KÜLFÖLD

Szerző Ripost

Létrehozva: 2024.03.05.
Módosítva: 2024.03.05.

Bidenék nem nyugszanak, most törvényi erővel zárnák ki Trumpot a választásból

A bíróságon már megbuktak, most ezzel próbálkoznak a demokraták.

Az amerikai szövetségi kongresszus egyik legbefolyásosabb demokrata képviselője, Jamie Raskin közölte: egy olyan jogszabályt előkészítésén dolgozik a párttársaival, amely segítségével ki lehetne zárni Donald Trump korábbi amerikai elnököt az idei választásból. A baloldali politikus mindezt azután jelentette be, hogy a Legfelsőbb Bíróság hétfőn úgy döntött: Trumpnak joga van a választáson való részvételhez - jelentette az Axios amerikai hírportál. 

Bidenék nem nyugszanak, most törvényi erővel zárnák ki Trumpot a választásból

Mint ismert, az alkotmánybíróság szerepét is betöltő amerikai Legfelsőbb Bíróság (Supreme Court) hétfőn úgy döntött, hogy az alkotmány 14. kiegészítésére hivatkozva Donald Trump nem zárható ki az elnökválasztási versenyből. A kilencfős bírói testület egyhangúlag, 9-0 arányban döntött Trump javára, ami azt jelenti, hogy még a liberális bírók is a korábbi elnök mellé álltak. Ítéletével a szövetségi Legfelsőbb Bíróság Colorado állam legfelsőbb bíróságának egy decemberi döntését írta felül, amely úgy határozott, hogy Trumpot ki kell zárni a republikánus előválasztásból. A coloradói testület a 14. alkotmánykiegészítésre hivatkozott, amely kimondja, hogy nem indulhat közhivatalért az a személy, aki állam elleni lázadásban vett részt.

A Legfelsőbb Bíróság döntésének következtében Trump neve nem csak a coloradói szavazólapokon maradhat rajta, hanem lezárja a felmerült hasonló eseteket is. Emellett az ítélet megszünteti Trump felelősségre vonását a Capitolium ellen indított 2020-as ostrom ügyében is. A testület továbbá kimondta, hogy a 14. alkotmánykiegészítés alapján egyedül a szövetségi kongresszusnak van lehetősége kizárni jelölteket, az egyes államoknak ehhez nincs joguk. Döntését azzal indokolta a bíróság, hogy az országban „megszaporodó döntések veszélyes káoszba sodorhatják a választásokat”, ha az állami tisztviselők szabadon eldönthetik, ki szerepelhet az elnökválasztáson.

A 14. alkotmánykiegészítés minden olyan polgárt eltilt közhivatal viselésétől, aki felkelésben "vett részt” az Egyesült Államok alkotmánya vagy annak intézményei ellen. Ez az alkotmánykiegészítés az amerikai polgárháború után született, és a konföderációs tisztségviselők államba történő visszaszivárgását volt hivatott megakadályozni.

A történelmi jelentőségű bírósági döntésre reagálva Jamie Raskin demokrata képviselő bejelentette, hogy a törvényhozásnak lépnie kellene Trump ügyében, ezért a párttársaival belefogtak egy olyan jogszabály javaslat előkészítésébe, amely segítségével el lehetne tiltani a korábbi elnököt a választáson való indulástól. Elmondása szerint a tervezetben a január 6-i eseményeket lázadásnak, az abban résztvevőket - köztük Trumpot - pedig lázadónak minősítenék, így kizárva őket a szövetségi hivatalviselésből.

Szakértők szerint egy ilyen tervezet elfogadásához a republikánus többségű képviselőház kétharmados támogatására lenne szükség, ami kifejezetten valószerűtlennek tűnik.

A képviselőház republikánus elnöke, Mike Johnson azonnal elutasította a javaslatot. A politikus szóvivője úgy nyilatkozott, hogy "a demokratáknak észbe kell kapniuk. Ebben az országban az amerikai nép dönt a következő elnök személyéről - nem a bíróságok és nem a Kongresszus".

Több amerikai államban is arra készültek, hogy a március 5-i szuperkedden lehúzzák, illetve nem teszik választhatóvá Donald Trump volt amerikai elnök nevét a szavazólapokon. Az amerikai legfelsőbb bíróság viszont nem sokkal a keddi voksolások megkezdése előtt úgy döntött, hogy állami hatóságok nem tilthatják el Trumpot az elnökválasztáson való részvételtől.

Mint azt a hirado.hu is megírta, Colorado állam hétfőn jelezte, hogy a legfelsőbb bíróság úgy döntött, eltiltják Donald Trumpot a keddi voksoláson a részvételtől, és nem engedélyezik, hogy a neve szerepeljen a szavazócédulákon. Hétfőn emiatt anarchikus helyzet állt elő, több amerikai állam ugyanis szintén jelezte, hogy Trump nem indulhat az előválasztáson. Ezt mindenhol azzal indokolták, hogy értékelésük szerint Trump felkelést szervezett a Capitolium ellen 2021. január 6-án.

A demokraták az amerikai alkotmány 14. módosítását felhasználva próbálták meg lehetetlenné tenni Trump jelöltségét, és ez a törekvésük új lendületet kapott, amikor decemberben a coloradói legfelsőbb bíróság kizárta Trumpot a voksolásból. A döntés óta Trump nevét Maine-ben és Illinois-ban is eltávolították a választható republikánus jelöltek közül.

