Orosz drón vette célba a német külügyminisztert

Idő előtt véget ért Annalena Baerbock német külügyminiszter vasárnapi látogatása a dél-ukrajnai Mikolajiv városban, miután egy orosz drón bukkant fel a tárcavezető politikus delegációja felett - jelentette kormányzati forrásokra hivatkozva a Bild német napilap online kiadása.

A Bild beszámolója szerint Baerbock épp egy uniós pénzből felújított mikolajivi vízművet látogatott meg, amikor az orosz pilóta nélküli légi jármű megjelent az égen, majd a területet pásztázva átrepült a létesítmény felett. Ezt észlelve a biztonsági személyzet riadót fújt, és azonnali indulásra szólította fel a német delegáció tagjait. Miután a diplomaták konvoja megindult, a drón egy szakaszon követte a menetoszlopot, majd élesen elkanyarodott, és eltűnt a horizonton. A Bildnek nyilatkozó szakértők szerint a drón egy felderítő jármű lehetett, amit a légi csapások előtt szoktak bevetni a célterület felett az oroszok.

Miután Baerbock konvoja megérkezett a szállodájához, Mikolajiv régió egész területén légi riadó fújtak, amit negyed óra elteltével töröltek. A riadó alatt Baerbock a hotel alatti bunkerben keresett menedéket a delegációjának tagjaival és más vendégekkel együtt. A német külügyminisztérium szóvivője a veszélyes helyzetről azt mondta: "Biztonsági okokból idő előtt le kellett mondani Baerbock látogatását."

A külügyminiszter által meglátogatott vízmű egyébként sós tengervízből állít elő édes ivóvizet. Az üzem kiemelten fontos a lakosság ellátása szempontjából, mivel a háború kirobbanása óta nem iható a csapvíz a 400 ezres Mikolajivban. Ez annak köszönhető, hogy a frontvonaltól mindösszesen 50 kilométerre található város polgári infrastruktúráját az oroszok lebombázták.

Annalena Baerbock a háború kirobbanásának második évfordulóján, szombaton utazott Ukrajnába. A tárcavezető először a dél-ukrajnai Odesszába látogatott, ahol kijelentette, hogy Berlin továbbra is elkötelezett Kijev iránt: támogatja fegyverekkel, valamint egyengeti útját az Európai Unióba.

– mondta Baerbock a dél-ukrajnai kikötővárosban, oldalán Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel.

A német tárcavezető látogatását biztonsági okokból kezdetben titokban tartották, Odesszát ugyanis nem egészen 24 órával korábban támadták az oroszok. Miközben Annalena Baerbock támogatásáról biztosította Ukrajnát, az ukrán kollégája egyértelmű üzenetet küldött Kijev nyugati szövetségeseinek, közöttük Berlinnek.

– jelentette ki az ukrán tárcavezető a kelet-ukrajnai Luhanszk megyére utalva, amelyet Oroszország a háború során bekebelezett. A béke kizárólag több fegyver szállításával érhető el – hangoztatta Kuleba.

Ukrajna a tavalyi év során megháromszorozta fegyvergyártását, és jelenleg 500 vállalat dolgozik az ország védelmi szektorában – közölte Olekszandr Kamisin Ukrajna stratégiai iparágainak minisztere egy vasárnapi televíziós közvetítés során.

A miniszter azt is elmondta, hogy ez a szám 100 állami és 400 magánvállalatot foglal magába, majd hozzátette, hogy Ukrajna az idén „a lőszergyártás jelentős mértékű növelését” is tervezi.

Felszólalt a rendezvényen Ihor Klimenko ukrán belügyminiszter is, aki szerint egyetlen fegyver sem lépte át Ukrajna határát az Európai Unió irányába a háború két évvel ezelőtti kezdete óta.

Eközben Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter a tévében közvetített konferencián arról beszélt, hogy az ígért nyugati fegyverek fele késve érkezik az országba.

Az ország digitális fejlesztési minisztere, Mihajlo Fedorov szerint a harctéren az orosz erők ellen használt drónok 90 százalékát Ukrajnában gyártották.

