Ukrajnába ment harcolni az egyik legnagyobb orosz város korábbi polgármestere

Ukrajnába ment harcolni a kelet-oroszországi Vlagyivosztok város korrupció miatt elítélt polgármestere, miután szerződést kötött a védelmi minisztériummal, melynek értelmében idő előtt szabadulhatott a börtönből a katonai szolgálatért cserébe - írja az Associated Press (AP) amerikai hírügynökség.

Oleg Gumenyuk 2018 és 2021 között volt Vlagyivosztok polgármestere. A politikus azt követően mondott le a tisztségéról, hogy 38 millió rubel kenőpénz elfogadásával vádolták meg. Az ügyben eredetileg 16 év börtönre ítélték, de egy fellebbezést követően tavaly májusban 12 évre mérsékelték a büntetését. 

Az egykori polgármester tavaly decemberben kezdte meg a büntetését egy szibériai büntetőtelepen, ahonnét néhány nap után szabadult a minisztériummal kötött szerződés értelmében. Az orosz Szövetségi Büntetés-végrehajtási Szolgálat nem kommentálta a politikus szabadon bocsátását.

Gumenyuk az ügyvédjén keresztül üzente meg, hogy már el is indult harcolni Ukrajnába. Elmondása szerint a frontszolgálat előtt néhány hetes kiképzésen vesz részt. Az orosz sajtóban megjelent egy fotó, amin Gumenyuk látható katonai egyenruhában, fegyverrel kezében. Hogy a fotó mikor és hol kézsült, azt nem tudni. 

A hír kapcsán fontos elmondani, hogy az ukrajnai háború kirobbanása óta több tízezer orosz fogvatartott jelentkezett önkéntesen szolgálatra az orosz hadseregbe, mivel egy új szabály értelmében mindazok kegyelmet kapnak, akik a hazájukért harcolnak az ukrán fronton.

A nyugati titkosszolgálatok szerint Oroszország eddig mintegy 40 ezer rabot küldött a háborúba, Kijev szerint közülük 30 ezren meghaltak, megsebesültek vagy dezertáltak. Az ukrán adatokat független forrásokból nem erősítették meg.

A The New York Times egy korábbi összeállítása szerint a legtöbb hadsereghez csatlakozó orosz rab piti bűncselekmények miatt került börtönbe, ám többszörös erőszaktevők és gyilkosok is vannak köztük.

Tizenöt ukrán harckocsit semmisített meg az elmúlt nap folyamán az orosz hadsereg, köztük kilencet a Donyeck körzetében vívott harcokban – közölte vasárnapi hadijelentésében az orosz védelmi minisztérium.

A tárca szerint az orosz haderő három frontszakaszon nyolc rohamot vert vissza, az ukrán fél vesztesége az érintkezési vonal mentén nyolcszáz katona volt, akik közül a legtöbben, több mint háromszázan Donyeck körzetében estek el vagy sebesültek meg súlyosan.

Az összesítés a megsemmisített ukrán katonai célpontok között és haditechnikai eszközök között említett meg egyebek mellett harcirepülő-lőszerraktárt Dnyipróban, egy másik hadianyagraktárt, egy Sztrela 10-es légvédelmi rakétarendszert, nyolc páncélozott harcjárművet, négy gyalogsági harcjárművet – köztük egy Bradleyt –, egy lengyel Krab, egy cseh Dana, egy szlovák Zuzana-2-es, egy brit AS-90-es és egy német Panzerhaubitze 2000-es önjáró löveget, hét amerikai M777-es és egy M119-es, valamint egy brit FH-70-es vontatott tarackot, továbbá 17 HIMARS- és Uragan-rakétát és 23 drónt.

Az orosz statisztika szerint az ukrán hadsereg által a háború eleje óta elveszített légvédelmi rakétarendszerek száma elérte a 450-et.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek vasárnap ukrán tüzérségi és dróntámadást. A Kurszk megyei Tyotkinóban egy civil megsebesült.

A kupjanszki és a limani frontszakaszon egy-egy ukrán rohamot vert vissza az elmúlt nap folyamán az orosz hadsereg – közölte hétfői hadijelentésében az orosz védelmi minisztérium.

A tárca szerint az ukrán fél vesztesége a frontvonal mentén 560 katona volt, akik közül a legtöbben, több mint kétszázan Donyeck körzetében estek el, vagy sebesültek meg súlyosan.

