KÜLFÖLD
A jelölő szerint az üzletember sokat tett a véleménynyilvánítás szabadságáért.
Marius Nilsen norvég parlamenti képviselő, a liberális Haladás Párt tagja Nobel-békedíjra jelölte Elon Musk amerikai milliárdos vállalkozót. A politikus azzal indokolta a döntést, hogy Musk "sokat tett a párbeszéd, a szólásszabadság és a véleménynyilvánítás szabadságáért, egy folyamatosan polarizálódó világban" - írja a New York Post.
"Az Elon Musk által alapított, tulajdonolt vagy vezetett technológiai cégek célja a társadalmak jobbá tétele, a Földdel és az űrrel kapcsolatos ismeretek bővítése, emellett a kommunikáció és az összeköttetés globális lehetővé tétele. Elon Musk jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy jobban összekapcsolja a világot, hogy az egy biztonságosabb hely legyen"
- fogalmazott az Agderposten nevű helyi lapnak nyilatkozva a norvég képviselő.
A politikus továbbá azzal érvelt Musk jelölése mellett, hogy a milliárdos vállalkozó "a világ minden részén elősegíti a vitát, az eszmecserét, a tanulást és egymás megismerését, ami segít megérteni egymást, valamint segít hozzájárulni a világ jólétéhez és békéjéhez”.
A jelölés kapcsán mindenképp fontos felidézni, hogy Elon Musk korábban többször is szólásszabadság-abszolutistának nevezte magát. Saját bevallása szerint a vállalkozó 2022-ben részben a szólásszabadság hiánya miatt vásárolta fel a Twitter közösségi médiumot, és hajtott végre rajta jelentős átalakításokat.
Egy másik norvég képviselő, Sofie Marhaug, a baloldali Vörös Párt tagja Julian Assange újságírót, a Wikileaks alapítóját jelölte a díjra. Indoklása szerint „Assange leleplezte a nyugati háborús bűnöket, és ezzel hozzájárult a békéhez. Ha el akarjuk kerülni a háborút, tudnunk kell az igazságot a háború által okozott károkról. Assange felfedte a hadifoglyokkal szembeni kínzást és embertelen viselkedést. Megérdemli a békedíjat.”
Az idei békedíj jelöltjei között van továbbá David Attenborough brit környezetvédő, Ferenc pápa, António Guterres ENSZ-főtitkár, Hind Khoudary palesztin újságíró, Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, Gustavo Petro kolumbiai elnök és Donald Trump volt amerikai elnök is.
A norvég Nobel-bizottság minden évben több száz jelöltből álló lista alapján dönt a díj nyerteséről. Jelöléseket a testület a kormányzati tisztségviselőktől, valamint a tudományos életben dolgozó személyektől fogad el. A jelölési folyamat márciusig tart, a győztest pedig októberben jelentik be.
Ripost hírek