Kihúzták volna a nevét

Coloradóban a legfelsőbb bíróság hétfőn kizárta Trumpot a keddi republikánus párti előválasztásból, azzal érvelve, hogy ő szította a 2021-es capitoliumi „lázadást”. Az amerikai legfelsőbb bíróság viszont nem sokkal a keddi voksolás megkezdése előtt úgy döntött, az állami hatóság nem tilthatja el Trumpot az elnökválasztáson való részvételtől.

Jena Griswold, Colorado államtitkára kijelentette, hogy csalódott az ítélet miatt. Szerinte

Coloradónak képesnek kell lennie arra, hogy kizárja a szavazásból „az esküszegő felkelőket”.

Az amerikai legfelsőbb bíróság viszont semmissé nyilvánította több állam azon törekvését, hogy egy felkelésellenes alkotmányos záradékra hivatkozva kizárják Trumpot az elnökválasztási folyamatból – számolt be a BBC.

Folytatás a törvényhozásban?

„Mindegyik alkotmánybíró arra a következtetésre jutott, hogy káosz alakulna ki, ha megengednék egyes államoknak, hogy döntéseket hozzanak valakinek a választásokból való  kizárásáról” nyilatkozta a Fox Newsnak Patrick Morrisey nyugat-virginiai államügyész. A Politico című hírportál amerikai változata viszont így fogalmazott:

„lehet, hogy a legfelsőbb bíróság csak annyit tett, hogy a káoszt a kongresszusra hárította.”

A baloldali lap véleménye arra utal, hogy a demokraták ezután a törvényhozásban próbálják majd megakadályozni, hogy az előválasztáson magabiztos győzelmekkel menetelő Trump Joe Biden elnök kihívója lehessen.

Jól kezdődött a szuperkedd

Bár az egyhangúlag meghozott bírósági döntés hivatkozásaiban csak Colorado államra vonatkozik, az felülírja a más államok hasonló döntéseit is. A bíróság ugyanis kimondta:

csak az amerikai törvényhozás, a kongresszus rendelkezik azzal a hatalommal, hogy képviselő- vagy elnökjelölteket kizárjon a választásból.

A szuperkedd egyébként jól indult Trump számára, a volt elnök ugyanis – a CNN kedd déli beszámolója szerint – megnyerte az észak-dakotai republikánus jelöltválasztást is.

Újságírók egy sajtótájékoztatón a Fehér Házban egymás szavába vágva próbálták megtudni, milyen eredménnyel zárult Joe Biden éves kötelező egészségügyi vizsgálata. Az egyik riporter azt kérdezte, van-e olyan aggasztó részlete az orvosi véleménynek, amiről az amerikaiaknak tudniuk kellene.

„Azt mondták, hogy nagyon fiatalnak nézek ki. Nem, nincs semmi változás a tavalyi állampotomhoz képest” – válaszolt Joe Biden.

Az amerikai választókat azonban nem győzte meg az orvosi jelentés. Egyre többen vélik úgy, hogy

Joe Biden állapota már nem megfelelő ahhoz, hogy betöltse az elnöki tisztséget.

„A felnőtt amerikaiak úgy gondolják, aggodalomra ad okot Joe Biden elnök életkora. A 81 éves Joe Bidenről tíz megkérdezett közül hatan azt mondták, nem bíznak az elnök mentális képeségeiben. Ez azért érdekes, mert 2022-ben még csak a megkérdezettek fele gondolta így” – mondta Josh Boak, Associated Press hírügynökség elemzője.

Joe Biden közben az egyetlen olyan jelölt, akit a Demokrata Párt komolyan támogat a november 5-i elnökválasztáson. Az amerikai politikai szokásjog alapján, ha a hivatalban lévő elnök úgy dönt, elindul az újraválasztásáért, akkor megkaphatja az újraválasztás esélyét. Az is szokásjog, hogy az előválasztáson ugyan vannak ellenfelei, de nem indulnak igazán esélyes ellenfelek az elnökjelöltség elnyeréséért.

A hét végén Joe Biden újabb elszólalása bizonytalaníthatta el ismét a szavazókat. Az amerikai elnök épp Giorgia Meloni olasz miniszterelnököt fogadta a Fehér Házban, amikor összekevert két háborús övezetet.

„Az elkövetkező napokban Jordániához hasonlóan mi is élelmiszersegélyeket dobunk majd le légi úton Ukrajnában” – mondta az amerikai elnök, miközben az Egyesült Államok Gázában dobott le segélyeket.

Közben a Demokrata Párt és a Republikánus Párt is a szuperkeddre, azaz az előválasztás következő, március 5-i megmérettetésére készül. 15 államban egyszerre tartanak szavazást.

Donald Trump eddig Washington állam kivételével mindenhol legyőzte republikánus ellenfelét, Nikki Haley-t.

A republikánus versenyben Trump az elnökjelöltség véglegesítése szempontjából fontos delegálti szavazatok közül 244-gyel rendelkezett már hétfőn, míg Nikki Haley – azután, hogy vasárnap a fővárosban, Washingtonban győzni tudott – 43-mal.

Elemzők szerint a szuperkeddi szavazás után Donald Trump ellenfele, az egykori amerikai ENSZ-nagykövet kiszáll a versenyből.

Hosszú idő óta az egyik legkisebb téttel bíró szuperkedd lesz a mostani – erről beszélt az Alapjogokért Központ geopolitikai elemzője a Ma reggelben. Koskovics Zoltán szerint Donald Trump tovább menetel az elnök-jelöltség felé, miután a hétvégén Michigan, Missouri és Idaho államokban is a volt elnök nyert a Republikánus Párt hétvégi előválasztásán.

 

Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Ingatlanbazar.hu - Gyors. Okos. Országos
-

További cikkek