Sokkoló felfedezés Csernobilban, még a kutatókat is váratlanul érte

Mint az egy friss tanulmányból kiderült a csernobili elzárt zónában élő farkasok körében egy igen szokatlan mutáció jelent meg és terjedt el. Az ott élő egyedek pedig így genetikailag elkülönülnek a világ más részein élő farkaspopulációktól. Az új génmutáció érdekessége, hogy védelmet nyújt a rák ellen, ami növeli az erősen sugárfertőzött területen élő állatok túlélési esélyét. A felfedezés ennek köszönhetően akár a humán rákkutatásra is hatással lehet a közeljövőben.

Az 1986-os nukleáris katasztrófát követően mint az magától értetődő volt az eddig ott élő emberek elhagyták Csernobil környékét, a természet pedig ennek köszönhetően idővel visszahódította az elnéptelenedett térséget. Mivel pedig a civilizációs hatások többé nem érvényesültek, és az élővilágot semmi sem háborgatta, az állatok egyedszáma is drasztikusan megnőtt, a biológiai sokféleség pedig azóta is virágzik a térségben.

Cara Love, a Princeton Egyetem evolúcióbiológusa és ökotoxikológusa már tíz éve tanulmányozza a csernobili farkasokat. 2014-ben pedig kollégáival együtt az elzárt zónába mentek, és vérmintákat vettek az ott élő farkasoktól, hogy megértsék, miként reagál az állatok szervezete a rákkeltő sugárzásra. Sőt néhányukra nyomkövető nyakörvet is helyeztek, hogy a farkasok tartózkodási helyéről, és ezáltal sugárzásnak való kitettségéről információkat szerezzenek.

"Valós idejű méréseket kapunk arról, hogy hol vannak és mennyi sugárzásnak vannak kitéve" – mondta a szakember az Origo által idézett közleményben.

A vizsgálat végül kimutatta, hogy az elzárt zónában élő farkasok egész életük során naponta több mint 11,28 millirem sugárzásnak vannak kitéve, ami több mint hatszorosa az emberi dolgozókra vonatkozó törvényes határértéknek, ám ez mégsem jelent feltétlenül rosszat, sőt:

Az eredmények ugyanis arra is rámutatnak, hogy a sugárzás hatására a farkasok immunrendszere is megváltozott, a rák miatt sugárkezelésen átesett betegekéhez hasonlóan. A genetikai elemzés e mellett pedig arra is utal, hogy a farkasok génállományának egyes részei bizonyos ellenálló képességet fejlesztettek ki a rák ellen. A tudósok korábban teljesen hasonló eredményre jutottak, amikor kóbor csernobili kutyák génállományát vizsgálták; akkor kiderült, hogy a tiltott zónában élő ebek genetikailag különböznek a világ más tájain élő kutyáktól.

Az új felfedezés így az emberi egészségre is hatással lehet. Cara Love pedig nagyon reméli, hogy az eredményeket felhasználva azonosítani tudja azokat a védő mutációkat, amelyek növelik az emberek túlélési esélyeit egyes rákfajtákkal szemben.