Az összesítés a megsemmisített ukrán katonai célpontok között és haditechnikai eszközök között említett meg egyebek mellett egy rakéta- és tüzérségi raktárt, egy harckocsit, kilenc páncélozott harcjárművet, egy páncélozott szállítójárművet, három Tocska-U harcászati rakétát és 25 drónt.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek hétfőn ukrán tüzérségi és dróntámadást.

Nagy-Britannia az első állam, amellyel Ukrajna kétoldalú biztonsági együttműködési megállapodást írt alá, és Kijev törekszik hasonló egyezményt más országokkal is megkötni – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap a Facebookon.

Az ukrán-brit megállapodást pénteken írták alá Rishi Sunak brit miniszterelnök kijevi látogatásakor.

Zelenszkij pénteken példátlannak nevezte a dokumentumot, valamint országa számára további partneri megállapodások kiindulópontjának, amely szavai szerint Ukrajna reménybeli NATO-csatlakozásáig marad érvényben.

„Az Egyesült Királysággal kötött biztonsági megállapodás az, ami most önbizalmat ad, miközben védjük magunkat az orosz agresszióval szemben, és erős biztonsági pozíciót nyújt nekünk Ukrajna NATO-csatlakozásáig. Az Egyesült Királyság az első ország, amellyel ilyen kétoldalú megállapodást kötöttünk. Továbbra is együttműködünk más nemzetközi partnerekkel, hogy biztosítsuk növekedésünket a biztonsági szektorban. Lépésről lépésre tesszük erősebbé Ukrajnát”

– jelentette ki vasárnap a Facebookon.

Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka a Telegramon beszámolt arról, hogy Szerhij Saptala vezérkari főnökkel együtt a délkelet-ukrajnai (Tavria) és az odesszai hadműveleti-stratégiai csoportosulások illetékességi területén tett többnapos látogatást.

„Eredményes munkát végeztünk a parancsnokokkal, akik a donyecki, a herszoni régiókban és Zaporizzsjai területén látnak el feladatokat. A rendelkezésre álló erőforrások és a hadműveleti helyzet figyelembevételével megállapodtunk a csapatok felhasználásának hatékonyságát növelő lépésekről”

– írta a főparancsnok. Hozzátette, hogy részletesen megvizsgálták a Fekete-tengeren kialakult helyzetet is.

A Herszon megyei kormányzói hivatal a Telegramon közölte, hogy vasárnap az orosz erők kamikaze drónnal csapást mértek a régióban lévő Sztanyiszlav város tűzoltóságára. A támadás következtében négy tűzoltó megsebesült.

Az ukrán vezérkar reggeli helyzetjelentésében azt írta, hogy az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége a becslések szerint elérte a 370 ezret. Az ukrán erők szombaton megsemmisítettek egyebek mellett tíz orosz harckocsit, 19 tüzérségi és két légvédelmi rendszert, valamint 13 drónt.

Az orosz hadsereg a világon elsőként vetett be egy robotjárművet, melyet arra fejlesztettek ki, hogy lőszert szállítson a csapatoknak a harctérre.

Konsztantyin Bagdasarov, az oroszországi székhelyű Argo robotfejlesztő vállalat vezérigazgatója a RIA Novosztyi orosz állami médiaügynökségnek elmondta, hogy a Teknős nevű robotjármű a Luhanszki Népköztársaságban került bevetésre.

A vezérigazgató újságíróknak elmondta: „a Teknős robot prototípusa most a Luhanszki Népköztársaságban dolgozik a frontvonalon az orosz csapatok egyik egységében. Fő feladata a lőszer és az élelmiszer szállítása. A robot leginkább aknákat szállít az aknavetős katonák számára. A hadsereg elégedett a fejlesztéssel.”

Bagdasarov szerint a robot a fronton dolgozik, és 500 kilogrammos terhet képes szállítani öt kilométeres távolságig. Mivel a Teknős robot elektromos, nem csap zajt, kis „termete” miatt pedig nehéz észrevenni az ellenséges erőknek – mondta a vállalat vezérigazgatója, aki azt is tisztázta, hogy a robot a Teknős nevet korlátozott sebessége miatt kapta. A robotjármű ugyanis maximum 10 kilométer per órával képes haladni.

A vállalat bejelentette további harci műveletekre tervezett, korszerűsített robotok fejlesztését is, melyek a Teknős továbbfejlesztett változatai lesznek, saját jelforrással, aktív távérzékelési és műholdas kommunikációs rendszerrel.