Mindeközben Litvániában bejelentették, hogy

állampolgárok, vállalatok és szervezetek mintegy 8,3 millió eurót (mintegy 3,2 milliárd forint) gyűjtöttek össze egy négyhetes adománygyűjtő kampány során, hogy védőfelszereléseket vásároljanak ukrán katonáknak.

A pénzből 1115 olyan személyes védelmi készletet vásárolnak, amelyben éjjellátó berendezés, lézerirányzék és drónellenes védekező rendszer is található. A gyűjtést a litván közrádió és helyi hírességek kezdeményezték.

Ukrajnában a háború évfordulóján sem hallgattak el a fegyverek. Donyeckben a helyi hatóságok szerint ukrán tüzérségi találat ért lakóházat, a támadásnak halálos áldozata is van. A kelet-ukrajnai város 2014 óta orosz ellenőrzés alatt áll, de a mai napig rendszeresen érik találatok a két fél összecsapásaiban.

A gázvezetéket javítják Donyeck külvárosában egy megrongálódott épületen, amelynek több erkélye beszakadt, az ablakai pedig kitörtek. A lakóházat szombaton érte tüzérségi találat, amelyben egy ember meghalt, egy pedig megsebesült.

Donyeck 2014 óta orosz ellenőrzés alatt áll, de az ukrán csapatok rendszeresen tűz alá veszik a települést.

Pedig az ukrán hadsereg jelenleg súlyos fegyver és lőszerhiánnyal küszködik, dacára annak, hogy Volodimir Zelenszkij elnök naponta kap ígéretet újabb és újabb segélyekre az Európai Uniótól, az Egyesült Államoktól, Kanadától és az Egyesült Királyságtól.

A brit védelmi minisztérium éppen az orosz invázió kezdetének második évfordulóján jelentette be, hogy a következő egy évben 112 milliárd forintnyi fontot fordít olyan tüzérségi lövedékek beszerzésére, amelyekre „sürgősen szükség van” az ukrajnai készletek feltöltése érdekében.

Az egyik kelet-donyecki tüzérségi állásban

a katonák mégis arra panaszkodnak, hogy nincs elég lőszerük

ahhoz, hogy visszatartsák az orosz erőket.

„Amikor az ellenség bejön, sok emberünk meghal. És a legfontosabb dolog az, hogy mi nem tehetünk semmit. Ülünk itt a semmivel”– mondta a tüzérségi üteg egyik főtisztje.

Közben az orosz védelmi minisztérium szombaton felvételeket tett közzé arról, hogy az ukrán hadsereg által hátrahagyott tetemes mennyiségű fegyverre és lőszerre találtak Avgyijivka koksz- és vegyi üzemében.

Avgyijivka a múlt héten esett el, Bahmut tavaly májusi elfoglalása óta ez az oroszok legnagyobb eredménye. A stratégiailag fontos város bevétele után az orosz csapatok több szakaszon is akcióba lendültek.

A romok alatt kutatnak túlélők után Odesszában,

ahol egy társasházba csapódott egy orosz drón pénteken este: egy ember meghalt, a tűzoltók három sebesültet húztak ki a törmelék alól.

Oroszország napok óta folyamatosan támadja a Fekete-tengeri kikötőt.

Elemzők szerint a rendkívül intenzív orosz offenzíva miatt a következő időszakban még több olyan térség lehet, ahonnan az ukránoknak vissza kell vonulniuk.

Február 24-én pontosan két éve, hogy kirobbant a háború Ukrajna és Oroszország között. Ez idő alatt csaknem 14 millió ember vált menekültté, a harctéren pedig egyes becslések szerint már legalább félmillióan haltak meg, nem beszélve azokról, akik megrokkantak, vagy súlyosan megsebesültek. Az évfordulón egyelőre semmi jelen annak, hogy tárgyalóasztalnál egyeznének meg a felek a háború befejezéséről. Sőt egyre intenzívebbé és sikeresebbé válnak az orosz támadások, az ukrán hadsereg ugyanis fogytán van fegyverből és lőszerből.

