Mélyen hallgatnak az ellenzéki pártok az Action for Democracy önleleplezéséről

Noha az Action for Democracy egy minapi belső levelezésben elismerte, hogy a magyarországi ellenzéki pártokat támogatták a jórészt Soros Györgytől származó milliárdokból, a baloldal eddig még nem reagált a beismerő vallomásra. Az önleleplezés apropóján a Mandiner arról kérdezte az "összellenzéki összefogás" pártjait, hogy továbbra is tagadják-e, hogy a kampányukat finanszírozták a guruló dollárokból. A lap továbbá szembesítette az ellenzéki pártokat azzal is, hogy kiderült: korábbi állításaikkal szemben mégis a 2022-es választási kampányukra fordították azt a mintegy 3 milliárd forintot, amely az Action for Democracyn (A4D) keresztül érkezett Magyarországra.

A Mandiner megkeresésére egyedül az LMP-től érkezett válasz, a párt reakciójában ugyanakkor mindössze az állt, hogy „az LMP – Magyarország Zöld Pártja minden esetben jogszerűen járt el”. A DK, az MSZP, a Momentum, a Jobbik, valamint a Párbeszéd egyáltalán nem válaszolt egyebek mellett arra a kérdésre: továbbra is tagadják-e hogy a kampányukat finanszírozták az A4D-n keresztül érkező pénzekből, illetve hogy mikor tervezik befizetni az ügyben az Állami Számvevőszék által kiszabott bírságot.

A mindent leleplező e-mail 

A baloldal vélhetően nehezen is tudná magyarázni korábbi állítását, amely szerint nem kaptak az A4D-féle pénzekből. Ugyanis – amint megírtuk – az Action for Democracy egy nemrégiben kelt belső levelezésben kerek-perec beismerte, hogy az ellenzéket támogatták az adományokból.

Ráadásul az e-mailben foglaltak nem minősülnek kifejezetten bizalmas információnak, hiszen a rendszer működését egy 5 dolláros adománnyal tesztelő Filep Dávid – A kopasz oszt néven elhíresült influenszer – is felkerült az A4D hírlevelére. Ennek fényében nehéz elképzelni, hogy a kedvezményezett baloldali pártok ne tudtak volna arról, hogy zsákszámra költötték a guruló dollárokat a korteskedésükre, valamint azt, hogy honnan is származtak ezek a pénzek. Azt ugyanis korábban már az A4D több vezetője is elismerte, hogy a tőzsdespekuláns Soros György volt a fő donor.

Az már csak hab a tortán, hogy a hírlevél alapján a Korányi Dávid vezette szervezet azt is pontosan, személyre lebontva tudta, kik adományoztak nekik. Így megdőlt az A4D-nek a mikroadományozók sok ezres, anonim tömegéről szóló magyarázata is. Utóbbi hihetősége egyébként már akkor megkérdőjeleződött, amikor a guruló dollárok botrányának kipattanásakor az A4D honlapján található adományszámláló 11-et mutatott.  

Messzire értek az A4D-lobbi csápjai 

A tengerentúlról érkező pénzek azonban csak az egyik szegmensét képezhettek annak a rendkívül szerteágazó politikai lobbi- és kampánygépezetnek, amelyet az A4D működtetett különböző szuverén országok belpolitikai folyamatainak az alakítására.

Az X-en található MagaBabe nevű profilon az elmúlt hetekben megosztott videókon a szervezet prominensei maguk számoltak be arról, hogy az amerikai kormányzati körökkel és az uniós csúcsszervekkel miként tervezték és hajtották végre a befolyásgyakorlási akcióikat a világ különböző államaiban, köztük hazánkban és Lengyelországban.

 A legutóbb nyilvánosságra hozott felvételen Korányi Dávid egyebek mellett arról beszélt, hogy a Karácsony Gergely vezette fővárossal karöltve Brüsszelben is a magyar érdekek rovására előszobáztak. A hazánk elleni aknamunka része volt Orbán Viktor személyének a lejáratása a tengerentúlon, s ebből a célból például egy fehér házi tudósítóval írattak az USA legnépszerűbb híroldalára, a Yahoo News-ra a magyar kormányfőt besározni hivatott cikket.

A rejtélyes svájci alapítványtól is érkezett egymilliárd forint 

Emlékezetes az is: a 2022-es választás külföldi befolyásolásának körülményeit feltáró titkosszolgálati jelentés megállapította, hogy

A beavatkozási kísérletet komoly nemzetbiztonsági kockázatot hordozott az ország szuverenitására nézve, ezért a hasonló esetek megelőzésére az Országgyűlés fideszes többsége múlt év végén megszavazta a szuverenitásvédelmi törvényt, s ehhez kapcsolódóan módosították az alaptörvényt is. Február 1-től pedig működésbe lépett az újonnan létrehozott Szuverenitásvédelmi Hivatal is.