ki amerikai ügyfeleinek, amely szerint a Kreml megelőző lépéseket tehet a nukleáris üzemanyag Egyesült Államokba irányuló exportjának leállítására, ha az amerikai törvényhozók olyan törvényt fogadnak el, amely 2028-tól betiltja az importot - állítják az ügyre rálátó források.
A Tenex amerikai leányvállalata több elektromos társaságot, köztük a Constellation Energyt, a Duke Energyt és a Dominion Energyt is figyelmeztetett a hírek szerint erre a lehetséges forgatókönyvre.
Egy ilyen lépés következményei jelentősek lehetnek az uránpiacra nézve. Az atomreaktorok üzemanyagárának ára ugrásszerűen megemelkedhet, ami a kisebb közművek számára kihívást jelenthet. Az azonban, hogy az Egyesült Államokban lesz-e teljes betiltás, továbbra is bizonytalan. A képviselőház által elfogadott intézkedés, amely megtiltja a dúsított orosz urán behozatalát, jelenleg a szenátus jóváhagyására vár.
Az amerikai Energiaügyi Minisztérium adatai szerint tavaly Oroszország szállította a több mint 90 kereskedelmi reaktorból álló amerikai flotta által felhasznált dúsított urán közel negyedét.