Napra pontosan két évvel ezelőtt, 2022. február 24-én orosz tankok és katonai teherautók oszlopa haladt át az Oroszország által megszállt Krím-félsziget és Ukrajna közötti átkelőhelyen.

Ezt megelőzően, Vlagyimir Putyin orosz elnök rendkívüli tévébeszédben jelentette be, hogy katonai műveletet rendelt el a kelet-ukrajnai szakadár területek orosz lakosságának védelmében.

„Úgy döntöttem, különleges katonai műveletet indítok azzal a céllal, hogy megvédjem mindazokat, akik nyolc éve szenvedik el a kijevi rezsim bántalmazását és népirtó akcióit. Arra törekszünk, hogy demilitarizáljuk és nácitlanítsuk Ukrajnát, és bíróság elé vigyük azokat, akik elkövették a véres bűncselekményeket” – fogalmazott akkor az orosz elnök.

A nyilatkozat után percekkel rakéták csapódtak be Kijevben, találat érte a katonai hírszerzés épületét és több lakóház is megrongálódott.Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hadiállapotot hirdetett, és felszólította az embereket, hogy ragadjanak fegyvert.

„Fegyvert adunk mindenkinek, aki képes megvédeni országunk szuverenitását. Ukrajna jövője a polgároktól függ” – hangsúlyozta első nyilatkozatában Zelenszkij.

Az ENSZ adatai szerint a háború kezdete óta több mint 14 millió ember kényszerült elhagyni otthonát, ami Ukrajna lakosságának csaknem egyharmada. Pontos adatok arról nincsenek, hogy hány ukrán és orosz katona vesztette életét az elmúlt két évben, de amerikai katonai elemzők adatai szerint

ez a szám már a félmilliót is meghaladja.

Közben a harctéren egyre elkeseredettebb harcok folytak. Az elmúlt nyáron az ukrán hadsereg offenzívába lendült, hogy visszaszerezze azokat a területeket, amelyek orosz ellenőrzés alá kerültek, de ezek a kezdeményezések lényegében kudarcba fulladtak.

Ezeket a többi között azzal magyarázzák, hogy a nyugatról érkezett tankok és más fegyverek nagy része nem váltotta be a hozzájuk fűzött reményeket: a nem megfelelően vagy gyorstalpalón kiképzett ukrán katonák, a kevés lőszer, illetve a karbantartás hiánya miatt használhatatlanná vált a fegyverek nagy része.

Oroszország pedig az utóbbi hónapokban kihasználta az akadozó fegyverellátást, és jelentős előrenyomulást hajtott végre a fronton. Az ukránok pedig súlyos veszteségeket szenvedtek el közben.

Az elmúlt héten Avgyijivka esett el, ez az oroszok legnagyobb eredménye tavaly május óta, amikor Bahmutot sikerült elfoglalniuk. Elemzők szerint a rendkívül intenzív orosz támadásoknak köszönhetően az elkövetkező időszakban

még több olyan térség lesz, ahonnan az ukránoknak vissza kell vonulniuk.

Az ukrán hadsereg jelenleg súlyos fegyver és lőszerhiánnyal küszködik, annak ellenére hogy Volodimir Zelenszkij folyamatosan ígéretet kap újabb és újabb segélyekre az Európai Uniótól, az Egyesült Királyságtól, az Egyesült Államoktól és Kanadától.

Közben viszont egyre többen tiltakoznak az újabb fegyver és anyagi segítség ellen. Pénteken este Berlinben a német parlament előtt vonultak fel azok, akik szerint véget kell vetni Ukrajna támogatásának.

„A fegyverek nem nyújthatnak megoldást, el kellene kezdeni tárgyalni. Sokan gondoljuk így de sajnos a kormányunk még nincs ezen a véleményen” – mondta egy berlini tüntető.

Békét sürgetett Ukrajnában António Guterres ENSZ-főtitkár a Biztonsági Tanács ülésén. A testületet az ukrajnai háború kitörésének második évfordulója alkalmából hívták össze. A főtitkár úgy fogalmazott: legfőbb ideje a békének, egy igazságos békének, amely az ENSZ alapokmányán, a nemzetközi jogon és a közgyűlés határozatain nyugszik.